Matolcsy bukása kellett ahhoz, hogy az ÁSZ kivizsgálja, amiről egy évtizede cikkezünk

Matolcsy György 2013-tól 2025. március elejéig volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, s ezalatt a 12 év alatt két kézzel szórta a közpénzt. Átláthatatlanul gazdálkodó jegybanki alapítványokat hozott létre, milliárdokat költött ingatlanokra, festményekre, szobrokra és számos nagy összegű szerződést kötött a fia barátjának cégeivel. Mindez évekig nem zavarta a kormányt, de aztán megromlott a viszonyuk az orbáni gazdaságpolitikát élesen bírálni kezdő Matolcsyval, és leváltották az MNB éléről. Az Állami Számvevőszék pedig nekiállt kivizsgálni Matolcsy György jegybankos ténykedését: nem meglepő módon rengeteg szabálytalanságot és százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztést találtak.

A most közzétett számvevőszéki jelentésekben sok újdonság nincs, mert a független sajtó a milliárdos ingatlanügyekről, a dekorációnak vett drága műtárgyakról, a csicsás szobrokról, az alapítványi ügyeskedésekről, valamint Matolcsy Ádám nevű fiának és baráti körének elképesztő gazdagodásáról folyamatosan beszámolt. Az, hogy a kormány úgy csinál, mintha ezeket csak most vette volna észre, hatalmas kétszínűség. Viszont remekül mutatja, hogy aki benne van a Fidesz belső köreiben, annak bármit szabad, ám amint kiesik a kormánypárt kegyeiből, egyből ráküldik a hatóságokat, és számon kérik rajta a korábban elnézett gyanús ügyeit.

Matolcsy Györgyöt 2013 márciusában nevezte ki először a Fidesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének, majd 2019-ben meghosszabbították a mandátumát újabb hat évvel, 2025. március elejéig. Bár a szóbeszéd szerint Matolcsy szeretett volna egy újabb ciklust az MNB élén tölteni, ez nem sikerült neki – nagy valószínűséggel csak azért nem, mert 2022 óta élesen bírálja az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját.

2023-ban kezdte vizsgálni az ÁSZ

Orbán Viktor 2024 novemberében jelentette be, hogy az addigi pénzügyminisztert, Varga Mihályt választotta Matolcsy utódjaként. Vargát tavaly karácsony előtt hivatalosan is kinevezték a jegybank elnökének, és idén március elején át is vette az MNB-t. Matolcsy György távozása előtt kicsivel a fia barátaihoz került a jegybank egyik vagyonkezelője – emiatt Varga Mihály alapos vizsgálatot ígért és kirúgta Matolcsy embereit az MNB alapítványából és cégétől.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) viszont már jóval korábban vizsgálni kezdte a Matolcsy elnöksége alatti jegybankos történéseket. Az ÁSZ 2025. március 19-én tett közzé a honlapján három jelentést a témában:

• az egyik az MNB működéséről,
• a másik a jegybank tulajdonában álló Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról,
• a harmadik pedig a Matolcsyhoz kötődő Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről szól.

Az meglehetősen politikai indíttatásúnak, a kormány gazdasági döntéseit kritizáló Matolcsy György elleni bosszúnak tűnik, hogy a jelentések most, a leváltása után alig két héttel kerültek napvilágra. Az anyagokhoz csatolt levelezésekből azonban kiderül, hogy már közel másfél éve, 2023 novembere óta vizsgálta az ÁSZ az MNB-s ügyeket. Kérdés, hogy korábban miért nem, illetve hogy miért csak most hozták nyilvánosságra a vizsgálatok eredményét.

Átláthatatlan és túlárazott ingatlanügyek

„A Magyar Nemzeti Bank működése szabályszerűségének ellenőrzése” címet viselő jelentésben kevés olyan téma akad, amiről ne írtunk volna – esetenként többször is – az Átlátszón.

