Szomorúan példázza a hazai környezetvédelem siralmas helyzetét, hogy Magyarországon semmit nem lehet tudni a felszín alatti vizek állapotáról. Pedig az idei Víz Világnapján az ENSZ épp azt tűzte ki célul, hogy „tegyük láthatóvá a láthatatlant”, azaz a felszín alatti vizeket. Csakhogy az erre vonatkozó hazai adatok hosszú ideje láthatatlanok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben, mert az oldal folyton „fejlesztés alatt áll”. Közadatigényléssel kértük ki, mikorra készül el a kereső, de még ezt sem árulták el. Az információk eltitkolása összefügghet egyes ipari üzemek okozta szennyezésekkel, de a hazai víziközmű-rendszer katasztrofális helyzetével is.
„Vannak tevékenységek, amelyek veszélyt jelenthetnek a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségére. Az OKIR honlapján elérhető lekérdezések segítségével megtudhatja, hogy melyek ezek, végeznek-e ilyen tevékenységeket lakhelye vagy bármely magyarországi tetszőleges pont környezetében, és azt is, hogy a tevékenységek végzése során milyen szennyezőanyagok használatára kerül sor” – olvasható az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján.
A szöveg azonban valótlant állít: legalább egy éve semmilyen adathoz nem lehet hozzájutni a honlapról. A Felszín alatti víz és kármentesítési adatok (FAVI) rendszermodul hosszú ideje „fejlesztés alatt áll”. Így sem a vízvizsgálatok eredményeiről, sem a vizeinkre veszélyt jelentő tevékenységekről és szennyezőanyagokról nem kaphatunk információkat.
Jó ideje ez az üzenet fogadja a honlapra látogatókat.
Környezetvédelmi Minisztérium híján az OKIR honlapját az Agrárminisztérium működteti; az agrártárcának küldtük hát el közadatigénylés formájában kérdéseinket a környezetvédelmi információs rendszer elérhetőségéről. Szerettük volna megtudni, hogy ki végzi, mennyiért és milyen határidővel a honlap fejlesztését, s hogy mikor lesznek elérhetők a felszín alatti vizek adatai.
A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Az Agrárminisztériumtól azonban csak azt a választ kaptuk, hogy a rendszer informatikai fejlesztései „folyamatosak”. Vagyis hiába fogalmazták meg a felhívást az idei Víz Világnapja alkalmából, hogy a felszín alatti vizek védelmében „tegyük láthatóvá a láthatatlant”: Magyarországon továbbra is láthatatlanok a felszín alatti vizekről szóló információk.
Nem ez az első eset, hogy honlapfejlesztésre hivatkozva nem jutunk hozzá információkhoz. 2020 májusában, vagyis a koronavírus első hulláma alatt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathonlapja újult meg. Éppen akkor, amikor mindenki arra lett volna kíváncsi, mennyi embert bocsátottak el a korlátozások miatt, hogyan változott a foglalkoztatottak száma a korábbi évekhez képest. Az új honlapon ugyan elérhető volt néhány friss adat, az archívum viszont szinte teljes mértékben eltűnt. Az átállás ugyanis úgy zajlott le, hogy a régi felület már egyáltalán nem volt elérhető, az új oldalra pedig még nem töltötték fel a régi adatokat.
Mérgező anyagokkal dolgoznak, mégis titkolják a monitoring-adatokat
De nem könnyebb vízvizsgálati adatokat szerezni a vízügyi hatóságoktól sem. Az Átlátszó korábban beszámolt arról, hogy a Samsung gödi akkumulátorgyár vízjogi engedélyeit és ellenőrzéseit végző Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) nem adja ki az iparterületen lévő monitoring-kutak vizsgálati adatait. Sőt, azt állítják, hogy az üzemeltető által bejelentett „objektív okok miatt” két éven át nem is végeztek vízvizsgálatokat – holott a hatóság által kiadott vízjogi engedély szerint évente kötelező a monitoringozás. Az adatkiadás megtagadása azért is aggasztó, mert egy másik cikkünkben megírtuk: mérgező iszap folyt ki a Samsung-gyár szennyvízkezelőjében, amiért egymillió forintra büntették a céget.
