Összehangolt gépezet irányítja a rogáni propagandahivatal milliárdos kommunikációs tendereit egyetlen nyerteshez

Varga Judit volt férje, Magyar Péter bombát robbantott azzal, hogy azt mondta: a Diákhitel Központ kommunikációs szerződési túlárazottak voltak. Az állítások miatt a DK és Vona Gábor új pártja feljelentést tesz, miközben a probléma már évek óta ismert. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lépések vezettek a Diákhitelnek is dolgozó Balásy-cégek hegemóniájához, ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nagy hatalmú vezetője (és mi köze Novák Katalinhoz), és hogy mi minden támasztja alá Magyar Péter kijelentését, annak ellenére, hogy az NKOH tagadja a vádakat.

„Mérlegelve a napvilágot látott információkat, a Diákhitel Központ volt ügyvezetőjének állításai alapján – melyek szerint túlárazott szerződések, majd a szerződések alapján teljesítési igazolások aláírására kapott utasítást – a mai napon hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést teszünk, egyben az Integritás Hatósághoz fordulunk” – jelentette be Vona Gábor február 12-én. Pár órával azután, hogy Magyar Péter, Varga Judit ex-miniszter volt férje lemondott minden állami cégben betöltött tisztségéről, majd a Partizánnak adott interjújában több, a Fidesz-kormány számára kellemetlen állítást tett.

A botrány azután robbant ki, hogy a 444 olvasója kiderítette: Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette K. Endre volt igazgatóhelyettest, aki segített eltussolni egy pedofil-ügyet az iskolában, ahol korábban dolgozott. Mivel a család és a gyermekvédelem a kormány fő kampányszlogene évek óta, a döntésen a Fidesz-szavazók is felháborodtak. Végül Orbán Viktor – vélhetően a közvélemény-kutatásokat eredményét látva – egy alaptörvény-módosítási javaslattal megküldte a selyemzsinórt Nováknak.

A köztársasági elnök ezután lemondott, majd Varga Judit is bejelentette, hogy visszavonul a közélettől. Igazságügyi miniszterként ugyanis az ő ellenjegyzése kellett a kegyelmi kérvény elfogadásához. Magyar Péter, Varga volt férje ezután állt ki a nyilvánosság elé, és tett súlyos kijelentéseket az interjúban.

Magyar Péter szerint túlárazott megbízásokat írattak (volna) vele alá

Az egyik ilyen az volt – és emiatt tett feljelentést Vona új pártja, majd a DK is –, hogy Magyar azért távozott 2022-ben a Diákhitel Központ Zrt. éléről, mert szóvá tette, hogy a kormányzati kommunikációt végző Balásy Gyula-féle cégek: a Lounge Design illetve a New Land Media rossz minőségű munkát végeztek a Zrt.-nek, ráadásul „a piaci árnál háromszor, olykor hatszor drágábban”. Emiatt Magyar Péter – saját bevallása szerint – több körben megtagadta a megrendelések aláírását és a kifizetéseket. Hogy ez valóban így volt-e, egyelőre nem tudni biztosan.

Ami viszont az ekr.gov.hu-ra felöltött szerződésekből megállapítható, hogy

Balásy két cége 2019 és 2022 között 811 millió forint értékben kötött szerződéseket a Diákhitel Zrt.-vel, és ebből kettőt biztosan Magyar írt alá.

Igaz ugyanakkor, hogy az utolsó, 2022 májusi szerződést már nem ő, hanem a két vezérigazgató-helyettes írta alá, röviddel Magyar munkaviszonyának megszüntetését megelőzően.

Ez a 811 millió (illetve amennyit végül lehívtak belőle) azonban csak töredéke annak a több száz milliárd forintnak, ami az elmúlt években a központosított közbeszerzéseken keresztül Balásy Gyula cégeihez folyt.