A 121 oldalas anyagnak csak az összefoglalója 10 oldal, és 20 oldalnyi melléklet tartozik hozzá. Az MNB tekintetében a 2020-2022 közötti időszakot, az ingatlanokkal és egyéb beszerzésekkel kapcsolatban a 2014. január 1. – 2023. december 31. közötti időszakot, az MNB-Ingatlan Kft.-nél a 2019. május 31. – 2023. december 31. közötti időszakot, az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft.-nél a 2020. május 11. – 2023. április 30. közötti időszakot, az Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft.-nél pedig a 2022. február 28. – 2022. december 31. közötti időszakot vizsgálta a Számvevőszék.

„Az ellenőrzés megállapította, hogy az ellenőrzött időszakban az MNB gazdálkodása az ingatlanberuházások, -felújítások tekintetében nem teljesítette a takarékos működés követelményét, mivel az nem igazodott az ország, az állami intézményrendszer általános pénzügyi helyzetéhez, jellemző gazdálkodási folyamataihoz. Ugyanakkor az is megállapításra került, hogy az MNB az ingatlanokkal kapcsolatos gazdálkodási döntései során a saját pénzügyi helyzetét (rendkívül jelentős számviteli veszteségét) sem vette figyelembe, a beruházások hosszú távú – veszteséget növelő – hatásait nem értékelte, és a külső körülmények változásaiból eredő negatív hatások (építőiparban bekövetkezett jelentős áremelkedések) miatti takarékossági intézkedéseket elmulasztotta” – írja a jelentés.

Számszerűsítve ez úgy néz ki az ÁSZ szerint, hogy

• az MNB-Ingatlan Kft. és a tulajdonában álló gazdasági társaságok a 2019-2023. években 154,7 milliárd forint értékben valósítottak meg ingatlanberuházásokat,
• az MNB Székház rekonstrukciójának költségvetése több alkalommal, jelentős mértékben növekedett, 55-ről 100 milliárd forint fölé emelkedett, vagyis közel megduplázódott,
• az MNB-alkalmazottak üdültetésére a Balatonakarattyai Oktatási és Konferencia Központban (BOKK) 2023-ban 1,9 millió, 2024-ben 2,2 millió forintot költöttek munkavállalónként, az évi 800 ezer Ft/fő SZÉP-kártya mellett,
• és az ingatlanberuházások nem is voltak átláthatók, mert azokat az MNB a cégein keresztül végezte, így a jegybank felügyelőbizottsága csak utólag értesült róluk.

Azt külön kiemeli az ÁSZ-jelentés, hogy az MNB-s ingatlanfelújítások és -fejlesztések 80-90 százalékát ugyanaz az üzleti kör, Matolcsy György fiának, Ádám barátainak a cégei végezték. Az anyag szerint a Somlai Invest Zrt., a RAW Development Kft. és a Raw Facility Kft., vagyis

Somlai Bálint cégeinek bevétele 2018-2022 között 70-95 százalékban az MNB-től vagy annak valamelyik szervezetétől származott.

„Az ingatlanfejlesztéseket megvalósító RAW Development Kft. 2018. évi és 2020-2022. évi árbevételének 92-93%-a, a 2019. évben 73%-a, az ingatlanfejlesztésekben lebonyolítóként résztvevő Somlai Invest Zrt. 2018-2019. évi árbevételének 100, illetve 95 %-a, 2021-2022. évi árbevételének 58, illetve 96 %-a.” – olvashatók az anyagban a pontos számok, amiket az ÁSZ „az adóhatóságtól bekért információk alapján” összegzett.

MNB-s ingatlanügyek az ÁSZ-jelentésben

Milliárdok festményekre és szobrokra

„Az MNB a műalkotások (szoborcsoportok) beszerzésére és művészeti alkotások (összesen 1045 db) vásárlására a 2020. évben az 5935,8 M Ft összegű, a 2020. és 2021. években pedig 889,0 M Ft összegű tőkeemelést hagyott jóvá az MNB-Ingatlan Kft. részére” – olvasható az ÁSZ-jelentésben.

