A helység kalapácsa

Tiltakoznak az akkumulátorgyár terve ellen, kifütyülték a kormánytisztviselőket a győrszentiváni polgárok

Két hónapja forrnak az indulatok a 12 ezer lakosú Győrszentivánban, ennek tetőzése volt egy parázs hangulatú lakossági fórum szeptember 20-án. A győrszentiváni ipari park tervezett bővítése kapcsán megrendezett eseményen körülbelül ezer lakos szeretett volna válaszokat kapni a kormány által elrendelt „jelentősen zavaró hatású” ipari beruházással kapcsolatban, ám a jelenlévő kormányhivatali és önkormányzati résztvevők semmilyen érdemleges választ nem tudtak adni a kérdéseikre. Pedig a helyiek nem akarnak sem akkumulátorgyárat, sem más veszélyes, környezetterhelő üzemet a lakóövezetük közelében. A győri polgármester szerint viszont csak „az ellenzék Győrben jól ismert, minden felelősség nélkül hazudozó fórumai és fizetett, kiképzett pártprovokátorai” uszítják az embereket az iparosítás ellen.

Két hónapja forrnak az indulatok a 12 ezer lakosú Győrszentivánban. Az egykor önálló településként létező, 1970 óta Győrhöz tartozó szentiváni városrész lakosai augusztus óta gyűjtik az aláírásokat, és tiltakoznak a győri ipari park tudtuk nélküli bővítése ellen. Az egyre terebélyesedő tiltakozás pedig látványosan megmutatkozott azon a szeptember 20-ai lakossági fórumon, amelyre a Molnár Vid Bertalan Közösségi Központban került sor.  

Az augusztus elején indult lakossági megmozdulást elsősorban az a váltotta ki, hogy a 16/2022. (I. 20.) kormányrendelet nyomán kiemelt beruházási célterületté nyilvánítottak közel 400 hektár győrszentiváni területet, s emiatt a győri önkormányzat az érintett terület mezőgazdasági övezetből ipari övezetbe való átsorolásának eljárását indította el.  

A döntés hideg zuhanyként érte a szentivániakat. Főként azért, mert a kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy

a kijelölt telkeken „jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület” jön létre.

A győri önkormányzat az övezeti átsorolás érdekében közzétette az eljárás partnerségi egyeztetési  dokumentumát. Ez felsorolja a Győri Építési Szabályzatban (GYÉSZ) leírt „jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezet (Gipz)” jellemzőit: eszerint az ilyen besorolású övezetben „tűz-, robbanás- és fertőzésveszélyes, nagy zajjal vagy bűzös hatással járó ipari tevékenység” folytatható. Ebből azonban a szentivániak egyáltalán nem kérnek.

A polgármester szerint politikai és üzleti körök „hecckampánya” folyik

Az övezeti besorolás terve alapján a helyiekben megerősödött az a gyanú is, amit a győri Audi elektromos autógyártáshoz kapcsolódó fejlesztései alapoztak meg: az új ipari parkban akkumulátorgyárat kívánnak létesíteni. Márpedig ilyen veszélyes üzemet a győrszentivániak – akiket az iparosítás negatív környezeti hatásai már eleve sújtanak – semmiképpen sem akarnak a lakóövezet közelében. 

Fotó: Facebook

Ezért augusztus elején a tiltakozó lakosok és civil szervezetek „Szívügyünk Szentiván” néven Facebook-oldalt és Facebook-csoportot hoztak létre, majd villámgyorsan petíciót írtak és aláírásokat gyűjtöttek a tervezett ipari beruházás ellen. 

A petíció, amelyet 5585 lakos írt alá, az alábbi három pontot tartalmazta:

  • „Ellenzem, hogy a győri ipari park bővítése kapcsán 350 hektár termőföldet a művelés alól kivonjanak  és jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezetté (Gipz) minősítsenek!
  • Az eddig kiépült ipari övezet és az azt kiszolgáló közlekedés is már súlyos terhelést jelent az itt élőknek. Ezért követelem levegőtisztaság-mérő állomás ide telepítését, és évenkénti zajterhelés mérését több ponton.
  • Ragaszkodom hozzá, hogy megmaradjanak a termőföldjeink!”