Eddig hat alkalommal büntette meg a katasztrófavédelmi hatóság a gödi Samsung-gyárat súlyos szabálytalanságok és mulasztások miatt. Hiányoztak vagy nem működtek a tűzjelző és tűzoltó berendezések azokban az üzemrészekben, ahol több száz tonna mérgező- vagy robbanóanyaggal dolgoztak, mérgező iszaptócsák álltak a szennyvíz-kezelőben, katasztrófavédelmi engedély nélkül tároltak veszélyes anyagokat, vagy engedély nélkül folyt a gyártás több üzemegységben. Minderről nem ejtettek szót a katasztrófavédelmi hatóság képviselői azokon a közmeghallgatásokon, ahol a helyi lakosság aggodalmát fejezte ki a felső küszöbértékű veszélyes üzem közelsége és az ott tárolt óriási mennyiségű veszélyes anyag miatt.
Az adatszolgáltatás megtagadása ügyében január elején a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk. A NAIH azonban még mindig vizsgálja az ügyet: március 10-i tájékoztatásuk szerint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól kaptak ugyan választ, ám annak „több pontját” nem fogadták el, és újabb megkeresést küldtek a katasztrófavédelmi hatóságnak. Ha kapunk végül adatokat, azt közölni fogjuk. Az mindenképpen ijesztő, hogy a több ezer tonna mérgező anyagot felhasználó gyár vízmonitoring-adatainak nyilvánosságra hozatala ilyen akadályokba ütközik.
„Civil kurázsival” az adatszerzésért
A hazai felszín alatti vizeket nemcsak a veszélyes ipari üzemek, de a vízhálózat elöregedése miatt szivárgó vízvezetékek és a gyakori csőtörések is szennyezhetik. Ha a szennyezések mértékéről nem is lehet információkat szerezni, a civilek kitartásának köszönhetően a hazai vízműrendszer műszaki állapotáról végre vannak adatok.
Decemberben írtunk arról, hogy a hazai víziközmű-ágazat és a vízellátás gondjai miatt civil egyesületek, szakszervezetek és önkormányzatok egy koalícióba tömörültek. A létrejött Víz Koalíció tagjai megoldásokat keresnek a hazai vízellátási problémákra, emellett kormányzati beavatkozást sürgetnek a víziközmű-rendszerek megújításának pénzügyi finanszírozása érdekében.
Állami beavatkozás nélkül néhány éven belül összeomolhat a víziközmű szolgáltatás több magyarországi kistérségben. Aztán pedig mindenütt. Az ágazatot az állam beavatkozása, vagyis a rezsicsökkentés juttatta idáig. Ezt a kormány is pontosan tudja, hisz a szolgáltatás válság felé sodródásáról épp a Századvég Gazdaságkutató Zrt. írt átfogó tanulmányt.
Idén márciusban pedig a Nagy Tavak Koalícióval közösen országos programsorozatot indítottak Víz Hete néven. Az eseménysorozat részeként mutatták be azt az összegző tanulmányt is, amelyet Kun Csaba vízépítő mérnök, szakértő készített a Víz Koalíció által megszerezett adatok alapján. Ez a tematikus térképeket tartalmazó szakmai tanulmány hiánypótló információkat közöl a hazai víziközművek állapotáról. A tanulmány először pontosítja azt a – korábbi cikkünkben általunk is idézett – megállapítást, hogy
a hazai ivóvízellátó-rendszer 86%-a kockázatosnak minősíthető.
Ez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közzétett minősítés azonban csak a csőrendszer anyagára vonatkozik: a még mindig használatban lévő, kockázatosnak minősített PVC- és azbesztcement-anyagú csövek mennyisége alapján állapította meg a MEKH ezt az arányt.
Valójában a magyarországi ivóvízellátó-hálózatok átfogó állapotfelmérése és kockázatelemzése még nem készült el. A csővezetékek anyagán kívül ugyanis rengeteg egyéb adat begyűjtése és összesítése kell ahhoz, hogy átfogó kép alakuljon ki a vízközműrendszer műszaki állapotáról és az ennek megfelelő rekonstrukciós feladatokról.
