A rendőrség után az ügyészség és a bíróság is elutasította az Integritás Hatóság nyomozást javasló indítványát. Az uniós források elköltésének felügyeletével megbízott hatóság nem értett egyet azzal a döntéssel, hogy a Győrben gyanús körülmények között odaítélt megbízásokat a rendőrség nem vizsgálta ki alaposan. Hiába kérvényezte azonban az ügy részletes feltárását, a beadványát nem tartották elég alaposnak és elutasították. A feljelentés egy februári cikkünk után született, amellyel kapcsolatban Vadai Ágnes országgyűlési képviselő tett fel kérdést a parlamentben.
Idén februárban a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről. Többek között megírták, hogy van egy fideszes város, ahol három cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a STRABAG Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég erős politikai hátszéllel rendelkezik.
Rámutattunk egyúttal, hogy a vállalkozások nem különálló tendereket nyertek meg, hanem egy-egy nagy keretmegállapodást, amelynek részeként több száz megbízást kaptak, még a Borkai-érában.
Cikkünk megjelenését követően Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) kérdést intézett Polt Péterhez, azt tudakolva, hogy „Milyen eljárás indult a győri közbeszerzések ügyében?” Szerinte ugyanis az ügy felveti a hűtlen kezelés, a vesztegetés, a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény, valamint a hivatali visszaélés megalapozott gyanúját is.
Polt Péter a kérdést feljelentésként értékelte, és továbbította azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának. A nyomozóhatóság hamar lezárta a témát: a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzés eljárásban bűntette és más bűncselekmények miatti feljelentést – részben bűncselekmény hiányában, részben bűncselekmény gyanúja hiányában – elutasította.
A rendőrség szerint többek között a „cikk alapján nem állapítható meg az, hogy hivatalos személy szegte meg kötelességét, túllépte hatáskörét, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaélt volna”, és „az országgyűlési képviselő által előadott, a médiában megjelent hírekre alapozott cselekmények a felsorolt bűncselekmények elkövetésére utaló feltételeket, illetve adatokat nem tartalmaznak”.
A történet azonban itt nem ért véget. A Gemist.hu nemrég közadatigénylés keretében faggatta az Integritás Hatóságot (IH) arról, hogy milyen ügyekben nem értettek egyet azzal, hogy az ügyészség elutasította a korrupció miatti feljelentést, és kérték az elutasító döntés felülbírálatát. Így derült ki, hogy az egyik ilyen eset éppen az általunk feltárt győri történet volt.
A közpénzből működő Integritás Hatóság hatáskörrel rendelkezik „különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések vagy projektek tekintetében”, és bárki fordulhat hozzájuk bejelentéssel, ha valamilyen kivizsgálásra szoruló ügyet talál a felsorolt témakörökben. Májusban saját közlésük szerint már több mint 30 ügyet vizsgáltak.
Az Integritás Hatóság által megküldött dokumentumok szerint a nyomozóhatóság nem végzett tényleges nyomozati cselekményt, pedig a cikk konkrét neveket és adatokat is tartalmazott. Ezeket azonban a rendőrség nem vizsgálta meg, sőt, a határozat az IH álláspontja szerint „szándékosan kerüli a feljelentés információinak megjelenítését a határozatban, ezzel is elkerülve a nyomozáselrendelési kötelezettséget”.
Részlet az Integritás Hatóság indítványából.
Az IH szerint továbbá a rendőrség nem vette számba az összes szóba jöhető bűncselekményt, csak azokat, amelyeket Vadai felsorolt, és a képviselőt sem hallgatták meg az ügyben.
És mivel nem volt nyomozás, így nem lehet a bűncselekmény elkövetését sem kizárni.
Az Integritás Hatóság azzal zárta indítványát, hogy szerintük a rendőrség nagyvonalúan túllépett a cikkünkben szereplő információkon, és ezzel elkerülte a részletes, mindenre kiterjedő nyomozást. Egyúttal hangsúlyozták, hogy szükségesnek tartják a nyomozás lefolytatását. Erre azonban vélhetően nem fog sor kerülni.
Az IH felülvizsgálati indítványa ugyanis nemcsak a nyomozóhatóságról, de végül a bíróságról is visszapattant.
A Gemist.hu kikérte az indítványra adott válaszokat is, amelyeket az Integritás Hatóság meg is küldött. Ebben az szerepel, hogy a rendőrség nem találta elég alaposnak az IH beadványát, ezért nem helyezte hatályon kívül korábbi határozatát, és nem rendelt el nyomozást. Az ügyészség ugyanerre jutott, és továbbította a beadványt a Budai Központi Kerületi Bírósághoz.
