„Jelenleg Magyarországnak nincs korrupcióellenes stratégiája, és miközben a Munkacsoport lehetőséget kapott az új, hazai stratégia tervezetének véleményezésére, nem gondolom, hogy ez a szűk konzultációs folyamat helyettesíti a szakmai, üzleti és társadalmi szereplők szélesebb körével való egyeztetést. A Munkacsoport civil tagjainak észrevételei jelenleg nem nyilvánosak, épp úgy, ahogy a stratégiai tervezetet sem tervezi a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátani, a Kormány általi, júniusi elfogadás előtt közzétenni. Ez bármilyen stratégia esetében ellehetetleníti a végrehajtást. Egy korrupcióellenes stratégia esetében pedig azért aggályos, mert így az üzleti, civil és közszektor átláthatósága, az adóforintjaink felhasználásának hatékonysága nem fog javulni, nem lesz szélesebb azon közintézmények, politikusok, vállalkozások és állampolgárok köre, akik a közjót tartják szem előtt, akik tisztességesen működnek, kötnek üzletet és fizetik ki a gázszerelőt.”
Így indokolja Reszkető Petra, a Budapest Intézet igazgatója, az Integritás Hatóság mellett működő, tíz kormányzati és tíz nem-kormányzati szakértőt a sorai között tudó Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) egyik civil tagja a munkacsoport tevékenységében való részvételtől való visszalépését. Reszkető már a harmadik a tíz, társadalmi munkában, fizetés nélkül dolgozó civil tagból, aki nem látta értelmét a további lelkes közreműködésnek. A két másik távozó, Fonyódi Krisztián és Essősy Zsombor nem fűzött nyilvános magyarázatot a kilépéséhez.
Reszkető Petra lemondásának közvetlen kiváltó oka a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia (NKS) véleményezése körül kialakult vita volt a Korrupcióellenes Munkacsoportban. Az Integritás Hatóság március végén küldte meg a munkacsoportnak a „2023-2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia” című dokumentumot, és a végrehajtására vonatkozó intézkedési tervet véleményezésre: a munkacsoport bevonását a kormány a kondicionalitási eljárásban vállalta.
Nem-kormányzati szervezetek (Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország) áprilisi értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan, köztük a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiával kapcsolatos vállalás is.
A teljes értékelést itt lehet elérni.
A stratégia tervezetének véleményezéséről szóló felkérésben Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság és egyben a munkacsoport elnöke azt írta a KEMCS tagjainak, hogy „annak érdekében, hogy a Stratégiára vonatkozó észrevételekről, ajánlásokról az április végi ülésen a Munkacsoport Tagjai szavazni tudjanak, úgy gondoljuk, hogy április 25-ig egységes, ezeket tartalmazó anyagnak kell készülnie”. A civil tagok egy része, köztük az Átlátszó is írásbeli véleményt készített az anyagról az elnök által megadott határidőre, a beérkezett civil véleményekből éppen Reszkető Petra készített összefoglalót a hatóságnak.
Az Átlátszó is véleményezte a 2023-2025 közötti időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia tervezetét, amellyel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy pár előremutató intézkedés felvázolása mellett alapvetően hiányoznak belőle a korrupciós helyzetek hatékony kezelésének eszközei. A meglévő és tervezett korrupcióellenes intézkedések nagy részben csak a szabályozási és dokumentálási szinten jelennek meg: a szervezetek jellemzően „lepapírozzák” a jogszabályban előírt feltételek megvalósulását, elkészítik a szükséges szabályzatokat, jegyzőkönyveket és jelentéseket, a legtöbb esetben anélkül, hogy ezeknek az intézkedéseknek tényleges hatása lenne a szervezeti folyamatokra, és ebben az új stratégia elfogadása sem jelentene lényegi előrelépést. A dokumentum nem fogalmaz meg érdemi megoldási javaslatokat egyebek mellett arra sem, hogy az állami szervek kevés kivételtől eltekintve akadályozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, az érdemi párbeszédre, együttműködésre nem nyitottak, a kormánypárti sajtótermékek pedig rendszeres lejárató kampányokat folytatnak a korrupciófeltárással foglalkozó civil szervezetek ellen.
A KEMCS április 27-i ülésén azonban kiderült, hogy a munkacsoport állami szervezetek által delegált tagjai a megadott határidőig semmilyen észrevételt nem készítettek a korrupcióellenes stratégia tervezetére, a civil tagok által megfogalmazott véleményt pedig nem akarták munkacsoporti álláspontként megküldeni a kormánynak még akkor sem, ha kifejezetten megjelölésre kerül, hogy azt a munkacsoport nem-kormányzati szereplői készítették.
