Háború Ukrajnában – ez történt novemberben
Donald Trump megválasztása a frontra és a nemzetközi színtérre is hatást gyakorol, de kétséges, hogy a tűzszünetet közelebb hozza-e Ukrajnában.
Donald Trump megválasztása a frontra és a nemzetközi színtérre is hatást gyakorol, de kétséges, hogy a tűzszünetet közelebb hozza-e Ukrajnában.
Pontosan miben különbözik a november 21-én bevetett Oresnyik az eddig ismert rakétáktól? És mi lehet Oroszország célja egy ilyen támadással? Elmagyarázzuk.
Zelenszkij egyre többet beszél a fegyverszünet lehetőségéről, azonban Putyinnak gazdasági okokból és hatalma fenntartása szempontjából inkább a háború elhúzása áll érdekében.
Az oroszok hónapok óta ostromolják Csasziv Jart. Ha a város elesne, könnyebben támadhatnák Kramatorszkot és Szlovljanszkot.
Az orosz hadsereg ellentámadást indított Kurszkban, de nem az oroszországi területre, hanem Donyeckre koncentrál.
Nem szabad kimondani, hogy van párhuzam az 1956-os Magyarország és a mai Ukrajna között, mert ha van, az alapvetően megkérdőjelezi azt, amit eddig magunkról és a világról gondoltunk.
Podcastunkban a háborúval foglalkozó kollégáink, Makai József és Zubor Zalán beszélgettek a legfrissebb hírekről Hont András moderálása mellett.
Emellett 4 éve veszélyhelyzetet is bevezettek, ami azóta is fennáll. A Fidesz szinte teljesen átállt a rendeleti kormányzásra a törvényhozás helyett.
A második világháború óta először fordul elő, hogy ellenséges megszállás alá került Oroszország egy része. Az ukrajnai háborúban először kerültek fogságba orosz sorkatonák.
A kivitelező két erősen NER-közeli cég volt, az épület 2 héttel a júliusi átadása után drágult meg majdnem 19 milliárdra „a háborús konfliktus miatt”.
Akár hat hónap, akár hat év múlva ér véget a háború, Ukrajnára súlyos gondok várnak, véli az egyik legnépszerűbb elemző, újságíró.