Bár Balásy cégei biztosan rendelkeznek hozzáértő szakemberekkel, a sikerüket mégis inkább a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak (NKOH) köszönhetik, ahonnan a bevételeik legnagyobb százaléka ered.

Összhangban a kormány céljaival

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal feladatait elég egyértelműen meghatározták: „a Kormány célja, hogy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, az ezek irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy intézmények, illetve a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok (érintett szervezetek)

olyan kommunikációs és szervezetfejlesztési tevékenységet végezzenek, amelyek összhangban állnak a kormányzati célokkal.

Az érintett szervezetek a Hivatal által működtetett központosított közbeszerzési és beszerzési rendszeren keresztül juthatnak hozzá a feladataik ellátásával összefüggő, vagy azt elősegítő kommunikációs és szervezetfejlesztési szolgáltatásokhoz.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal központi költségvetési szervként 2014. október 29. óta látja el feladatát, tevékenységét országos hatáskörrel, az általános politikai koordinációért felelős miniszter irányítása alatt.” Aki nem más, mint Rogán Antal.

Egy intézmény sem dönthet önállóan

Mielőtt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrejött, valamennyi állami intézmény és társaság maga intézte a kommunikációs beszerzéseit, ami egy sokszereplős, élénk közbeszerzési piacot eredményezett. Ennek vetett véget az NKOH felállítása. A rendkívül szofisztikált és komplex szabályozási konstrukcióval a kormányzat gyakorlatilag felszámolta a szabad versenyt a kommunikációs közbeszerzési piacon.

Így a megrendelések nagy része egyetlen cégcsoportnál landolt, miközben teljes mértékben átláthatatlanná vált az, hogy konkrétan miért és mennyit fizet az NKOH. 

Ehhez a következő lépések vezettek.

A központosított kommunikációs közbeszerzésekről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendeletben először is kötelezővé tették valamennyi állami intézménynek és cégnek, hogy a kommunikációs beszerzéseiket előzetesen bejelentse jóváhagyásra az NKOH-nak. Ezután az NKOH dönt arról, hogy a szervezetek által igényelt kommunikációs szolgáltatások milyen módon kerüljenek beszerzésre.

Erre három megoldást vázol fel a rendelet:

1. a beszerzést az NKOH által megkötött hatalmas összegű keretszerződésekből (ún. keretmegállapodásokból) hívják le. A költések többsége ide tartozik, lásd kormányzati plakátkampányok.
2. Az NKOH külön közbeszerzést ír ki az igénylő intézmény nevében, amelynek a jogi-közbeszerzési feltételeibe az intézménynek gyakorlatilag semmilyen beleszólása nincs.
3. Az NKOH visszaadja a beszerzést megvalósításra az intézménynek, és akkor a folyamat a továbbiakban az NKOH nélkül zajlik le.

Hogy melyik folyamat lesz végül a háromból, az alapján dől el, hogy „a kommunikációs beszerzésre vonatkozó igény összes körülménye alapján” a Hivatal elnöke saját belátása szerint melyiket látja indokoltnak. Ezzel a gumiszabállyal gyakorlatilag intézményesítette a kormány, hogy

az NKOH elnöke szubjektív szempontok alapján, érdemi indokolási kötelezettség nélkül dönthet

arról, hogy egy-egy „zsíros falatot” magához vonjon a hivatal, vagy éppenséggel a politikailag kevésbé érintett ügyeket visszaadja az intézménynek, vesződjön vele ő.

Novák oldalán is felbukkanó nő a „főnök”

Mindez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy az NKOH elnöke élet és halál ura lett a kommunikációs kormányzati beszerzéseknél. Forrásaink szerint a legnagyobb állami szervezetek igazgatói és elnökei várakoznak az előszobájában, hogy lobbizhassanak annak érdekében, hogy a kommunikációs beszerzések intézését ne vonja el tőlük a hivatal.

Az NKOH-s közbeszerzések árai ugyanis sokak szerint jóval magasabbak, mint a piaci árak.

