Jó hatással volt az átláthatóságért és a korrupció visszaszorításáért létrehozott szervezetre a tegnapi cikkünk: miután megírtuk, hogy nem hajlandóak kiadni az általuk kötött közpénzes szerződéseket, mégis megküldték azokat. Az Integritás Hatóság elnöke pár napja még azt mondta a Dunára néző irodájukban, hogy ezek az iratok nem tartoznak harmadik félre, ám úgy tűnik, végül mégis meggondolta magát.
Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, hiába kértünk ki három közpénzes szerződést az Integritás Hatóságtól, nem kaptuk meg azokat. Biró Ferenc elnök ugyanis szóban közölte velünk – erről hangfelvétel is tanúskodik –, hogy azok nem tartoznak harmadik félre, de szerinte indokolnia sem kellene ezt a döntését. Csakhogy ez nem így van, hiszen a szervezet közpénzzel gazdálkodik, így az általuk megkötött szerződések nem minősülnek üzleti titoknak (Infotörvény 27. § (3) bekezdése), és a közadatok kiadásának megtagadását is részletesen meg kellene indokolniuk (Infotörvény 30.§ (3) bekezdése).
Hogy írásban is nyoma legyen a szóban elutasított közadatigénylésünknek, az Átlátszó Kimittud felületén is beadtuk a kérelmet múlt pénteken.
Az Integritás Hatóság nem adja ki közpénzes szerződéseit, mert „azok nem tartoznak harmadik félre” | atlatszo.hu
Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke nemes egyszerűséggel közölte, hogy nem ad ki három, általa megkötött szerződést az Átlátszónak, de azt elárulta, hogy nem kértek be több ajánlatot a megbízásokhoz, hanem ő maga választotta ki a partnereket a saját preferenciái alapján. Nem volt ugyanis „se idejük, se emberük”, hogy másképp intézzék az ügyeket az első negyedévben.
Hétfőn reggel aztán megjelent írásunk az esetről, és hirtelen csoda történt: pár órán belül ugyanis megkaptuk a korábban visszatartott szerződéseket, amelyek pár napja még „nem tartoztak harmadik félre”.
Az Integritás Hatóság azzal indokolta a döntést, hogy korábban csak „sima” újságírói megkeresést kaptak, nem közadatigénylést, ezért nem tettek annak eleget. Csakhogy a szervezet indoklása ezúttal is sántít.
A kérelmeket ugyanis minden hatóságnak azok tartalma szerint kell elbírálnia, vagyis a közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem közérdekű adatigénylés.
Akkor is, ha nincsen minden egyes kérdés felcímkézve. Nagyjából ahhoz lehetne hasonlítani a helyzetet, amikor Polt Péter legfőbb ügyész egy parlamenti képviselő kérdését feljelentésként értékeli, és az adott szervezethez (pl. NAV) továbbítja azt kivizsgálás céljából.
A korrupcióellenes stratégia körüli titkolózás miatt mondott le a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagja | atlatszo.hu
„Jelenleg Magyarországnak nincs korrupcióellenes stratégiája, és miközben a Munkacsoport lehetőséget kapott az új, hazai stratégia tervezetének véleményezésére, nem gondolom, hogy ez a szűk konzultációs folyamat helyettesíti a szakmai, üzleti és társadalmi szereplők szélesebb körével való egyeztetést. A Munkacsoport civil tagjainak észrevételei jelenleg nem nyilvánosak, épp úgy, ahogy a stratégiai tervezetet sem tervezi a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátani, a Kormány általi, júniusi elfogadás előtt közzétenni. Ez bármilyen stratégia esetében ellehetetleníti a végrehajtást. Egy korrupcióellenes stratégia esetében pedig azért aggályos, mert így az üzleti, civil és közszektor átláthatósága, az adóforintjaink felhasználásának hatékonysága nem fog javulni, nem lesz szélesebb azon közintézmények, politikusok, vállalkozások és állampolgárok köre, akik a közjót tartják szem előtt, akik tisztességesen működnek, kötnek üzletet és fizetik ki a gázszerelőt.”
A magyarázkodás már csak azért is furcsa, mert eddig ez a kifogás egyetlen egyszer sem hangzott el a hatóság részéről, sem írásban, sem szóban.
A három szerződést, amiket a Valton-Sec Zrt.-vel, a L’azar Advisory Kft.-vel és a Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft.-vel kötött az Integritás Hatóság, most már bárki megnézheti a kimittud.hu-n.
A Valtonnal kötött szerződésből például kiderül, hogy Biró Ferenc egy kívül fekete, belül bézs színű „prémium személygépjárművel” (272 lóerős, L&K felszereltségű Skoda Superb) közlekedik, és a sofőrök „átlag feletti precizitással és határozott fellépéssel” rendelkeznek.
A „biztonsági gépkocsivezetői szolgáltatás” díja nettó 1 150 000 forint/fő havonta, az autót pedig havi nettó 440 ezer forintért bérlik, és az üzemanyagot is a hatóság fizeti.
Részlet a Valtonnal kötött szerződésből.
A Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft. vezetői tanácsadásért és coachingért kapott havi nettó 1,2 millió forintot, és minden tőlük elvárhatót meg kellett tenniük annak érdekében, hogy az Integritás Hatóság „üzleti jó hírneve ne sérüljön”. Ez a szerződés is hatályát veszti a hónap végén.
A legtöbb kérdést mégis a L’azar Advisory Kft.-vel kötött szerződés veti fel, abból ugyanis az égvilágon semmi konkrétum nem derül ki.
A kft. „speciális szaktudást igénylő szakértői tanácsadói feladatokat” látott el óránként 65 ezer forint + áfáért.
De hogy ezek pontosan miről szóltak, arról egy szó sem esik a szerződésben – amit egyébként már fel is bontottak. A cég a szolgáltatásaiért állítólag végül összesen 300 ezer forintot kapott.
A három megbízással kapcsolatban az Integritás Hatóság korábban azt a tájékoztatást adta, hogy nem kértek be több ajánlatot a feladatok ellátására, Biró Ferenc elnök maga választotta ki a szerződő partnereket.
Katus Eszter
Nyitókép: Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke. Fotó: RTL/Híradó
Törvénysértő módon későn válaszol, majd a bíróságon azzal védekezik a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy valójában nekünk már a válaszuk előtt perelni kellett volna őket – nem Kafka, de még csak nem is Örkény-regény, hanem az Átlátszó adatpere zajlik így ma a bíróságon.
Öt év faggatjuk az állami intézményeket a be nem fejezett villánykövesdi medihotelről, de a minisztérium most reagált először érdemben.
Kollektív amnézia: hat érintettből egy sem volt hajlandó elárulni, melyik cég végzi a munkát.
Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke nem érzi úgy, hogy meg kellene indokolnia a döntését, pedig ez a törvény.
