Orbán Viktor amerikai útjával egy időben „Civilizációs kötelékek, a demokratikus ellenálló képesség és a jogállamiság fejlesztése Európában” címmel hirdetett közel 5 millió dolláros programot az amerikai külügyminisztérium. A német kormányfő szerint elképzelhető, hogy a programon keresztül a Fehér Ház az európai választásokba próbál beavatkozni. JD Vance alelnök áprilisban személyesen is kampányolt a Fidesz mellett, de egy évvel korábban a német szélsőjobboldali párt, az AfD vezetőjével is találkozott.
A Washington Examiner című lap értesülése szerint Orbán Viktor amerikai útja során nemcsak a vb-meccseket nézte meg, de a Fehér Házat és a Külügyminisztériumot is útba ejtette. A lap azt írta, „egyelőre nem tudni, hogy Orbán kikkel találkozott és hogy a megbeszélések folyamán miről volt szó, az azonban már ennyiből is látszik, hogy a Trump-kormányzat nem engedte el egykori legfontosabb európai szövetségesének a kezét”.
Az Orbán-kormányok alatt Magyarország az európai populista jobboldal egyfajta központjává vált, a Fidesz és szövetségesei közpénzekkel is támogatott hálózatot építettek ki különféle európai mozgalmak, közszereplők és pártok támogatására. A kormányváltással ez az intézményrendszer is megszűnhet, néhány jel azonban arra utal, hogy Magyarország helyett a jövőben az Egyesült Államok fogná össze a „patrióta internacionálét.” Júliusban pedig
az amerikai külügyminisztérium hirdetett meg egy közel 5 millió dolláros pályázati programot, amellyel európai bevándorlásellenes, „szuverenitáspárti” célokat támogatna.
A magyar közönség számára jól ismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnöksége második felében már egyre kevésbé csak Magyarország vezetőjeként, egyre inkább nemzetközi szereplőként jelent meg: egy egész Európára kiterjedő jobboldali-populista mozgalom vezetőjeként. A Fidesz legutóbbi kampánya – amit nem véletlenül a nemzetközi kapcsolatokért felelős Orbán Balázs szervezett – már elsősorban erről szólt. A jelenséget kevés dolog illusztrálja jobban, mint a Fidesz jelöltállító kongresszusán bemutatott kampányvideó, ahol külföldi politikusok biztosították támogatásukról Orbánt.
Bár az üzenet a választásokon nem bizonyult hatásosnak, annyi igazságalapja volt, hogy az Orbán-kormány valóban sok pénzt és energiát fektetett a nemzetközi hálózatépítésbe: ennek az eredménye lett például a Patrióták EP-frakció megalapítása, az MCC brüsszeli irodájának megnyitása, az amerikai és európai szövetségeseket felvonultató CPAC Hungary-rendezvények finanszírozása az Alapjogokért Központon keresztül, vagy a kampányvideóban is felbukkanó francia szélsőjobboldali politikus, Marine Le Pen hitelezése a Mészáros Lőrinc-féle MKB Bank segítségével.
A Fidesz által alapított Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoport tagjai a Trump-kampánytól átvett szlogennel. Forrás: X.com/Patriots for Europe
Magyarországon kevésbé ismert azonban, hogy az amerikai jobboldalon is egyre elterjedtebb egy hasonló küldetéstudat. Donald Trump első kormányának jelszava még egyértelműen az „Amerika az első helyen” volt, a második, azaz jelenlegi Trump-adminisztrációban azonban emellett már megjelent az a nézet, hogy
a Trumpot újra a Fehér Házba juttató MAGA-mozgalom céljai már nemcsak az USA-ra korlátozódnak, hanem az egész nyugati civilizációra, azaz Európára is.
Az elképzelés szerint (amit olyan szereplők képviselnek, mint az alelnök JD Vance, Marco Rubio külügyminiszter, vagy a Trump mellől tavaly távozott Elon Musk) Európa hanyatlik, vezetői, az EU-s intézményeket és nemzeti kormányokat is beleértve egy „civilizációs öngyilkosságot” követnek el. Ezért az amerikai patrióták feladata, hogy megmentsék az eltúlzott progresszióba és bevándorlásba fulladó öreg kontinenst, hiszen az mégiscsak az USA civilizációs bölcsője is –
ennek érdekében akár az aktuális kormányokkal szemben is támogatni kell a hasonló elveket valló politikai mozgalmakat.
