Új lendület a magyar-bajor kapcsolatokban

Markus Söder bajor miniszterelnök Budapestre érkezésével újabb fokozatra kapcsolt az Orbán-kormány alatt jelentősen megromlott magyar-bajor kapcsolatok helyreállítása. Azonban nem csak a két állam, hanem a CSU és a Tisza párt kapcsolatai is egyre szorosabbak. 

Mint emlékezetes, a Fidesz legszorosabb európai szövetségese volt a Bajor Szabadállamot örökösen kormányzó keresztényszociális unió, a CSU, azonban a bajor párt elnökségébe tartozó Manfred Weber vezette Európai Néppártból való kilépés után a két állam közti kapcsolatok is megromlottak. Azt meg már tudjuk, hogy ez meddig fajult, miután Weber lett az aktuális főgonosz, akinek az arcával plakátolták tele az országot.

A kapcsolatok befagytak, legalábbis politikai szinten mindenképp. Néhány civil kezdeményezés megmaradt, azonban ott egyre inkább az Orbán-kormány aknamunkája érvényesült, akik megpróbálták az arra fogékony CSU-s képviselőket az AfD irányába tolni. Több CSU-s politikus és a pártalapítványuk, a Hanns-Seidel Alapítvány is aktívan tartotta a kapcsolatot a NER köreihez köthető újságírókkal és álcivil szervezetekkel, melyről annak idején a Süddeutsche Zeitunggal közös oknyomozásunkban írtunk. A cikk akkor a hírek szerint a Söder-kabinetig jutott, és a bajor miniszterelnök nem repesett az örömtől, hogy saját pártjában vannak még Fidesz-pártiak.

A Fidesz aknamunkája és suttogó propagandája Bajorországban is megtette a hatását. Közvetlenül a magyar választások előtt rendezték meg a bajor parlamentben azt a hazánkról szóló eseményt, ahol Hegedűs Dániel, a berlini Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettese vitázott az MCC-s Bauer Bencével, és a közönség inkább az utóbbi megszólalására rezonált jobban. A vitát egyébként Eric Beisswenger, a Söder-kormány EU-s ügyekért felelős minisztere moderálta. Beisswenger baráti kapcsolatot ápol a müncheni magyar főkonzullal, Tordai-Lejkó Gáborral, aki korábban a Fidesz EP-képviselőjelölti listáján is szerepelt.

Egyes bajor politikusok Fideszhez húzása egyébként a magyar választások után is fennmaradt. Még mindig lehet olyan CSU képviselőről tudni, aki a magyar forrásaira hivatkozva bizalmatlan Magyar Péterrel és az új magyar kormánnyal szemben.

De ez úgy tűnik, nem lassítja a magyar-bajor kapcsolatok felpörgetését, amely a jelek szerint legalább annyira sietős a bajor, mint a magyar félnek. A választások után Markus Söder miniszterelnök volt az egyik első gratulálója Magyar Péter győzelmének, és már akkor telefonon meghívta őt Münchenbe. A választások után pedig aktív tájékozódás és kapcsolatfelvétel kezdődött bajor részről, és a háttérben elindult a két állam közötti Kormánybizottság újraélesztésének előkészítése is, melynek első ülésére ősszel kerülhet sor.

Bajor részről kiemelten fontos az autóipari együttműködés a magyar féllel,

és a Tisza-kormányban egy Európa-párti, ámde ugyanúgy konzervatív, a belsőégésű motorok gyártását támogató partnerre leltek, amit természetesen igyekeznek kihasználni. A bajor állam által is támogatott német-magyar Andrássy Egyetem mellett is szorosabbra fűzné a felsőoktatási együttműködést, hangsúlyt fektetve a mesterséges intelligenciára is. Emellett migrációs politikában is hasonló a két kormány álláspontja: a CSU a testvérpártjával, a CDU-val szemben mindig is egy keményvonalasabb politikát támogatott a témában, ráadásul most a szövetségi kormányzatnak is bajor tárcavezetője van.

Söder budapesti útját a magyar választások után nem sokkal kezdték előkészíteni, elsőként egy CSU-s koalíció érkezett Budapestre, Klaus Holetschek bajor parlamenti frakcióvezető vezetésével, majd Orbán Anita külügyminiszter kapott meghívást a bajor párt szokásos nyári elvonulására, a frankföldi Kloster Banzba. Itt egyébként korábban gyakori vendég volt egy másik Orbán, nevezetesen a volt miniszterelnök, Orbán Viktor is, amikor még a két párt jó viszonyt ápolt egymással.

Orbán Anita Kloster Banzban 2026. július 28-án (fotó: Orbán/Facebook)

A miniszterelnöki látogatás tehát egy újabb állomása a kapcsolatok fellendítésének, mely ősszel a Kormánybizottság újraindításával emelkedhet magasabb fokozatba. Emellett úgy tűnik, hogy nem csak a magyar-bajor kapcsolatok fejlődnek, hanem a CSU is egyre inkább a Tiszához közeledhet.

A bajorok végleg szakíthatnak a Fidesszel,

és a pártvezetés által is az a kívánatos, hogy a Tisza párttal építsenek ki új kapcsolatokat.

Ez a lépés már 2022 nyarán is logikusan hangzott volna, amikor a Magyar Péter vezette párt az EP választások után abba az Európai Néppártba ült be, amit egy CSU-s politikus irányít. A választások előtt a bajor fél tudatosan fogta vissza magát, nem akarta etetni a Fidesz propagandáját, illetve a CSU-n belül még néhányan a jobb szélen továbbra is inkább a régi fideszes kapcsolatokhoz húztak. Az ő számuk a párton belül egyre inkább fogyóban van, és a Hanns Seidel Alapítvány is egyre inkább a magyar-bajor kapcsolatok, mintsem a fideszes kapcsolatok ápolásán dolgozik.

A két állam 18 milliárd eurós kereskedelmi mérlege pedig világosan mutatja, hogy a jó viszonyból Magyarország is csak profitálni tud, különös tekintettel arra, hogy az Audi, a BMW, a Knorr-Bremse vagy 137 másik társuk mintegy 57 ezer embernek adnak munkát hazánkban. A két politikai vezetés között pedig a belső égésű motorok jövőjétől az agrártámogatásokon át a szigorúbb migrációs politikáig számos olyan ügy van, amelyben a politikai érdekek egybevágnak. Ez pedig azt is felveti, hogy a bajor keresztényszociálisok számára a Tisza idővel azt a partneri szerepet töltheti be, amelyet korábban a Fidesz.

Dóka Milán

Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök (j) és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) kezet fog a tárgyalásukat követő közös sajtótájékoztató végén a Miniszterelnökségen 2026. július 30-án. (fotó: MTI/Hegedüs Róbert)