Az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency idén sem fogadta el a Korrupcióellenes Munkacsoport éves jelentését

A jelentés nem ad valós képet a Magyarországi korrupciós problémákról és nem tartalmaz elegendő ambiciózus vállalást, továbbá hiányzik belőle a magyarországi korrupciós helyzettel történő valós szembenézés. Többek között emiatt szavazott nemmel az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport 2023. évi jelentésének elfogadásakor. Egyúttal hiányolták a konkrét esetek valamint a kiemelt korrupciós kockázatokat bemutatását: a pártfinanszírozást, a kampányköltéseket, a vagyonnyilatkozatokat vagy épp a közérdekű bejelentők helyzetét.

Elfogadta éves jelentését a Korrupcióellenes Munkacsoport, azonban a döntés nem volt egyhangú. A 2023-as évet elemző dokumentumra 17 tag szavazott igennel, 3 nemmel – utóbbiak a munkacsoport 3 civil tagja: az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International delegáltjai voltak. A tavalyihoz hasonló döntésük okát egy különjelentéssel magyarázták meg a nemmel szavazó szervezetek.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az Integritás Hatóság mellett 2022-ben egy olyan Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) is létrejött, amelyben a kormánytól valóban független civil szervezetek is részt vehetnek. A Munkacsoportban állami szervek által delegált tíz tag, valamint tíz civil tag  dolgozik együtt, továbbá több almunkacsoportot is kialakítottak, amelyekben állami és civil tagok is részt vesznek. A Korrupcióellenes Munkacsoport elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatokat lát el.

A Munkacsoport március 14-én tette közzé a 2023. évről szóló, második éves jelentését (PDF), amely 18 konszenzusos (tehát az állami és a civil tagok által egyaránt elfogadott), valamint 10 nem konszenzusos, csak a civilek által támogatott javaslatot tartalmaz.

Két civil tag, a K-Monitor és a Transparency International (TI) különjelentést (PDF) is közzétett a KEMCS eddigi munkájának értékeléséről, amelyet Katus Eszter, az Átlátszó munkatársa, Kutasi Gábor (Magyar Közgazdasági Társaság), dr. Várady Szilvia, Hegedűs Mihály és Sándor Tamás tag is véleményezett és támogatott.

„Ugyan a 2022. évre vonatkozó jelentésünkben foglalt javaslatok egy része megvalósult vagy megvalósulása folyamatban van, azonban a komolyabb horderejű javaslatok megvalósítása érdekében nem történt kormányzati intézkedés. A most elfogadott, 2023. évre vonatkozó jelentésünk civil oldali javaslataink többsége nem konszenzusos, azaz az állami tagok által nem támogatott formában kerülhetett csak a KEMCS-jelentésbe. Mindazonáltal a jelentés többségi elfogadása is jelzi azt a bizakodást, hogy a közös munkával és a közösen kidolgozott, elfogadott javaslatok implementálása révén sikerül a korrupciót visszaszorítani” –  mondta el dr. Várady Szilvia, a KEMCS alelnöke a hivatalos jelentés kapcsán.

Az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország képviselői azonban ennél borúsabban látják a dolgot. Ahogy az a TI és K-Monitor közleményében is szerepel, a három szervezet idén is nemmel szavazott, álláspontjuk szerint ugyanis

a jelentés nem ad valós képet a Magyarországi korrupciós problémákról és nem tartalmaz elég ambiciózus vállalást.

A civilek továbbá a magyarországi korrupciós helyzettel történő valós szembenézést is hiányolták a jelentésből. Szintén problémának érzik, hogy a jelentés említést sem tesz több kiemelt korrupciós kockázatról, mint amilyen a pártfinanszírozás, a kampányköltések, a vagyonnyilatkozatok, vagy éppen a közérdekű bejelentők helyzete.

Csak a kormányzati tagok kaptak meg egyes adatokat

A tavalyi év során a Munkacsoport a korrupciós kockázatok kiszűrésére alkalmas indikátorrendszer létrehozására is kísérletet tett, legalábbis megpróbálta megismerni az ennek kialakításához szükséges adatokat. A legtöbb esetben azonban ezek az adatok csak 2024 február közepén-végén jutottak el a Munkacsoport tagjaihoz. Emiatt a következtetések levonására, a javaslatok megfogalmazására csak korlátozottan volt lehetőség, hiszen a törvény értelmében a jelentésnek március 15-éig el kell készülnie.

A hatékony munkát az is hátráltatta, hogy a Munkacsoport civil és kormányzati tagjai között továbbra sem tekinthető partnerinek a viszony.

Ez az információáramlást is ellehetetleníti, amit jól példáz, hogy a hazai támogatások ellenőrzéséről szóló vizsgálatot a Pénzügyminisztérium megbízásából a Századvég Konzorcium folytatta le, azonban az erről szóló tanulmányt a Munkacsoport civil tagjai végül nem ismerhették meg.

Hiányoznak a konkrétumok

Szintén problémát okoz, hogy a munkacsoport mandátuma nem terjed ki az egyedi ügyek vizsgálatára, abban még példaként sem szerepelnek a nagy közérdeklődésre számot tartó, korrupciós vagy integritást sértő, az elmúlt időszakban komoly visszhangot kapó ügyek.

Pedig ezen esetek bemutatása elengedhetetlen lenne az olyan rendszerszintű visszásságok feltárásához, mint amilyen a közbeszerzési piac felülről vezérelt koncentrációja.

A Munkacsoport ezentúl számos olyan fontos témát nem is vett napirendre, amelyek a korrupció megelőzése és a korrupció elleni fellépés szempontjából elengedhetetlenek. A politikafinanszírozás, a pénzmosás elleni küzdelem, a bejelentővédelem vagy a vagyonnyilatkozatok kérdése teljességgel kívül esnek a munkacsoporti jelentés érdeklődésén.

Eközben a kormány, bármiféle konzultációt mellőzve, mindhárom témában olyan jogszabályváltozásokat kezdeményezett, illetve léptetett életbe, amelyek gyengítették a korábbi szabályokat – mutat rá a K-Monitor és a Transparency különjelentése.