A gondolatmenetet jól illusztrálja az idén nyáron bemutatott, Citizen Vigilante című német-amerikai akciófilm népszerűsége az amerikai jobboldalon. A híradások a film erőszakos bevándorlóellenességét emelték ki, de legalább ennyire fontos, hogy a film főhöse nem európai, hanem egy amerikai veterán – a cselekmény szerint ugyanis neki kell megmutatnia az elpuhult, elnyomott európaiaknak, hogyan álljanak ki magukért a bűnöző bevándorlókkal és az őket védő hatalommal szemben. A filmet Elon Musk az X-en ingyen elérhetővé tette, és az amerikai jobboldal több véleményvezére egyfajta politikai kiáltványként méltatta.
Július 13-án, ugyanazon a napon, amikor Orbán Viktor az Egyesült Államokba utazott, az amerikai külügyminisztérium (Department of State) honlapján egy pályázati felhívás jelent meg. A „Civilizációs kötelékek, a demokratikus ellenálló képesség és a jogállamiság fejlesztése Európában” című pályázati felhívás szerint az amerikai külügyminisztérium olyan projekteket támogatna Európában, amelyek
„a demokratikus ellenállóképesség, a jogállamiság, a szólásszabadság és a sajtószabadság, valamint az emberi jogok védelmének megerősítésére és fejlesztésére”
szolgálnak. Ezek magukba foglalhatnak kutatásokat, konferenciákat, kulturális kezdeményezéseket és civil szervezetek működését. A pályázat teljes kerete közel 5 millió dollár (mintegy 1,568 milliárd forint), amiből a jelenlegi tervek szerint 2-3 pályázatot támogatnának, így egy pályázónak 1-3 millió dollár jutna (de a pontos számok a felhívás szerint azon múlnak, hányan jelentkeznek).
A felhívás nyilvánvalóvá teszi, hogy kifejezetten az európai belpolitikával kapcsolatban szeretne változásokat elérni. „Az európai kormányok egyre inkább eltávolodnak ezektől az alapelvektől a szupranacionális bürokrácia túlterjeszkedése és a pártpolitikai célokra való felhasználása miatt, amely a hatalmat olyan technokratikus intézmények kezében összpontosítja” – olvasható a felhívásban. Ennek megállítására
„vissza kell állítani a szuverenitás tiszteletben tartását, és választ kell adni olyan modern kihívásokra, mint a tömeges migráció és a szólásszabadság megsértése.”
A program szövege hivatkozik a 2025-ös müncheni biztonságpolitikai konferenciára, ahol Marco Rubio és különösen JD Vance beszéde sok európai vezetőt felháborított – a mostani felhívás jelentős részben rímel az alelnök beszédére. Vance akkor arról beszélt, hogy a kontinensre leselkedő legnagyobb fenyegetés nem Oroszországtól és Kínától várható, hanem belülről. Szerinte az Európai Unió „komisszárként” korlátozza a szólásszabadságot, támogatja a tömeges migrációt, és elfordul „néhány legalapvetőbb értéküktől”.
Tavaly decemberben jelent meg az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiája, ami szintén foglalkozott az európai belpolitikával. A stratégia szerint Európát „civilizációs megsemmisülés” fenyegeti, de pozitív fejleményként értékelte a „hazafias pártok” növekvő befolyását – utalva olyan szélsőjobboldali pártok erősödésére, mint például a német AfD. A párt tavaly év eleji gyűlésén az akkor még az amerikai kormánynak dolgozó Elon Musk is beszédet mondott, Vance pedig a müncheni konferencia szünetében találkozott az AfD kancellárjelöltjével, Alice Wiedellel.
Friedrich Merz német kancellár a most bejelentett támogatási programmal kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki,
arra utalva, hogy a Trump-adminisztráció az európai választásokba próbál beavatkozni
– ahogy azt tette Magyarországon is, amikor áprilisban Trump és Vance is Orbán Viktor mellett kampányolt.