Ez pedig nemcsak megterheli az intézményi költségvetéseket, de sok esetben pályázati projekteket sodor lehetetlen helyzetbe. Az intézmények ugyanis a projekt előkészítése során piaci árakkal számolnak, majd a megvalósítás során szembesülnek azzal, hogy az NKOH áraival csak az eredetileg tervezett feladatok töredékét tudják megvalósítani.

Mindezek miatt – bár mostanában sok szó esik Ádámokról és Barbarákról – a Rogán-univerzum egyik legfontosabb szereplője nem más, mint az NKOH vezetője, dr. Lenkei Mirtill.

A jogász végzettségű Lenkei Mirtillről kevés információ áll rendelkezésre. Azt 2015-ben, a kinevezésekor írták meg róla, hogy 1995 és 2002 között az MTV-nél, a 2010-es évek elején pedig az V. kerületi City TV-nél dolgozott – innen is jöhetett a kapcsolat az V. kerület korábbi polgármesterével, Rogán Antallal.

Amit még tudni lehet róla, hogy a Nők Magyarországért Klub alapító tagja volt többek között Schmidt Mária, Szabó Tünde volt államtitkár, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Szili Katalin (volt MSZP-s, most KDNP-s politikus) és Pelczné Gáll Ildikó (az országgyűlés alelnöke) mellett. A Novák Katalin által elnökölt klub többször is kapott támogatást a Szerencsejáték Zrt.-től, de a szervezetet támogatta a Balog Zoltán vezette fideszes pártalapítvány is.

Lenkei Mirtill ezek alapján jó viszonyt ápol a Fidesz-kormánnyal, amely elégedett lehet a munkájával, hiszen 9 éve áll a Nemzeti Kommunikációs Hivatal élén.

Lépésről lépésre alakították ki a Balásy-cégek hegemóniáját

A szereplők tehát már adottak, de ahhoz, hogy a végén egyetlen cégcsoport kaphasson meg szinte minden megbízást, több dologra is szükség volt.

Ennek egyik eleme egy közbeszerzési konstrukció, a keretmegállapodás alkalmazása. Erről a fajtájú közbeszerzésről az Integritás Hatóság (IH) a következőket írta:

„a keretmegállapodásos eljárások hosszabb időre (a központi beszerző szerv döntése függvényében) tipikusan 2-4 évre bezárják a közbeszerzési piacot:

csak a keretszámnak megfelelő számú ajánlattevő adhat ajánlatot a konkrét beszerzési igények tekintetében. A központosított beszerzési körbe vont beszerzések jellemzően nagyértékűek, ezáltal eleve korlátozottabb az azokon részvételre képes ajánlattevők köre.”

Az NKOH a kommunikációs beszerzések piacát pedig pontosan így központosította. Úgy szorította ki a sok kisebb szereplőt, hogy 2015-ben kiírt egy 25 milliárd forint értékű tendert, amelyen 3 nyertest hirdetett. Ezek a cégek váltak jogosulttá arra, hogy a keretmegállapodás alapján kommunikációs szolgáltatást nyújtsanak az államnak.

Az összeg és a feladat nagyságrendje miatt a Közbeszerzési Hatóság átengedte az addig soha nem látott szigorúságú tenderfeltételeket:

• a jelentkezőknek legalább 1 milliárd forintos árbevételt kellett igazolniuk,
• valamint több mint 10 különböző (néhol rendkívüli komplexitású/testre szabott) referenciafeltételnek kellett megfelelniük.

Az első közbeszerzésen még több szereplő szerződéshez jutott, mivel a nagyon szűkös három befutó hely miatt a nagyobb ügynökségek igyekeztek konzorciumokba tömörülni.

Akik nem jutottak szerződéshez az első körben, azok fokozatosan kikoptak a piacról, mivel egy referencia legfeljebb 3 évig volt felhasználható egy közbeszerzésben.

