Az Átlátszó cikkeit is hivatkozzák a friss uniós jogállamisági jelentésben

Múlt héten publikálta az Európai Bizottság friss jogállamisági jelentését, amely áttekinti a jogállamiság helyzetét az egyes tagállamokban. Ez alapján tapasztalható ugyan némi előrelépés hazánkban, de még mindig bőven lenne min változtatni, különösen a médiaviszonyok terén. A jelentés három Átlátszós cikkre is hivatkozik, amelyek a kormány járvány alatti intézkedéseivel, a győri közbeszerzéseken taroló cégekkel, illetve a nyomozóhatóságon fennakadt legfontosabb ügyekkel foglalkoztak.

Az Európai Bizottság negyedik éve teszi közzé jogállamisági jelentését, amely valamennyi tagállam esetében megvizsgálja, hogyan teljesít a jogállamiság szempontjai (igazságszolgáltatás, korrupcióellenes intézkedések médiapluralizmus, fékek és ellensúlyok) alapján, ezt követően pedig ajánlásokat is megfogalmaz számukra. Az idei jelentés hazánkkal foglalkozó fejezete megállapítja, hogy a visszatartott uniós forrásokhoz való hozzáférés szempontjából releváns területeken, így a korrupció elleni fellépésben történt egy pár előrelépés – mint például az Integritás Hatóság létrehozása, amelynek korrupcióellenes munkacsoportjában az Átlátszó is részt vesz -, de számos további lépésre lenne még szükség.

A jelentés szerint ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol tavaly óta nem sokat változott a helyzet: ilyen a sajtószabadság, a médiapluralizmus, amelynek kapcsán a közszolgálati média függetlenségének megteremtése , továbbá az állami hirdetések átlátható elosztása továbbra is várat magára. Emellett megemlítik a független lapok ellen indított lejáratókampányokat, illetve az újságírók lehallgatását, megfigyelését is. De a civil szervezetek sem kerültek könnyebb helyzetbe, és a vagyonnyilatkozatok terén is lenne még mit javítani.

Elszabotált nyomozások, koronavírus, közbeszerzések

A közel 50 oldalas jelentés több alkalommal is hivatkozik az Átlátszóra, a dokumentum három cikkünket említi meg.

Ezek egyike az a két évvel ezelőtti anyagunk, amelyben összegyűjtöttük azokat a jelentősebb ügyeket, amelyekben vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül vagy épp ellenkezőleg, a magyar nyomozóhatóság hamar lezárta az eljárást „bűncselekmény hiányában”. Olyan eseteket is találtunk, amikor egyszerűen nem is kezdtek kutakodni. Erre példa az eredeti célja szerint természettudományos oktatás fejlesztésére szolgáló Öveges-program vagy a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak volt cégéhez köthető Elios-ügy.

A magyarországi közbeszerzési rendszer kapcsán megjelent, idén februári cikkünket is idézte a jelentés. Ebben kiderítettük, hogy a budapesti Korrupciókutató Központ által nyilvánosságra hozott vizsgálatban szereplő, meg nem nevezett város, ahol három cég nyert rendre tarol a közbeszerzéseken, ahol indul, ráadásul verseny nélkül, nem más, mint Győr. A cégek pedig a STRABAG Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft.

A harmadik, jelentésben szereplő Átlátszós cikk a K-Monitor és a TASZ korrupciófigyelő programjának első jelentését dolgozta fel, amelyhez az Átlátszó főszerkesztő-helyettese, Erdélyi Katalin is szakértői véleményt adott. A jelentés többek között megállapította, hogy a magyar kormány a koronavírus járvány idején hozott intézkedései saját hatalma megerősítésére, gazdasági holdudvarának előnyökhöz juttatására és politikai ellenfeleinek mozgásterének csökkentésére is szolgáltak.

A kormány kettős mércét és háborúpártiságot emleget

A jogállamisági jelentés megállapításai nem arattak osztatlan sikert kormányközeli körökben.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője úgy kommentálta a dokumentumot, hogy az kettős mércét alkalmaz, ráadásul „álcivil szervezetek hamis megállapításaira épül”, így szerinte az nem alkalmas arra, hogy elfogulatlan képet fessen a tagállamok jogállamisági helyzetéről. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye pedig egyenesen arra utalt, hogy azért támadják Magyarországot, mert

„nem állunk be a háborúpártiak sorába. Nem akarunk migránsgettókat. Visszautasítjuk a rezsicsökkentés eltörlését. Meg merjük kérdezni az Európai Bizottságot arról, hogy hol van az a rengeteg pénz, amit Ukrajnának adtak. Netán a magyarok pénzét adták oda?”

Szopkó Zita

Címlapkép: Brüsszel, 2023. július 5. Vera Jourová, az Európai Bizottságnak (EB) az értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnöke (b) és Didier Reynders, az igazságügyért felelős biztos az uniós testületnek az idén a negyedik alkalommal kiadott jogállamisági jelentését bemutató sajtóértekezleten a bizottság heti ülését követően Brüsszelben 2023. július 5-én. Forrás: MTI/EPA/Olivier Matthys