1990 óta minden évben március 15-én van a Magyar Sajtó Napja, mert 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) a Magyar Sajtó Napja alkalmából évről évre díjazza a kiemelkedő teljesítményt nyújtó sajtómunkásokat. A MÚOSZ által kiosztott legnagyobb elismerés a Magyar Sajtódíj, melyet újságírók és teljes alkotóközösségek is megkaphatnak. Idén Ács Dániel (444.hu) és Halmai Katalin (Népszava) mellett az Átlátszó szerkesztőségének ítélték oda az elismerést.
A Magyar Sajtódíjra jelölt lehet bárki, aki „a magyar sajtóban újságírói munkát végezve a megelőző esztendőben a szakma és a közönség megbecsülését kivívó, kiemelkedő hozzáértésről, hivatástudatról és társadalmi felelősségérzetről tanúskodó alkotás(oka)t hozott létre.” – olvasható a díjról a MÚOSZ honlapján.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) idén március 13-án tartotta a Magyar Sajtó Napja alkalmából rendezett ünnepségét. Az eseményt Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójának köszöntőbeszéde nyitotta meg, amiben Martin a sajtószabadság hagyományát és a hatalomtól független újságírók munkájának fontosságát hangsúlyozta.
Ezt követően átadták a MÚOSZ alábbi szakmai díjait:
végezetül pedig kihirdették a MÚOSZ karikatúrapályázatának nyerteseit. A díjazottak teljes listáját a MÚOSZ honlapján fogják nyilvánosságra hozni.
A Magyar Sajtódíjat, amelyet „ a szakma és a közönség megbecsülését kivívó, kiemelkedő hozzáértésről, hivatástudatról és társadalmi felelősségérzetről tanúskodó alkotás(oka)t” létrehozó újságíróknak ad át a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, idén Ács Dánielnek, a 444 munkatársának, Halmai Katalinnak, a Népszava újságírójának, és
az Átlátszó szerkesztőségének ítélte oda a MÚOSZ.
A díjat odaítélő kuratórium egyik tagja Uj Péter, a 444 főszerkesztője, aki laudációjában méltatta az Átlátszót. Elmondta, hogy 2011 óta működő szerkesztőségünk több nagy jelentőségű ügyet tárt fel az évek során – példaként a kormányközeli elit jachtos és magánrepülős útjait, a „novellákba illő lopásokat” és a fák nélküli lombkoronasétányt említette a laudátor.
Uj Péter kiemelte azt is, hogy az Átlátszó sok mindenben volt úttörő a független szerkesztőségek között, például elsőként honosította meg Magyarországon az olvasói adományokra támaszkodó „anti” üzleti modellt. Ez pedig mára általánossá vált más szerkesztőségeknél is, és Uj szerint ez az egyik legfontosabb eredménye az Átlátszónak, hogy a biznisz helyett az újságírás társadalmi feladataira, a hatalom számonkérésére, az „őrkutyáskodásra” koncentrált.
„Ez a díj nem konkrét cikkekért, sztorikért jár ilyen esetben, amikor szerkesztőségnek adjuk, hanem azért, mert azt a társadalmi feladatot, amit az Átlátszó annak idején magára vállalt, sikeresen és önfeláldozóan végzi – példát mutatva nemcsak a posztdemokratikus maradványsajtónak, hanem az egész maradvány-közéletnek, -polgárságnak is.” – mondta Uj Péter.
A 444 főszerkesztője arról is beszélt, hogy már megírta a laudációt, amikor a kormány egyik csatolt propagandaszervezete, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) feljelentette az Átlátszót a frissen létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalnál, ami szerinte szintén nagy elismerése a munkánknak.
A szavatosságot 18 hónapra csökkentették az előző kiíráshoz képest, pedig korábban éppen azért kellett közel 190 ezer darabot leselejtezni, mert lejártak.
A rendőrséget is érdekli, hogy épülhet fel engedély nélkül egy társasház. Úgy tudjuk, különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak Százhalombattán.
Rendőrségi forrásunk segítségével annak is próbáltunk utánajárni, mi lett a sorsa annak a rengeteg hangfelvételnek, amit Portik készített.
Állapotfelmérést hirdető cégek korábbi munkavállalóival beszélgettünk, akik elmesélték, mi volt a feladatuk, hogyan zajlott a felmérés és az értékesítés.