A folyamat tehát abba az irányba mutatott, hogy tenderről-tenderre szűkült a cégek köre, míg az elmúlt években már a verseny látszatát is feladva stabilan egyetlen konzorcium futott be mindig az NKOH tenderein. Amely nem más, mint a Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kettőse.

 

A cégek fokozatos kiszorítása és a verseny hiánya azt eredményezte, hogy az érintettek szerint az NKOH szerződései jelentősen túlárazottak lettek. Azt azonban, hogy pontosan mi mennyibe kerül, senki sem tudja.

Nem publikus, hogy mi mennyibe kerül

A folyamat jelenleg úgy néz ki, hogy az intézmény bejelenti a hivatalnak, hogy szüksége van egy kommunikációs kampányra, és nagyjából leírja az igényeit. Az NKOH ezután küld egy értesítést, hogy lefolytatta az ajánlatkérést, majd mond egy összeget, hogy mennyit kell fizetni. Ha erre az intézménynek nincs pénze, akkor annyi a lehetősége, hogy eláll a beszerzés megvalósításától.

A részleteket külső szereplő pedig egyáltalán nem ismerheti meg. Az elektronikus közbeszerzési rendszerben ugyanis csak annyi látszik, hogy az egyes intézmények egyedi megrendelései mekkora értéket képviseltek.

A konkrét feladatok egységárai, amelyekből következtetni lehetne arra, hogy azok miként viszonyulnak a piaci árszinthez, nincsenek feltöltve sehova.

Ezért nem igazolható vagy cáfolható egyelőre Magyar Péter azon kijelentése, hogy a Diákhitel Központ kommunikációs megbízásai sokszorosan túlárazottak voltak. Még akkor sem, ha NKOH az RTL-nek tagadta a túlárazást.

„A Nemzeti Kommunikációs Hivatal sem Magyar Pétertől, sem a Diákhitel Központból mástól semmilyen panaszt, értesítést sem írásban, sem szóban nem kapott. (…) A médiavásárló ügynökségek profitját törvény szabályozza. Csak a törvényben meghatározott mértékű árrést alkalmazhatnak a közbeszerzésben megajánlott árhoz képest” – válaszolta az rtl.hu kérdéseire a Hivatal.

Utóbbi megjegyzés azonban azért irreleváns, mert Magyar Péter nem azt mondta, hogy a közbeszerzési eljárásban említett árakhoz képest alkalmaztak túlzó összegeket. És, ahogy arra rámutattunk, még ezek az egységárak sem ismertek.

A Transparency International Magyarország mindenesetre a Közbeszerzési Hatóságnak is bejelentést tett az eset kapcsán.

Az NKOH szerint az egységárakat nem lehet összehasonlítani

Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, a Miniszterelnökség 2023 elején adatszolgáltatást kért a központi beszerző szervektől, így az NKOH-tól is a központosított közbeszerzések hatékonyságának felmérésére.

A kérdések főként arra vonatkoztak, hogy az érintett állami szervezetek

• figyelik-e a piaci árak alakulását a hozzájuk tartozó termékek esetében;
• jellemzően mekkora megtakarítást értek el a piaci árakhoz képest;
• és az egyedi lehívások során jellemzően hány %-os árcsökkenést tudtak elérni.

Az NKOH a következő választ adta:

„tekintettel arra, hogy az Érintett Szervezetek jellemzően nyílt eljárás vagy keretmegállapodás alapján – második körös eljárás – eredményeként megkötött keret jellegű szerződés keretében tudják megvalósítani az egyedi beszerzési igényeiket, és ezen szerződések a szolgáltatásokat, árukat mennyiségi egységként tartalmazzák (amelyek összességeként a konkrét igény komplex szolgáltatásként megvalósítható), a tételek egységárát illető megtakarítás önmagában nem értelmezhető, mivel az egyes eljárásokban az eltérő mögöttes műszaki tartalom – és ezáltal az eltérő mennyiségi lehívások – nem teszik lehetővé az árak összehasonlítását, átlagolását.”