Az anyag melléklete felsorolja mindazokat a festményeket, amelyeket az MNB ingatlanos cége vett az elmúlt években. Az alkotásokról az Átlátszón cikksorozatban számoltunk be a megvásárlásuk idején, és több adatigényléssel a tárolási helyüket is sikerült kiderítenünk. 2023-ban például azt a választ kaptuk az MNB-Ingatlan Kft.-től, hogy a 2021 óta vásárolt képekből 109 az MNB Budai Központban (Krisztina krt. 55.), 91 az MNB Felügyeleti Központban (Krisztina krt. 6.), további 6 db a Budai Várban, az Úri u. 21. szám alatti MNB-s ingatlanban, a „Bölcs Várban”, néhány különböző kiállításokon volt, többet pedig egy magánraktárban tároltak.

Most ezt írja ezekről a beszerzésekről az ÁSZ-jelentés:

„A vásárlások célja az igazgatósági határozatok előterjesztéseiben rögzítettek alapján, kizárólag a minőségi irodai környezet kialakítása volt. A műalkotások és művészeti alkotások beszerzésével kapcsolatos döntéselőkészítő folyamatban indokolt beszerzésekre a felelős gazdálkodás érvényesítését az MNB nem igazolta.”

Az anyag ebben a kategóriában említi azokat a szobrokat is, amelyeket a NER kedvenc szobrászától, a honvédségi turulszobrokat is szállító Szőke Gábor Miklóstól vett az MNB az ellenőrzött időszakban. A „Medve-Bika” és az „Oroszlán” szoborcsoport miatt 847 millió forint, az „Aranyvonat” és a „Csodaszarvas” elkészíttetésére pedig 414,6 millió forintos tőkeemelést hajtott végre az MNB az ingatlanos cégében.

Matolcsy szerint ő takarékosan gazdálkodott

Az ÁSZ-jelentéshez mellékletként csatolták Windisch László ÁSZ-elnök 2023. november 17-én kelt levelét is, amelyben udvariasan megkérte Matolcsy Györgyöt, hogy

• „építsen ki (állítson helyre) olyan kontrollkörnyezetet, ami (…) megfelelően biztosítja a közpénzek pazarló felhasználásának megakadályozását”,
• vizsgálja felül az addig megkötött kivitelezési szerződéseket,
• csak akkor költsön további összegeket az MNB-székház felújítására, ha az első két pont már megvalósult,
• és biztosítsa a felügyelőbizottság ellenőrzési jogait.

Matolcsy György erre 2023. november 29-én válaszolt: leírta, hogy az MNB-Ingatlan Kft. minden 100 millió forintot elérő ügyében az MNB fog dönteni, az előterjesztéseket a felügyelőbizottság meg fogja vizsgálni, átnézik a székház-felújítási szerződést, és – egyelőre – nem írják alá a felújítást végző Raw Development Kft.-vel a megállapodás módosítását.

Matolcsy viszont ezután jelezte, hogy nem tetszik neki az ÁSZ-levele: szerinte a Számvevőszék ellenőrzése „túllép a szabályszerűség vizsgálatának keretén”, és a Windisch által szignált „Figyelemfelhívó Levélben megfogalmazottak jogi és ténybeli alapot nélkülöző módon kerültek rögzítésre”.

Ezután közel másfél évig nem történt semmi, majd hirtelen, Matolcsy MNB-s mandátumának lejárta előtt nem sokkal, 2025 februárjában az ÁSZ megküldte neki a jelentés tervezetét. Matolcsy György február 27-én küldte vissza a Számvevőszéknek az észrevételeit, melyek szerint több pontban is hibásak az ÁSZ megállapításai.

Egyetlen dolgot viszont nem kért pontosítani vagy törölni Matolcsy: a fia baráti körének adott MNB-s megbízásokat meg sem próbálta cáfolni.

Észrevételeire már utóda, Varga Mihály kapott választ 2025. március 17-én Windisch Lászlótól, aki nagyjából mindenre ugyanazt reagálta: „az ÁSZ költségtakarékos gazdálkodás hiányára vonatkozó megállapítása helytálló”.