Győr polgármestere, Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) először a közösségi oldalán igyekezett a lakosságot megnyugtatni. Kijelentette, hogy bár az ipari park egy 10 milliárdos állami támogatásnak köszönhetően valóban bővülni fog, a beruházáshoz mindenképp készülni fog környezeti hatástanulmány.

A polgármester szerint egyébként is az ellenzék uszítja az embereket az iparosítás ellen, azt híresztelve, hogy „bűzbomba” lesz ezen a területen. A 5585 aláírást tartalmazó íveket mindenesetre átvette, ugyanakkor a „politikai hangulatkeltés” és a „hecckampány” ellen is „óvta” a lakosokat.  

A helyiek előtt azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a győri városvezetés érdemben nem kíván foglalkozni az aggályaikkal, ezért szeptember 19-én a tiltakozó lakosok és szimpatizánsaik a győri városháza előtt tüntettek a termőföld elvétele és az ipari park létrehozása ellen. Szeptember 20-án délelőtt a képviselő-testület ennek ellenére megszavazta az érintett telkek kisajátításáról szóló polgármesteri előterjesztést.

Fotó: Facebook

A közgyűlésen Dézsi Csaba újra azt az „érvet” hangoztatta, hogy csupán az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai uszítják és ijesztgetik azokat a „jó szándékú” helyieket, akik szerinte alaptalanul aggódnak egy környezetkárosító beruházás miatt. A polgármester azt is tudni vélte, hogy a tiltakozók „Ne betonozzák le a termőföldeket!”  szlogenje mögött nem a mezőgazdasági területek megőrzésének szándéka áll. Dézsi szerint valójában arról van szó, hogy a földtulajdonosok magasabb árat szeretnének kicsikarni az értékbecslők által megállapított összegnél. 

Taps és füttyszó

A délelőtti közgyűlésen elhangzott polgármesteri kijelentések után nem csoda, hogy Dézsi Csaba nem kívánt a lakosok elé állni a délutáni fórumon. De nemcsak ő nem jelent meg hivatalos elfoglaltságra hivatkozva: Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő és Széles Sándor megyei főispán szintén kimentette magát.

A meghívottak közül Dr. Sik Sándor, a győrszentiváni településrész képviselője, Nagyné Dr. László Edit, Győr város jegyzője, dr. Kálmán János, a megyei Kormányhivatal igazgatója, dr. Buday Zsolt, a Környezetvédelmi Főosztály főosztályvezetője és Németh Edina, a megyei Kormányhivatal állami főépítésze jelent meg. 

Dr. Kálmán János és dr. Buday Zsolt, a Győr-Sopron Megyei Kormányhivatal vezető tisztviselői a lakossági fórumon Fotó: Balogh Dénes

Érdemi információt azonban csak a felkért felszólalók adtak a hallgatóságnak, a megyei és városházi meghívottak lényegében egyetlen lakossági kérdésre sem válaszoltak. 

Az ipari park terjeszkedésének, a termőföldek csökkenésének negatív következményeiről Kun Zoltán táj-és kertépítész mérnök, természetvédelmi szakember tartott előadást. Beszélt többek között arról, hogy a tervezett övezeti átsorolás ellentétes Győr elfogadott klímavédelmi stratégiájával, s hogy vizsgálni kellene a tervezett iparosítás és az ahhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások együttes környezeti és egészségügyi hatásait is .

Kun Zoltán táj-és kertépítész mérnök. Fotó: Balogh Dénes

A negatív egészségügyi tendenciák már jelen vannak a településrészen, derült ki Dr. Kovács Györgyi Beáta háziorvos és Dr. Petrovicz Éva gyermekorvos felszólalásából. Mint elmondták, az elmúlt 7 évben 20 százalékkal nőtt a daganatos megbetegedések aránya Győrszentivánban, a gyerekek körében pedig három év alatt 58-ról 107-re emelkedett az asztmás esetek száma. 

