átláthatóság

Az Integritás Hatóság nem adja ki közpénzes szerződéseit, mert „azok nem tartoznak harmadik félre”

Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke nemes egyszerűséggel közölte, hogy nem ad ki három, általa megkötött szerződést az Átlátszónak, de azt elárulta, hogy nem kértek be több ajánlatot a megbízásokhoz, hanem ő maga választotta ki a partnereket a saját preferenciái alapján. Nem volt ugyanis „se idejük, se emberük”, hogy másképp intézzék az ügyeket az első negyedévben. 

Feddhetetlenség – „Az Integritás Hatóság munkatársa csak olyan ember lehet, akit erkölcsi szempontból megrovás, feddés nem érhet. Nemcsak feddhetetlennek kell lenni, annak is kell látszani. Aki a korrupció ellen harcol, azt nem érheti gyanú. Az Integritás Hatóság tevékenységének, ugyanúgy, mint a Hatóság munkatársainak, a feddhetetlenség és pártatlanság legmagasabb szintű normáit kell betartania. A tökéletes feddhetetlenség a legkevesebb, amivel a hazánkat szolgáljuk.”

Ez a hitvallása az Integritás Hatóságnak (IH), amelyet nem önként hozott létre a magyar kormány, hanem az Európai Unió kényszerítette erre. Ez volt ugyanis az egyike annak a 27, a korrupció és a közpénzégetés visszaszorítását célzó kötelezettségvállalásnak, amiket a Magyarországnak járó uniós források további folyósításához feltételül szabott az Európai Bizottság. A szervezet működése azonban nem éppen zökkentőmentes.

A korrupcióellenes stratégia körüli titkolózás miatt mondott le a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagja | atlatszo.hu

A stratégia tervezetének véleményezéséről szóló felkérésben Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság és egyben a munkacsoport elnöke azt írta a KEMCS tagjainak, hogy „annak érdekében, hogy a Stratégiára vonatkozó észrevételekről, ajánlásokról az április végi ülésen a Munkacsoport Tagjai szavazni tudjanak, úgy gondoljuk, hogy április 25-ig egységes, ezeket tartalmazó anyagnak kell készülnie”.

A közpénzből működő Integritás Hatóság hatáskörrel rendelkezik „különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések vagy projektek tekintetében”, és bárki fordulhat hozzájuk bejelentéssel, ha valamilyen kivizsgálásra szoruló ügyet talál a felsorolt témakörökben. Májusban saját közlésük szerint már mint több mint 30 ügyet vizsgáltak.

A Magyar Hang figyelt fel nemrég a hatóság honlapján közzétett 5 millió forintot meghaladó szerződések listájára, ahol több érdekes tételt is talált. Mi a következő háromra lettünk volna kíváncsiak:

  • a VALTON-SEC Zrt.-vel,
  • a L’azar Advisory Kft.-vel,
  • és a Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft.-vel

kötött szerződéseket kértük ki. Az Integritás Hatóságtól azonban nem kaptunk írásbeli választ, hanem arra kértek minket, hogy személyesen fáradjunk be a Roosevelt téri, közel félmilliárdért bérelt, Dunára néző irodájukba. Így is tettünk, ám a beszélgetés nem nyúlt túl hosszúra.

A Dunára néző iroda. Fotó: Bodoky Bence

Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke ugyanis mosolyogva közölte, hogy hiába mentünk be, nem adja ki nekünk a szerződéseket. Amikor visszakérdeztünk, hogy ennek mi az oka, hiszen számtalan szerződés nyilvánosan elérhető az interneten, és ez a hatóság közpénzből működik, csak megismételte a választ:

nem mutatja meg a szerződéseket, és nem hiszi, hogy meg kellene indokolnia, miért.

Mi azonban ezt másképp látjuk. Az Európai Bizottság kéréseinek megfelelően tavaly év végén módosított Infotörvény szerint ugyanis a Hatóság nemcsak a közérdekű adatnak minősülő szerződések kiadására lenne köteles, hanem a dokumentumok kiadásának megtagadása esetén részletes indokolás megadására is (Infotörvény 30.§ (3) bekezdése).

Továbbá: „Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.” (Infotörvény 27. § (3) bekezdése)

Ezek után megkérdeztük az elnököt arról is, bekértek-e több ajánlatot a szerződéskötéseket megelőzően. Mert bár a közbeszerzési törvény szerint 2021 óta nem kötelező három ajánlatot bekérni közbeszerzési értékhatár alatti beszerzés esetén, a közpénzből gazdálkodó valamennyi szervezet rendelkezik beszerzési szabályzattal, amelyekben kivétel nélkül előírják bizonyos érték (jellemzően 1 millió Ft) felett versenyeztetés lefolytatását, és legalább három ajánlat bekérését.

Ennek megfelelően érdeklődtünk, hogy mely cégeket kértek fel ajánlattételre az egyes beszerzések kapcsán, kik tettek ajánlatot és milyen értékben. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen szempontok alapján döntöttek a nyertes kiválasztásakor.