Aki szeretne elmélyedni az MNB-ről szóló teljes ÁSZ-jelentésben, itt megteheti:

Az MNB-ről szóló ÁSZ-jelentés by atlatszo

Az alapítvány miatt feljelentést tett az ÁSZ

A jegybank 2013-ban, Matolcsy érkezése után nem sokkal nekiállt létrehozni hat darab Pallas Athéné alapítványt, amelyek 2014-től már teljes gőzzel működtek. Leginkább a közpénz eltüntetésén ügyködtek: milliárdokért vettek és újítottak fel puccos ingatlanokat és kötöttek különböző szerződéseket, az MNB pedig váltig állította, hogy az alapítványoknak adott állami vagyon már magántulajdon. Ahogy a Fidesz egyik nagy megfejtője, Kósa Lajos nyilatkozott erről akkoriban:

„elvesztette közpénz jellegét”

Az alapítványok 2019-ben összeolvadtak egy szervezetbe, ez a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME), amelyről most az ÁSZ közzétett egy külön jelentést. Az anyag a 121 oldalas MNB-s jelentésnek majdnem háromszorosa: összesen 373 oldal, és rögtön a 11. oldalán van egy olyan cégháló, amilyet rutinos oknyomozó újságírók is csak ritkán látnak.

2015-ben ugyanis az akkor még létező hat különböző MNB-alapítvány létrehozott egy közös céget, az Optima Befektetési Zrt. jogelődjét (Pallas Athéné Domus Optima Zrt. néven) vagyonkezelési, ingatlanüzemeltetési és egyéb feladatok ellátására. A zrt.-nek 2023-ban már 6 leányvállalata volt, s azok közül az egyiknek is volt egy sajátja. Ezek az ÁSZ által alapkezelőknek hívott cégek a jelentés szerint

„összesen tíz befektetési alap törvényes képviseletét látták el, közöttük két magántőkealapot, három ingatlan- és öt értékpapír alapot kezeltek”.

Ezt a hálózatot, továbbá „az alapok részesedésében álló ismert hazai és külföldi érdekeltségeket, valamint a közöttük történt főbb pénzmozgásokat” rajzolta fel az ÁSZ egyetlen hatalmas ábrára.

PADME-cégháló az ÁSZ-jelentésben

A jelentés szerint az Optima Zrt. a rábízott, közel 500 milliárd forint közpénzvagyonnal átláthatatlanul gazdálkodott a fenti, bonyolult céghálón („Optima-csoport”) keresztül, megalapozatlan befektetési döntéseket hozott, és jelentős anyagi veszteséget termelt.

„Az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg” – olvasható a dokumentumban.

Erről annyi részletet közöltek a 444 kérdésére, hogy „vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények” gyanúja merült fel. A számvevőszéki jelentésben három esetet emeltek ki:

• a lengyel GTC S.A. ingatlantársaság 62,61%-ának megvásárlásáról néhány óra alatt döntött a PADME egy „megalapozatlan előkészítő anyag alapján”, és a részvényekért azok valós piaci értékénél 31 százalékkal magasabb árat, közel 60 milliárd forinttal többet fizettek az eladónak – a részvények ára 2024 végére a darabonként bekerülési árhoz képest közel 55%-kal csökkent, ami 162 milliárd forintos veszteséget jelent,
• a svájci Ultima Capital S.A. ingatlancég 33%-os, valamint egy 25%-os – megállapodás alapján megfizetett, lehívható – részvénycsomagján is rengeteget buktak, mert a részvények ára 20 százalékot (110 CHF-ről 88-ra) esett a megvásárlás után,
• a Neumann János Egyetemért Alapítvány (aminek a kuratóriumi elnöke az a Csizmadia Norbert, aki sokáig a PADMA élén is állt egyidejűleg) az Optima Zrt. által kibocsátott kötvényekbe fektetett be 127,5 milliárd forintot, és bár az Optima „azt a látszatot keltette az NJE felé”, hogy ezek likvid befektetések, amikor 2024-ben az NJE vissza akarta váltani a kötvényeket, az Optima nem tudott neki fizetni – a mai napig sem.