A bíróság szintén nem találta megalapozottnak az indítványt és elutasította azt. A végzés ellen fellebbezni sem lehet.
Az Integritás Hatóság csatolta azt az anonimizált indoklást is, amit a bíróságtól kapott. Ebben többek között az szerepel, hogy „természetesen jelen ügy és a kérdéses oknyomozó cikk sem mentes a politikai tartalmaktól, ezen keresztül is szükséges értékelni a tárgyi feljelentésként értékelt beadványt és a feljelentést elutasító határozatot”.
Szerintük a rendőrség azért nem hallgatta meg Vadait, és azért nem kért tőle további adatokat, mert „értelemszerűen nem lehettek birtokában bizonyításra alkalmas okiratok”, hiszen akkor valódi feljelentést tett volna. „Tehát a nyomozó hatóság a rendelkezésére álló adatok (…) alapján megalapozottan tudott döntést hozni a feljelentés elutasítása kérdésében”.
A bíróság azt is megállapította, hogy a rendőrség helyesen járt el, hiszen a nyomozás elrendelésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény elkövetésének egyszerű gyanúja fennáll. Ebben az esetben pedig szerintük erről nincs szó.
Ezzel a kör bezárult, a korrupciógyanús győri tendereket nagy valószínűséggel már nem vizsgálja senki.
Megkérdeztük az Átlátszó közbeszerzési szakértőjét, mi a véleménye a rendőrség és a bíróság indoklásáról.
A szakértő véleménye szerint, ha szigorúan csak a cikkben leírtakat vizsgálja valaki, akkor igaza van a hatóságnak, az valóban nem utal bűncselekményre. Önmagában ugyanis az a tény, hogy egy keretmegállapodás alapján sok megrendelést adnak és több száz külön szerződéssel hívják le a keretösszeget, nem jogsértő.
Felmerül ugyanakkor három kérdés:
1. Miért volt szükség a nagyszámú szerződésre? A válasz a szakértő szerint az, hogy a szóban forgó keretmegállapodás 2018-as kiírásában az alábbi referenciafeltételt írta elő az ajánlatkérő:
Alkalmas az ajánlattevő, ha:
Vagyis: felmerül annak a gyanúja, hogy azért bontották szét nagyszámú szerződésre azokat a megrendeléseket, amiket egyben is le tudtak volna adni, hogy később ezt referenciafeltételként elő tudják írni egy következő közbeszerzési eljárásban.
A 200 db szerződés felmutatása még a legnagyobb cégeknek is problémát jelent, aminek meg is lett az eredménye, hiszen csak egyetlen ajánlat érkezett.
2. De önmagában nem is a szerződések száma a lényeg, hanem az, ha egy közbeszerzést versenykorlátozó feltételrendszerrel írnak ki, és nem valósul meg valódi verseny a nyertes kiválasztása során.
Az ügyészségnek és a bíróságnak azt kellett volna vizsgálnia, hogyan lehetséges az, hogy nem volt verseny egy olyan többmilliárdos keretmegállapodásos eljárásban (a kiválasztási szakaszban), amely hosszú évekig biztos bevételt jelent a nyertesnek.
A válasz pedig a közbeszerzési kiírás feltételrendszerében kereshető:
Ezek egyike sem jogszerűtlen önmagában, de együttesen olyan feltételrendszert képzett, amelynek eredménye az lett, hogy csak egyetlen ajánlat érkezett.
3. És végül: a bíróság azt írja „A felülbírálati indítványban foglaltakkal ellentétben – ahogyan arra a főügyészség észrevételében is helyesen utalt – a nyomozóhatóságnak kizárólag a feljelentésben foglaltakkal kellett érdemben foglalkoznia, azon túl nem terjeszkedhetett.”
„Elképzelhető, hogy ez a megállapítás összhangban van a hatályos jogszabályokkal, de az igazságszolgáltatásnak tényleg csak arra van lehetősége, hogy kizárólag azt vizsgálja, amit feltár a sajtó, és magától nem jogosult/köteles más nyomozati cselekményeket végezni?” – tette fel a (költői) kérdést a szakértő.
Katus Eszter
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Nyitókép: Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Fotó: Youtube/ATV
Két példán keresztül mutatjuk be, hogy vasútvonalak bezárása helyett mit lehetne elérni fejlesztéssekkel.
A hosszú kórházi várólisták miatt egyre több beteg fordul a magánegészségügy felé, vagy utazik akár több száz kilométert, hogy hamarabb kapjon ellátást.
Infografikák a Nyitott Társadalom Alapítványok támogatásairól Magyarországon és világszerte.
A sorozatos bírságok sem bírtak elég visszatartó erővel, ezért felfüggesztették a cég működését.