Vagyis: minden egyedi megbízás teljesen más, így nem lehet összehasonlítani az árakat, és azt sem lehet megmondani, hogy tudott-e spórolni az állam.

Irreálisan magas árak miatt buktak megbízást

Bár az NKOH szerint nem lehet az árakat összehasonlítani, a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályának (KFF) azért sikerült. Ahogy azt 2022-ben a Napi.hu megírta, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal kényszerűségből eredménytelennek minősítette a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram kommunikációjára kiírt közbeszerzését, miután a KFF súlyos jogsértést tárt fel az eljárással kapcsolatban.

A Felügyeleti Főosztály mindegyik ajánlatban túlárazottnak minősített tételeket talált, amelyek a rendezvényszervezésre vonatkoztak.

Az egyik érintett szereplő a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kettőse volt. Mivel az irreálisan magas árak sértették a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás elvét, más jogorvoslatra pedig nem volt mód, a tendert eredménytelennek nyilvánították.

A Balásy-cégek tavaly szintén befutók lettek volna az NKOH egyik tenderén, de az ellenőrök jogsértőnek nyilvánították azt is, így végül a szerződéskötésre nem került sor. A problémát az okozta, hogy egy céget, amelyik kedvezményeket (és ezáltal olcsóbb árat) ajánlott meg, az NKOH kizárta – az ellenőrök szerint jogszerűtlenül.

Balásy milliárdjai

Az NKOH tenderein taroló New Land Media éves forgalma az elmúlt öt évben 52 és 80 milliárd forint között mozgott, míg az adózott eredménye (vagyis a nyereség) 3 és 8,8 milliárd között. A Lounge Design Kft. 7,7 és 19,9 milliárd forint éves bevételt produkált ugyanezen időszakban, míg a nyeresége 1 és 3,5 milliárd forint körül alakult. A vállalkozások bevételeinek jelentős része állami megbízásokból, főként az NKOH-tól származott.

Az ekr.gov.hu-ra feltöltött hirdetmények alapján

a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. összesen 293,7 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el az elmúlt években.

A két cég tulajdonosa a Fidesz-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula, aki jelenleg a leggazdagabb magyarok listáján a 40. helyet foglalja el. Tavaly nyáron a 444.hu-nak sikerült elcsípnie egy nyilvános rendezvényen az egyébként rejtőzködő milliárdost egy éjfekete Lamborghinivel.

Az 1979-es születésű Balásy Gyula 2004-ben alapította meg a Lounge Design Kft.-t, és már 2005-ben, az első nemzeti konzultáció idején dolgozott a Fidesznek. 2009-ben a józsefvárosi időközi választásokon az ő cége felelt Kocsis Máté kampányáért, majd a 2010-es önkormányzati választásokon már több városban is segítette a pártot. A Fidesz 2010-es országgyűlési választási győzelme után Balásy cégei folyamatos nyertesei lettek a kormányzati reklámmegrendeléseknek. 2018-tól kezdődően a New Land Media és a Lounge Design monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon. Az ő nevükhöz fűződik a kék plakátos kampányok lebonyolítása is, amelyekre 2016 és 2022 között összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el a kormány. Forrás: K-Monitor

Lapunk négy éve mutatta be a kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító cégek (a tulajdonos által magánszemélyként megvásárolt) luxusvillájáról készített drónfelvételeket. Balásy Gyula szerint ezzel megsértettük a személyes adatai védelméhez fűződő jogát, ezért először az Átlátszóhoz fordult, majd mikor nem tettünk eleget a felvételek törlésére vonatkozó kérésének, az adatvédelmi hatóságnál indított eljárást. A NAIH akkori határozata szerint alaptalanul, ám nem sokkal később a parlament egy olyan törvénymódosítást fogadott el, aminek alapján akár börtönbüntetést is érhetnek az ilyen drónfelvételek.

Katus Eszter

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Nyitókép: Átlátszó montázs