A válasz azonban ismét rövid és meglepő volt, ugyanis kiderült:

nem kértek be több ajánlatot a feladatok ellátására, Biró Ferenc elnök maga választotta ki a megbízott partnereket. 

Hogy miért így csinálták, arra az volt a válasz, hogy „nem volt idő és ember”, aki lebonyolítsa az eljárásokat abban a negyedévben, amikor indultak. Nagy volt ugyanis a nyomás a frissen felálló hatóságon, hogy időre elkészüljenek és kezdjék meg a működést, így még azelőtt kellett dönteni egyes kérdésekben, hogy erre felvehették volna a megfelelő személyeket, és rendelkezhettek volna a technikai feltételekkel – hangzott az érvelés.

Az Integritás Hatóság honlapja.

Ez persze felveti a kérdést,  hogyan fordulhatott elő az, hogy az alapvetően közbeszerzések ellenőrzésére létrejött szervezeten belül már az induláskor nem volt egyetlen olyan szakember sem, aki egy egyszerű, közbeszerzésnek nem minősülő ajánlatkérést le tudott volna bonyolítani.

Így lett végül – versenyeztetés nélkül – többek között a Valton Securityvel egy bruttó 18 millió forintos szerződésük 5 hónapra, vagy a L’azar Advisory-val „speciális szaktudást igénylő szakértői feladatokra” 15 millió forintért 9 hónapra.

Ezek a szerződések azonban Biró Ferenc szavai szerint „nem tartoznak harmadik félre”, úgyhogy „a beszélgetésnek ezt a részét le is lehet zárni”.

A Fidesz kedvenc biztonsági cége vigyáz a korrupció elleni hatóság elnökére

És hogy miért pont ezeket a szerződéseket firtattuk? A Valtont talán már nem nagyon kell bemutatni senkinek. A cég karrierje 2010-ben indult be igazán, amikor a Fidesz hatalomra került. Az Index 2016-os összesítése szerint:

  • ők biztosították a terepet Orbán Viktor 2010-es Parlament előtti eskütételekor;
  • 2011-ben a rendvédelmi dolgozók tüntetésén;
  • a Fidesz Lendvay utcai székházát belülről védték az udvart elfoglaló aktivisták elől;
  • a Miniszterelnökség összes 2013-2014-es rendezvényén dolgoztak;
  • és 2016-ban övék lett az összes állami ünnepség biztosítása.

A Valton sikere azóta is töretlen, évek óta egymás után nyerik a milliárdos közbeszerzéseket. Bő egymilliárd forintért őrizték például a vizes vb-t, de több stadion őrzését is rájuk bízták. És persze év elején ismét ők nyerték el a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. őrzés-védelemre kiírt keretszerződését 2,6 milliárd forint értékben.

Továbbra is a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton őrizheti a Ligetet | atlatszo.hu

A magyarországi légi járművek lajstromnyilvántartását böngészve újabb, Fidesz-közelinek mondott vállalkozók érdekeltségébe tartozó magánrepülőgépre bukkantunk. A HA-BES lajstromjelű privát jet 2017. december 22-én került a magyar légi nyilvántartásba. A közepes méretű business jetek kategóriájába tartozó magángép a HUN-JET Kft. tulajdona, mely a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének titulált Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltsége.

Nem csoda, ha a cégnek futja magángépre is, amellyel olykor Szijjártó Péter külügyminiszter is utazik. 2021 novemberében írtuk meg, hogy a genfi repülőtéren lefotózott kisgép, amelyből Szijjártó kiszállt, a Valton-Sec Zrt. érdekeltségébe tartozik. Tavaly a Zrt. 18 milliárdos forgalmat bonyolított, és 1,8 milliárdos nyereséget termelt.

Szijjártó Péter ezúttal „valtonos” magángéppel repült hivatalos útra | atlatszo.hu

Miután a miniszter ezúttal is részletesen dokumentálta a munkanapját a hivatalos közösségi oldalán, az ott közzétett fotókból az is kiderült, hogy kora délután Svájcba, pontosabban Genfbe utazott. Itt a bejegyzések szerint – többek közt – az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának gyűlésén vett részt, ahol a magyar jogállamiság kérdése is terítékre került.

Nos, ez az a cég, amelyben Biró Ferenc megbízik,  és elsődleges szempontnak azt tartja, hogy „a vállalt munkát profin lássák el.”

A frissen alapított L’azar Advisory összesen 300 000 forintot kapott a szolgáltatásaiért, de már fel is bontották velük a szerződést. Ahogy azt a Magyar Hang megírta, a cégről tudni kell, hogy a vezetője, Lázár Gábor korábban az Ernst and Youngnál dolgozott vezetői pozícióban, és ennél a multinál töltött hosszú éveket korrupcióellenes szakemberként Bíró is. Az Információs Hatóság elnöke a lapnak elmondta: ő kereste meg a szervezetnek végzett munka lehetőségével Lázárt, mert bízott a szakértelmében.

Katus Eszter

A cégadokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Novák Katalin köztársasági elnök kinevezi Bíró Ferencet az Integritás Hatóság elnökévé a Sándor-palota Tükörtermében 2022. november 4-én. MTI/Máthé Zoltán

Megosztás