Ehelyett az állami delegáltak a stratégia tervezetére érkezett civil vélemények véleményezését határozták el, miközben a civilek véleményéről formális szavazásra nem is került sor.
Egyes civil tagok erre az ülésen, és utólag is értetlenségüknek adtak hangot: megértik, hogy az állami szervezetek delegáltjai nem véleményezik az állam által készített tervezetet, ám ebben az esetben értelemszerűen a civil vélemények összefoglalóját kellene a munkacsoport álláspontjaként prezentálni a kormánynak. Ettől az állami delegáltak elzárkóztak, és további egy hónapot kértek a civil álláspont felülvizsgálatára.
„A vége az lesz, hogy a KEMCS olyan időben küldi meg a kormánynak a nemzeti korrupcióellenes stratégiára vonatkozó észrevételeket, amikor azoknak már semmi értelme, mert túlhalad a stratégia elkészítésének a folyamata ezeken az észrevételeken” – írta az ülés után Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője a munkacsoport levelezőlistájára.
Nem minden civil tag szavazta meg a Korrupcióellenes Munkacsoport első jelentését | atlatszo.hu
Szimbolikus jelentőségűnek tartja Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke, hogy a civil és kormányzati tagokból álló Korrupcióellenes Munkacsoport elfogadta első éves jelentését, és a korrupció visszaszorítása érdekében előremutató javaslatokat is tett mindkét oldal támogatásával. A három hónap alatt, megfeszített munkával készült jelentést a kormánynak nyújtják be – áll az Integritás Hatóság sajtóközleményében.
Az is kiderült az áprilisi ülésen, hogy a korrupcióellenes stratégia tervezetét az állami szereplők a stratégia végleges elfogadása előtt nem kívánják nyilvánosságra hozni és szélesebb körű társadalmi egyeztetésre bocsátani, hanem „a munkacsoport véleményét tekintik társadalmi egyeztetésnek”.
Tehát azt a véleményt, ahol a civil tagok határidőre elkészült véleményét most éppen az állami tagok kívánják határidőn túl felülbírálni.
A civileknek ez sem tetszett, e sorok szerzője, az Átlátszó delegáltja például úgy fogalmazott másnap a munkacsoport levelezőlistáján, hogy „tegnap nem sikerült jól a társadalmi párbeszéd, amennyiben elfogadjuk azt az álláspontot, már nem emlékszem pontosan kinek a részéről, hogy a stratégia társadalmi egyeztetése a KEMCS tíz (kilenc, nyolc, …) civil tagjával történik. Utólag itt szeretném jelezni, hogy nem érzem úgy, hogy a civil delegáltak saját magukon vagy a delegáló szervezeteken túl bárkit is reprezentálnának, tehát a véleményünk kikérése nem tekinthető társadalmi egyeztetésnek”.
Az Átlátszó is részt vesz az Integritás Hatóság korrupcióellenes munkacsoportjában | atlatszo.hu
Az Integritás Hatóságot nem önként hozta létre a magyar kormány, hanem az Európai Unió kényszerítette erre: egyike volt annak a 17, a korrupció és a közpénzégetés visszaszorítását célzó kötelezettségvállalásnak, amiket a Magyarországnak járó uniós források további folyósításához feltételül szabott az Európai Bizottság.
Feltehetően ez volt az utolsó csepp a pohárban Reszkető Petrának, aki a lemondását bejelentő nyílt levelében egyebek mellett szóvá tette a stratégia társadalmi egyeztetésének hiányát is. A lemondott civil tagok helyének betöltésére a munkacsoportban új pályázatot írt ki az Integritás Hatóság.
Bodoky Tamás
Nyolc országban összesen huszonnyolc médium foglalkozott a magyar lombkoronasétánnyal, egészen Indonéziáig jutott a híre. Interaktív térképen mutatjuk.
Heti lapszemlénk.
Megkaptuk a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól, hogy mit tartalmaztak 2017-ben a szegények élelmiszercsomagjai. Döbbenetes, 2023-as árakat.
A magyar kormányzati médiában Soros európai karmestereként aposztrofált Knaus szerint az uniós alapértékek védelme lehet a kulcs a jövő sikeres Európájához. Interjú.