Részlet az ÁSZ- jelentésből

„Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet”

„Tekintettel arra, hogy 2024. januárban az NJE Alapítvány Kuratóriumának döntése alapján a birtokában lévő kötvények eladási jogát érvényesíteni kívánta, azonban az Optima Befektetési Zrt. azt mint kötelezett nem tudta teljesíteni, azóta fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet alakult ki.” – írja az ÁSZ, amely beidézett ezzel kapcsolatban két Optimás belső anyagot is.

Az Optima-csoport 2024 februárjában azt írta, hogy „A jelenlegi helyzet kizárólag
azonnali külső forrás bevonásával oldható meg”, 2024 márciusában pedig a zrt. közölte az MNB-vel, hogy a hamarosan esedékessé váló, mintegy 32 millió eurós fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. „A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet az Optima Befektetési Zrt. úgy próbálja megoldani, hogy külön egyeztetéseket folytat az NJE Alapítvánnyal” – írja az ÁSZ-jelentés. Az anyag szerint azonban ez kevés lesz:

„A likviditási helyzetet értékelő belső ellenőrzési vizsgálat 80,5 Mrd Ft likviditási hiányt prognosztizált 2025. június végére”

az Optima Zrt.-nél, de ebben még nincs benne az a 127,5 milliárd forint, amit a cégnek az NJE részére kéne visszafizetnie.

Az ÁSZ azt is írja, hogy a PADME kuratóriuma közel egy éve, 2024 áprilisában elfogadta a 2024-re és 2025-re vonatkozó Reorganizációs tervet, melynek célja „a megváltozott környezetben a bevételek és a kiadások egyensúlyának helyreállítása”.

Ezt követően azonban egy úgynevezett Státuszjelentésben az Optima Befektetési Zrt. is hangsúlyozta, hogy a „bevételi és forrás lehetőségek, valamint a kötelezettségállomány ismeretében az látszódik, hogy külső segítség nélkül a PADME/Optima csoport jelenlegi helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nem látunk lehetőséget”. Emellett 400 milliárd forint pótlólagos tőkejuttatást láttak szükségesnek.

Matolcsy fiának barátai gazdagodtak közben

A veszteségeket okozó üzleti döntések felsorolását követően joggal merül fel a kérdés, hogy mégis hova lett a PADME és a tulajdonába tartozó Optima által kezelt több száz milliárd forint közpénz. Szerencsére az ÁSZ-jelentés erre is kitér.

Egyrészt hatalmas összefonódások voltak az Optima-csoporton belül: „Az OPTIMA Befektetési Zrt. igazgatósági pozícióit betöltő magánszemélyek 2023. december 31-i állapot szerint további 12, az érdekeltségi körbe tartozó más társaságnál is vezető tisztségviselőkként jártak el, a befektetésekről szóló döntéseket, illetve azok végrehajtása nyomán keletkezett megállapodásokat a partner részéről aláíró személyek megegyeztek.”

Másrészt Matolcsy György fiának, Ádámnak a baráti köre járt jól a Számvevőszék szerint.

„Az Alapítvány közvetett érdekeltségébe tartozó GTC S.A. magyarországi leányvállalatai által bonyolított ingatlanok, illetve projektcégek adás-vétele kapcsán – ingatlan nyilvántartási, banki, valamint beszámolói adatok alapján – több olyan ügyletet azonosítottunk, ahol eladóként vagy vevőként szűk körből ugyanazok a QUARTZ Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok, vagy azokhoz köthető társaságok jelentek meg. Az Alapítvány egy budapesti Úri utcai műemléki épületet szintén a QUARTZ Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok tulajdonában álló vállalattól bérli. (2023-ban havonta átlagosan 43 M Ft-ért üzemeltetéssel együtt).”

A QUARTZ Befektetési Alapkezelő Zrt. tulajdonosa (a Dry Immo Ingatlankezelő Kft.-n keresztül) a FELIS Magántőkealap, az pedig Matolcsy Ádám egyik barátjáé, Száraz Istváné. Ez mondjuk abból is sejthető, hogy korábban Szárazé volt a QUARTZ és a ma már szintén FELIS-tulajdon Dry Immo is, valamint Száraz egy másik cége, a Dry Digital Kft. nevű vállalkozása birtokolja a Frank Digital Kft.-t, ami évekig sorozatban nyerte az MNB kommunikációs tendereit. (Azokat megemlítette, de mélységükben nem vizsgálta az ÁSZ, mert az MNB az ellenőrzött időszak előtt kötötte őket.)

„A GTC S.A. hazai projektcégei által befogadott számlák – NAV adatok – alapján azt is megállapítottuk, hogy a társaságok a tervezési, építészeti, kivitelezési munkákat több Mrd Ft összegben (a projektcégek által befogadott számlák bruttó értéke 2022-ben 6,5 Mrd Ft, 2023-ban 16,6 Mrd Ft, 2024. első félévében 8,7 Mrd Ft volt) ugyanazzal a partnerrel, a Raw Development Kft.-vel végeztették, hasonlóan az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft.-hez, melynél piaci versenyt korlátozó gyakorlat gyanúját tárta fel az ellenőrzés.”

A Raw Development Kft.-ről már az első, MNB-ről szóló jelentésében is írt az ÁSZ, nem véletlenül, hisz a jegybank ingatlanos projektjeiből is milliárdok landoltak nála. A cég tulajdonosa a Somlai Invest Zrt., amelynek egyedüli tulajdonosa Somlai Bálint, a Porschékat gyűjtő Matolcsy fiú másik jó barátja.

A PADME gazdálkodásáról szóló ÁSZ-jelentést itt lehet böngészni:

A PADME gazdálkodásáról szóló ÁSZ-jelentés by atlatszo on Scribd

A Neumann János Egyetem alapítványánál is komoly problémákat találtak

A Pallasz Athéné Egyetem 2016-ban jött létre a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola integrálódásával. Az intézmény egy évvel később engedélyt kapott a névváltoztatásra, és 2017. augusztus 1. óta Neumann János Egyetemként (NJE) működik. 2020. augusztus 1-jétől a Neumann János Egyetem jogi státusza állami felsőoktatási intézményről alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézményre változott. Az alapítványi jogok teljes körének gyakorlására az alapítvány kuratóriumát jelölte ki a kormány. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Csizmadia Norbert, aki sokáig a PADME kuratóriumi elnöke is volt.

Mivel a PADME alá tartozó Optima vizsgálatánál az ÁSZ rábukkant az NJE által befektetett és neki azóta sem visszafizetett 127,5 milliárd forintos befektetésre, ellenőrizték az NJE alapítványának értékpapír-ügyleteit is. Az erről szóló számvevőszéki jelentés mindössze 117 oldal mellékletekkel együtt, de az érdemi része, a vizsgálat megállapításai belefértek 28 oldalba.

„Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a Neumann János Egyetemért Alapítvány tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba történő befektetései során az alkalmazott döntéshozatali folyamat támogatta-e a szabályszerű és felelős gazdálkodás követelményének érvényesülését, a befektetési döntések szabályszerűek, célszerűek és megalapozottak voltak-e, a befektetések hozzájárultak-e a vagyon megőrzéséhez és gyarapításához” – írja a dokumentum.

A rövid válasz ezekre a kérdésekre az, hogy nem. Az ÁSZ-jelentés szerint ugyanis az Optima-kötvények megvásárlása előtt az NJE kuratóriuma

• tudott arról, hogy az Optima-kötvények csak látszólag likvidek, de valójában nem lesz könnyű visszaváltani őket pénzre,
• „nem mérte fel az Alapítvány jövőbeli készpénz-szükségletét”,
• nem alakította ki az ilyen befektetésekhez szükséges kockázatkezelő kontrollokat és szabályokat,
• nem vett igénybe befektetési tanácsadót, ehelyett a PADME könyvelőjével készíttetett egy „szakmaiságot nélkülöző” elemzést a befektetési lehetőségekről.

A kötvények lejegyzése után az NJE alapítványa „készíttetett ugyan független szakértői
elemzést a befektetéséről, de annak megállapításait figyelmen kívül hagyta”, nem próbálta meg állampapírba vagy másba áttenni a pénzét, és évekig a bekerülési értéken könyvelte az Optima-kötvényeket, holott közben (ahogy azt fentebb bemutattuk) az Optima által megvásárolt részvények ára rengeteget esett, majd kiderült, hogy az Optima nem is tudja visszaváltani a kötvényeket.

„Ha jó gazda gondosságával kezelte volna a Kuratórium a rábízott és OPTIMA kötvényekbe fektetett 127,5 milliárd Ft vagyont, akkor figyelembe vette volna a kötvények jegyzése óta eltelt időben a hozamkörnyezet drasztikus megváltozását, értékelte volna, hogy az OPTIMA Befektetési Zrt. által a kötvények után fizetett fix 2,5 százalék kirívóan alacsonyabb a kockázatmentesen (!) elérhető állampapírpiaci referenciahozamnál. A 12 hónapos referenciahozam maximuma ebben az időszakban (2023. márciusában) 14,64% volt, ami 12,14 százalékponttal magasabb, mint a kockázatmentesnek egyáltalán nem mondható, OPTIMA Befektetési Zrt. által kibocsátott kötvények 2,5 százalékos kamata. Így amellett, hogy a kötvénybe fektetett teljes összeg megtérülése is kétségessé vált, önmagában az elmaradt haszon formájában jelentkező kár 2023 márciusi befektetés esetén az első teljes évben akár a 15,4 milliárd forintot is elérhette.”

Az ÁSZ-jelentés azt írja, hogy „A kötvényt kibocsátó OPTIMA Befektetési Zrt. kizárólagos tulajdonosa, a PADME Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány közti személyi összefonódások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a Kuratórium az Alapítvány szervezeti érdekei elé a kötvényt kibocsátó érdekeit helyezte.”

A mellékletben becsatolt levél szerint Windisch László ÁSZ-elnök 2024 nyarán fordult az NJE alapítvány kuratóriumi elnökéhez a vizsgálat során feltárt tényekkel, majd ezután:

• feljelentést tett az ügyészségen több bűncselekmény gyanúja miatt,
• „az Alapítvány törvényes működésének biztosítottsága érdekében az ügyészségnél
  törvényességi felügyeleti eljárás indítványozását kezdeményezte”,
• és az Alapítvány 2021-2023. évi számviteli beszámolóinak könyvvizsgálata kapcsán „rendkívüli minőségellenőrzés lefolytatásának megfontolása érdekében megkereste a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóságot”.

Az NJE-alapítvány Optima-kötvény vásárlásait vizsgáló jelentést itt lehet végigböngészni:

Az NJE kötvényvásárlásáról szóló ÁSZ-jelentés by atlatszo on Scribd

Örömteli dolog, hogy az ÁSZ nyilvánosságra hozott rengeteg megkérdőjelezhető közpénzköltést, amelyek ügyében most vizsgálódnak és nyomoznak. Az viszont rendkívül álságos, hogy úgy tesz a kormány, mintha ezekről most hallana először, holott Matolcsyt 2013-ban nevezték ki az MNB élére, és az erről szóló rengeteg cikk ellenére egészen addig nem firtatták, hogy milyen épületeket, szobrokat, festményeket, cégeket vesz, amíg el nem kezdte kritizálni a Fidesz gazdaságpolitikáját.

Erdélyi Katalin

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A címlapkép Átlátszó-montázs: Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy-konferencián a budapesti Marriott hotelben 2017. január 23-án. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)