Míg Kun Zoltán és a két doktornő felszólalását helyeslő tapsok kísérték, a meghívott hivatalnokoknak és Sik Sándor képviselőnek a lakosok kérdéseire adott válaszai élénk nem-tetszést keltettek; többször füttyszóval vagy harsány kacajjal reagáltak a jelenlévők az elhangzottakra.

Megpróbáltak a kiemelt beruházásról szóló kormányrendelet mögé bújni

„Válaszok” valójában nem is hangoztak el a feltett kérdésekre. A helyiek hiába próbálták többek közt megtudni, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás valójában mit is takar, s hogy lehet-e akkumulátorgyárra, vagy más veszélyes ipari üzemre számítani a 400 hektáros ipari park területén. A hol tárgyilagos, hol lekezelően arrogáns feleletek lényege szinte minden esetben ugyanaz volt:

a meghívottak az égvilágon semmit nem tudnak arról, milyen céllal, kiknek kíván létrehozni a kormány újabb iparterületet a győrszentiváni lakóházak közelében. 

Az est folyamán egyre inkább úgy tűnt, a „süketek párbeszéde” folyik a kormányhivatal, a helyi önkormányzat képviselői és a lakosság közt. Nagyné Dr. László Edit például rendre azon csodálkozott, miért „nem értik meg” a lakosok: a kiemelt beruházás státusz miatt nem tudhatnak meg semmit. „Majd ha kiderül, milyen beruházásról van szó, akkor azt el fogom mondani önöknek” – jelentette ki a jegyző asszony, hivatkozva arra a több ezer ilyen beruházásra, melyekről szintén a helyiek megkérdezése és tudta nélkül döntött a magyar kormány.

Egyedül Vaderna Margitnak, a Szentivániak Szentivánért Alapítvány kuratóriumi tagjának sikerült egy “igen” választ kipréselnie Sik Sándorból arra kérdésre, hogy támogatja-e a helyi képviselő a termőföldek megőrzését egy akkumulátorgyár létesítésével szemben.   

A győrszentiváni fórum viszont azt mutatta meg, hogy ami a hivatali apparátus tagjai szerint teljesen evidens, az elfogadhatatlan az érintett lakosok számára. Utóbbiak ugyanis nem tartják „természetesnek”, hogy eltitkolják előlük, milyen döntést hoztak a fejük felett – a tisztségviselők viszont akkor is végrehajtják a kormányrendelet utasításait, ha a rendelkezés tartalmáról fogalmuk sincs.

S hogy mennyire fontosnak érzik a helyiek, hogy irányítsák az eseményeket, kiderült a fórum végén elhangzott a bejelentésből is. Szabó Andrea, a Szentiváni Öko Szeglet (SZÖSZ) Egyesület  ügyvezetője olyan levegő- és vízszennyezettség mérések lebonyolításához kérte a jelenlévők támogatását, melyeket független cégek végeznének el a városrész környezeti állapotának felmérése céljából. 

Vaderna Margit, a Szentivániak Szentivánért Alapítvány kuratóriumi tagja. Fotó: Balogh Dénes

Kun Zoltánt is kérdeztük, miként értékeli a fórum hasznosságát. Szerinte a lakosság rendkívüli aktivitása és tájékozottsága nyilvánvalóvá tette: az itt élők szándékával mindenképp számolni kell a győri fejlesztéseket érintő döntések meghozatalakor és a polgárok véleményét nem söpörhetik félre az eddigi módon.   

Bodnár Zsuzsa

Fotók és videó: Balogh Dénes

Nyitókép: Lakossági fórum a győrszentiváni Molnár Vid Bertalan Művelődési Központban 2022. szeptember 20-án. 

Megosztás