A Víz Koalíció ezt a hiányzó állapotfelmérést szerette volna pótolni, és ennek érdekében közérdekű adatigényléssel kérte ki a 2020. évre vonatkozó adatokat a víziközmű-szolgáltatóktól.
Az adatszolgáltatást az ivóvízellátó rendszereket üzemeltető 38 szolgáltató közül 30 teljesítette.
Az öt állami tulajdonú szolgáltató egységes tartalmú és formátumú levélben tagadta meg az adatok kiadását, a Pannon-Víz Zrt. és az Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű Zrt. nem válaszolt a megkeresésre, a Nyírségvíz Zrt. pedig díjat kért olyan adatok átadásáért, melyeket már korábban megküldött a MEKH-nek.
Homoki Andrea, a Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezője és a Víz Koalíció tagja elmondta: az elmaradt adatszolgáltatások miatt beadvánnyal fordultak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz. Ezek után a szolgáltatók közül több is jelezte, hogy 45 napon belül mégis teljesíti az adatigénylést.
A harminc víziközmű-szolgáltató által biztosított adatok alapján készült tanulmányban rövid elemzések és tematikus térképek mutatják be az ivóvízhálózat műszaki állapotának egyes jellemzőit: a 2020-as évre vonatkozó meghibásodások számát, a felújított vezetékek hosszát, valamint a hálózati és értékesítési veszteségként nyilvántartott vízmennyiségeket.
A rendelkezésre álló adatok összegzése alapján országos viszonylatban az átlagos hibasűrűség 0,91 db műszaki hiba kilométerenként. A vezetékek átlagos felújítási ciklusának hossza 262 év, a hálózati veszteség átlagos értéke 20,00%, míg az átlagos értékesítési veszteség 21,91%.
A felmérés természetesen nem lehetett teljes a hiányzó adatok miatt. A tanulmányt készítő Kun Csaba szerint viszont hasonló lehet a víziközművek állapota azokon a területeken is, ahonnan nem kaptak adatokat. Azt is hangsúlyozta, hogy egy év adataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ez csak pillanatkép egy folyamatról. Ugyanakkor reméli, hogy a tanulmányban most közzétett adatok ismeretében felelős intézkedésekre kerül sor a víziközmű-szolgáltatás biztonsága érdekében.
Homoki Andrea a Víz Koalíció részéről elmondta: ha megérkeznek az állami szolgáltatóktól a hiányzó adatok, azokkal ki fogják egészíteni a 2020-as évi felmérést. A következő években pedig megismétlik a vízellátó rendszerek műszaki állapotára vonatkozó adatigénylést, hogy az állagromlás illetve a javulás változási folyamatát nyomon lehessen követni. Emellett folytatják a Tiszta vizet a poharainkba! címmel indított kampányukat, melyben konkrét javaslatokat és elvárásokat fogalmaztak meg a víziközmű-szolgáltatások javítása és a nyilvánosság biztosítása érdekében.
Az Átlátszó szerkesztősége újabb fotókat szerzett meg az újságírókat, civilszervezetek munkatársait és más szakembereket becsapó csoportról, akik álnéven, titkosszolgálati módszerekkel készítettek interjúkat. A fedősztorival kicsalt beszélgetésekről a kormány szócsöveként működő Magyar Nemzet az interjúalanyok szavait kiforgatva, kontextusból kiragadva az Orbán-kormány "Soros-kampányába" illő lejárató cikkeket írt.
Nincsenek meg Magyarországon a jogszabályi keretek a választási csalás megelőzésére, olvasható az ENEMO nemzetközi választási megfigyelőcsoport időközi jelentésében. Az EBESZ időközi jelentése szintén az egyenlőtlen kampánylehetőségekre, a választókerületek szabálytalan kijelölésére és a levélszavazatok ellenőrizhetetlenségére figyelmeztet.
Az Ukrán Pravda értesülései szerint Igor Alexandrovich Kotvitsky ukrán politikus felesége bőröndökbe csomagolva próbált áthozni Magyarországra 28 millió dollárt és...
