Idén is hazánk lett az EU legkorruptabb országa a Transparency International rangsora szerint

A Transparency International (TI) 29. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: már második éve hazánk az Európai Unió tagállamainak sereghajtója. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban Közép- és Kelet-Európával, valamint a szomszédos országokkal összevetve.

A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe 180 országot rangsorol évről évre a közszektor korrupciós kitettsége alapján 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán. A 2023-as rangsort január 30-án publikálták, ez alapján hazánk az elmúlt tizenegy évben 30 helyet csúszott vissza a rangsorban, ami nemzetközi viszonylatban is jelentős visszaesés.

Skandináv országok az élen

Az élmezőnybe ebben az évben is a skandináv országok kerültek: Dánia 90, Finnország 87, Új-Zéland 85 és Norvégia 84 ponttal végzett az első helyeken, vagyis ezek az országok a legkevésbé korruptak a világon. A lista végén Dél-Szudán (13 pont), Szíria (13 pont) Venezuela (13 pont) és Szomália (11) osztoznak.

Az uniós tagállamok sereghajtói Románia (46) és Bulgária (45), illetve Magyarország (42 pont).

Magyarország 2023-ban 42 pontot szerzett – ez ugyanannyi, mint amennyit egy évvel korábban, 2022-ben kapott hazánk – ami a rangsor 76. helyére volt elég. A globális rangsort tekintve ezzel Bahreinnel, Kubával, Trinidad és Tobagóval, Moldovával, Észak-Macedóniával és Kínával állunk azonos helyen.

Mindez azt jelenti, hogy másodszorra zsebelte be hazánk az Európai Unió legkorruptabb tagállama címet.

Drasztikus a romlás

A Transparency International Magyarország jelentése szerint hazánk korrupcióval szembeni ellenálló-képessége az elmúlt tizenegy évben folyamatosan romlott, a romlás mértéke pedig nemcsak uniós, hanem világszintű összevetésben is jelentős.

Összehasonlításképp: 2012-ben még 55 ponttal a lista 46. helyén szerepeltünk, azaz

tizenegy év alatt összesen 30 hellyel és 13 ponttal csúsztunk vissza a korrupciós világrangsorban.

Hasonló mértékű romlás az uniós tagállamok közül csak Ciprus esetében volt megfigyelhető.

2020-ban Bulgáriával és Romániával hármas holtversenyben végeztünk az utolsó helyen, 2021-ben azonban Románia, egy évvel később pedig Bulgária is elhúzott mellettünk.

Ha a közép- és kelet-európai országok eredményeit vizsgáljuk, akkor is egyértelművé válik a magyar lemaradás, és az is megfigyelhető, hogy egyre nagyobb a széttartás az egykori keleti blokk országai között. A balti államok – élükön Észtországgal – évről évre egyre jobb teljesítményt mutatnak, ugyanakkor a V4 országainál már elég vegyes a kép, az azonban biztos, hogy a visegrádi négyek többi országa jóval hazánk előtt áll.

Csehország 57 ponttal az Európai Unió 16. helyezettje, Lengyelország és Szlovákia pedig a 19. helyen osztozik 54-54 ponttal.

A szomszédainkkal való összevetésben is hasonló a helyzet: Ausztria tavaly 29, Horvátország pedig 8 ponttal előzte meg hazánkat. A környező országokat nézve Ukrajna (36) és Szerbia (36) kullog a lista végén, ám érdemes megjegyezni, hogy mindössze hat ponttal vannak lemaradva hazánktól (42), Ukrajna pedig a romló magyar tendenciával ellentétben 10 év alatt 10 pontot és 40 helyet javított.

Lavírozás az EU-nak való megfelelés és a NER-érdekek között

A Korrupció Érzékélési Index eredményeinek bemutatásával egy időben a Transparency International Magyarország ezúttal is közzétette a korrupciós helyzetet elemző éves jelentését, amelyben a jogállamiság állapotát, a közbeszerzések és az uniós forrásokhoz való hozzáférést, továbbá a korrupció gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálta.

„Magyarország egyre inkább leszakad az Európai Unió centrumától”– összegezte Martin József Péter, a Transparency International Hungary ügyvezető igazgatója a 2023-as Korrupció Érzékelési Index eredményeit bemutató eseményen, január 30-án.

A jelentés a korrupció elleni intézkedések közül néhányat részletesen is bemutat. Az elfogadott helyreállítási alap forrásai ugyanis csak az úgynevezett szupermérföldkövek teljesülése után érkeznek, amelyek közül a legfontosabbakat, mint például az Integritási Hatóság, vagy a Korrupcióellenes Munkacsoport munkáját (aminek az Átlátszó főszerkesztője is tagja), a közérdekű adatokhoz való hozzáférés változásait, valamint az igazságszolgáltatási reformot részleteiben is tárgyalja a dokumentum. Emellett szó esik a szuverenitásvédelmi törvényről is.

A jelentés külön fejezetet szentel a hazai közbeszerzési piacnak, amely a közpénzek politikai alapú szétosztásának egyik fő eszközévé vált az utóbbi években. Ebben a részben kettő, az Átlátszón korábban megjelent cikkre is hivatkoznak: az egyik a győri tenderkirály cégek süllyesztőbe került ügyével foglalkozott, a másik pedig bemutatta, hogyan lehet a törvényesség látszata mögött manipulálni a tendereket.

A TI Magyarország jelentésében kiemeli: az EU nyomására elfogadott korrupció elleni törvények legjobb esetben is felemásra sikerültek, ez azonban nem a véletlen műve.

Martin József Péter az eseményen elmondta:

„a NER-nek alapvetően nem a jogállam helyreállítása és a korrupció visszaszorítása a célja, hanem az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés. A reformok nem azért történnek, mert a kormány valóban mérsékelni szeretné a korrupciót vagy helyre akarja állítani a jogállamot, hanem hogy minél több uniós forráshoz férjenek hozzá. Ebből következik az, hogy mindig lavírozni fog az Uniónak történő megfelelés és a NER-érdekek érvényesítése között.”

Szabó Krisztián – Szopkó Zita

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök Robert Fico szlovák kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Karmelita kolostorban 2024. január 16-án. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd