Milliárdokkal drágult, és így már több mint 50 milliárdba kerül a kajak-kenu központ

Tavaly átadták, de csak idén derült ki, hogy menet közben 5,5 milliárd forinttal drágult Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia építése. Az eredetileg 43,4, majd 45,9 milliárd forintba kerülő létesítmény építési költsége ezzel átlépte az 50 milliárd forintot. Az ok az orosz-ukrán háború okozta építőanyag-áremelkedés. A kivitelező a kormányközeli West Hungária Bau. Az elmúlt pár hónapban több közpénzes beruházásról is megírtuk, hogy megnőttek a költségeik a háborúra hivatkozva.

Kevesebb mint három év alatt épült fel a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia, amelyet tavaly októberben adott át ünnepélyes keretek között Orbán Viktor miniszterelnök. A megnyitón a kormányfő mellett beszédet mondott az Akadémia névadó elnöke, a háromszoros olimpiai, 31-szeres világ- és 29-szeres Európa-bajnok Kovács Katalin, valamint Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője. Arról, hogy a beruházás hamarosan milliárdokkal drágul majd, nem szóltak a hírek.

Nemrég jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium módosított azon a szerződésen, amit a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia tervezési és generálkivitelezési feladatainak ellátására kötöttek a kormányközeli West Hungária Bauval (WHB) 2021-ben.

Ahogy azt akkor lapunk megírta, a beruházás a tervek szerint nettó 43,4 milliárd forintba került volna, ám később megdrágult. 2023 nyarán számoltunk be róla, hogy olyan plusz igények merültek fel az építkezés során, amelyek 2,5 milliárd forinttal megdrágították az építkezést. A közpénzből épülő központba ugyanis – egy eredetileg be nem tervezett – ellenáramoltató-medence is került, emellett egyéb módosításokat is kértek a megrendelők.

Az ellenáramoltató-medence működésben. Fotó: a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia Facebook-oldala

Most pedig az orosz-ukrán háború hatásai miatt emelkedett a végösszeg, amely így meghaladja a nettó 50 milliárd forintot.

Ahogy az EKR-be feltöltött dokumentumban olvasható:

„a 6. sz. módosításban a 13/2023. (I. 24.) Korm.rendelet és a 4/2023. (II. 23.) ÉKM rendelet alapján kiadott szakvéleményben meghatározott, háborús infláció miatti költségnövekmény rendes üzleti kockázatot meghaladó része kerül átvezetésre, azaz a vállalkozói díj nettó 5.567.960.028 Ft összeggel kerül megemelésre, valamint a díjemelés miatt indokolt, szükségszerű módosításokat (jótállási biztosíték összege, mérföldkövek stb.) tartalmazza.”

A szövegben ugyanakkor az is szerepel, hogy „a vállalkozói díj módosításának alátámasztásaként nem önmagában a háború tényét jelölték meg a felek, hanem a fent hivatkozott Korm.rendeletet, ÉKM rendeletet, valamint az ezek alapján a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által kiadott, rendes üzleti kockázatot meghaladó költségnövekmény összegét meghatározó szakvéleményt.”

A kajak-kenu központ a levegőből. Fotó: a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia Facebook-oldala

De nem csak a kajak-kenu központ építése kerül többe emiatt. Ahogy arról január végén beszámoltunk, az egykori Pénzügyminisztérium újjáépítése 69 milliárd forintra nőtt, míg a Dunakeszi Diáknegyed 3,2, milliárddal, a piliscsabai könyvtár-raktár pedig 1,2 milliárddal drágult főként az orosz-ukrán háborúra hivatkozva.

Kormányközeli kivitelező

A plusz pénznek köszönhetően talán nem kerül ki vesztesen az ügyből a WHB, amely számos közbeszerzést nyert el az elmúlt években (többek között az Állatorvostudományi Egyetem fejlesztését vagy a Magyar Rádió épületeinek lebontását), és amelynek tulajdonosa év eleji köszöntőjében arról panaszkodott, hogy csökkennek az állami megbízások.

Ünnepség a sukorói létesítménynél. Fotó: a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia Facebook-oldala

A cég éves forgalma egyébként 2023-ban 113 milliárd forint volt, az adózott eredménye pedig meghaladta a 18 milliárdot. Ebből 7 milliárd forint osztalékot fizettek ki. A 289 fős WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes listája szerint Paár 79,7 milliárd forintos vagyonával jelenleg az ország 36. leggazdagabb embere.

Háttérbe szoruló tó és fák

A kajak-kenu központ építését sokan kritizálták 2022 nyarán, amikor a Velencei-tó éppen a teljes kiszáradás szélén állt. A tó vízproblémáinak rendezése ugyanis egyes számítások szerint nagyjából éppen ugyanannyiba, azaz 40 milliárd forintba került volna, mint a hatalmas létesítmény (csak az akadémia főépülete 19 160 m2 nettó alapterületű).

És bár a kormányhivatal szerint a kajakközpontnak nincs jelentős környezeti hatása, a Google Earth archív felvételein jól látszódott, hogy a területen lévő fákat egy tóparti erdősáv kivételével teljesen letarolták:

Katus Eszter

Nyitókép: Orbán Viktor beszédet mond a kajak-kenu központ átadásán. Fotó: a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia Facebook-oldala