JD Vance az MCC rendezvényén, 2026 áprilisában. Forrás: Facebook/Orbán Balázs
„Mi nem avatkozunk be az amerikai választásokba” – nyilatkozta Merz egy sajtótájékoztatón. „Ugyanakkor nem szeretném, ha az amerikai kormány vagy a kormányhoz közeli intézmények beavatkoznának a német választásokba.”
Merz hangsúlyozta azt is, hogy Németországban illegális a politikai pártok külföldről történő finanszírozása. Azt egyébként az amerikai törvények is tiltják, hogy szövetségi forrásokból külföldi pártokat támogassanak, de természetesen politikai befolyást nemcsak pártokon keresztül lehet kifejteni. A program leírása alapján gyakorlatilag bármilyen szervezet támogatáshoz juthat: nonprofit szervezetek, vállalatok, „kormányzati intézmények” és magánszemélyek is pályázhatnak.
A most meghirdetett támogatási program előzménye valószínűleg az a tavaly decemberben megkezdett tárgyalássorozat, ahol a State Department tisztviselői több európai think-tankot felkerestek. Financial Times februárban írt arról, hogy az amerikai külügyminisztérium egyik munkatársa, Sarah Rogers decemberben az Egyesült Királyságba utazott, ahol találkozott több jobboldali think-tank képviselőjével, valamint Nigel Farage Reform UK pártjának képviselőivel, akikkel arról tárgyalt, hogyan lehetne amerikai támogatást nyújtani a brit és európai MAGA-kompatibilis szervezeteknek.
Később a Politico arról írt, hogy amerikai külügyminisztérium tisztviselői megbeszéléseket folytattak a francia Western Arc nevű francia think-tankkel és a brit Free Speech Union nevű szervezetekkel. A Politico szerint a két szervezetet a Heritage Foundation ajánlotta be, akik egy listát készítettek az amerikai kormány számára a „hasonló gondolkodásúaknak” minősített európai szervezetekről és közszereplőkről.
Az állítólagos listát készítő Heritage Foundation egyébként szintén jó kapcsolatokat ápol az Orbán-kormány think-tank ökoszisztémájával,
hivatalos partnere például a Batthyány Lajos Alapítványon belül működő Danube Institute-nak.
A Politicónak Nicolas Conquer, a Western Arc alapítója megerősítette, hogy valóban tárgyalt amerikai külügyi tisztviselőkkel, köztük Samuel Samsonnal, aki a külügyminisztériumon belül a Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyek Hivatalának (Bureau of Democracy Human Rights and Labor, DRL) munkatársa. Samson tavaly azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy felvetette: az amerikai költségvetés pénzéből támogassák Marine Le Pen kampányát (ugyanő kapott hitelt Mészáros Lőrinc bankjától is).
Erre végül nem került sor, ehelyett, legalábbis Magali Lafourcade francia bíró elmondása szerint, Samson egy kollégájával együtt Franciaországba utazott, és közvetlenül lobbiztak Le Pen érdekében. Le Pen ellen akkor zajlott a fiktív asszisztensek fizetése miatt indult per, ami miatt a szélsőjobboldali politikust hosszú évekre eltilthatták volna a választásokon való indulástól.
Lafourcade, bár nem ő volt a bíró az ügyben, azt mondta, az amerikai tisztviselők őt próbálták rávenni, hogy olyan információkat terjesszen, ami szerintük Le Pen védelmét segítette volna. A bíró ebbe nem ment bele, és bár Le Pen végül a pert elvesztette, a választástól való eltiltást megúszta.
Samson egyébként decemberben Magyarországon is járt, ahol Magyar Leventével, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával találkozott, illetve beszédet mondott a Magyar Külügyi Intézet rendezvényén. Sarah Rogers szintén megfordult Magyarországon: februárban ő is szerepelt a MKI Budapest Global Dialogue 2026 című rendezvényén, Orbán Balázzsal közösen.
Előadását az MKI Facebook-oldalán „A civilizációs önbizalom helyreállítása: Mely értékek biztosítják a jövőnket?” címszóval harangozták be.
Rogers magyarországi útja alatt interjút adott a Mandinernek is, ahol az Orbán-kormányt „a szövetségen belüli legszorosabb szövetségesnek” nevezte, és bírálta az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályát (Digital Services Act, DSA). Pár héttel korábban szintén Rogers írta alá a megállapodást az Ökumenikus Segélyszervezettel, ami alapján az amerikai kormány egy kárpátaljai segélyprogramra biztosított forrást.
A Mandiner-interjúban nem véletlenül kapott helyet a Digital Services Act elleni fellépés. A Civilizational Bonds felhívás szövegében és a korábbi, az EU-t bíráló amerikai politikusi nyilatkozatokban is hangsúlyosan jelenik meg a szólásszabadság védelme, elsősorban a gyűlöletbeszéd elleni törvények és az internetes cenzúra elleni fellépés – emögött nem annyira a közös civilizációs értékek, hanem az amerikai tech-vállalatok érdekeinek védelme áll. Tavaly az amerikai külügyminisztérium arra utasította az amerikai diplomatákat, hogy
lobbizzanak az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálya, a DSA ellen.
A jogszabály ugyanis meghatározza az „online óriásplatformok” és „nagyon népszerű online keresőprogramok” körét (olyan platformok, amiket az európai fogyasztók több mint 10%-a használ) – ide nagyrészt amerikai közösségimédia-platformok, online kereskedelmi szolgáltatások, tárhely-, tartalom-, és alkalmazás-szolgáltatók kerültek –, és ezek működését szabályozza.
A törvény többek között az adatvédelemmel, a kiskorú felhasználóknak mutatható tartalmakkal, az illegális tartalmakkal, a dezinformáció és a gyűlöletbeszéd visszaszorításával kapcsolatban tartalmaz előírásokat. Néhány hónappal később az amerikai kormány beutazási tilalommal szankcionált több EU-s döntéshozót, akik szerepet játszottak a DSA bevezetésében.
A legutóbbi elnökválasztás után az addig korábban inkább a Demokrata Párt mellett álló nagy tech-cégek látványosan kezdtek közeledni a Republikánusokhoz. Több tech-cég, köztük a Meta, az Amazon és a Google egymillió dollárral támogatta a Trump elnöki beiktatását szervező bizottságot.
Megkerestünk több, a Fideszhez közel álló, korábban közpénzből támogatott magyarországi szervezetet is, akiktől azt kérdeztük: tervezik-e, hogy pályáznak az amerikai támogatásra? Köztük az Alapjogokért Központot (ez az egyik legjobb amerikai kapcsolatokkal rendelkező Fidesz-közeli szervezet, ők szervezték az American Conservative Unionnal közösen a magyarországi CPAC rendezvényeket), a Századvég és Nézőpont intézeteket, a Civil Összefogás Fórumot és a Nemzeti Ellenállás Mozgalmat (ők voltak azok, akik tavaly a semmiből felbukkanva, ismeretlen forrásból 100 milliós összegeket költöttek Magyar Pétert és Volodimir Zelenszkijt támadó kampányvideókra és plakátokra).
A legtöbb szervezet nem reagált, csupán a Nézőpont Intézet válaszolt, azt írták, nem terveznek pályázni.
A pályázati programmal kapcsolatban megkerestük az amerikai külügyminisztérium illetékes osztályát, a Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyek Hivatalát, de a cikk megjelenéséig ők sem válaszoltak a kérdésekre.
Zubor Zalán
Címlapkép: Átlátszó montázs
Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel az Átlátszónet Alapítványnak küldött rendszeres PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Fél évvel a megnyitása után már le is fejezték azt a jeruzsálemi akadémiát, aminek létrehozására Orbánék több mint egymilliárd forint közpénzt szántak a választások előtt.
A vállalkozó már többször kérte a szálloda miatt a HÉSZ módosítását, de a nagymarosi testület egyelőre még nem szavazta meg.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, korábban OE-LOT lajstromjelű Bombardier Global 6500-as magángép lajstromjele nemrégiben OE-LAD lett.
A rendszerváltás óta nemigen volt arra precedens, hogy egy hivatalosan engedélyezett, folyamatban lévő interjút "hatalmi szóval" ilyen módon tiltsanak meg.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!