Daruk, kordonok, konténerek és az épülő József főhercegi palota gigantikus szürke betonváza fogadja a turistákat a budai Várban, miközben a projektet menedzselő Várkapitányság mindent elkövet, hogy a színfalak mögött zajló, kormányzati pénzszórásra ne derüljön fény. A kivitelezés költségeit nem tették közzé, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, hogy megtudjuk, mennyibe kerül az adófizetőknek a veszélyhelyzet alatt gőzerővel épülő a palota.
Előző közadatigénylésünkre a Várkapitányság a beruházás első két ütemének árát küldte el lapunknak, most megkaptuk a harmadik ütemét is. Kiderült, jócskán túllépték a rendelkezésre álló keretet, és fogalmuk sincs, mennyibe fog kerülni a palota befejezése.
Arra a kérdésre, hogy mekkora bruttó összeg áll rendelkezésre, a következő választ kaptuk: „a beruházás forrását a felmerülés mértékéig és ütemében a Beruházási Alap biztosítja. A beruházás megvalósítására rendelkezésre álló összeg, amelyet társaságunk 2022. évi éves beszámolójában is feltüntettünk: 23 998 608 eFt.” Eszerint tehát a palota építésére bruttó 24 milliárd forint állami támogatás áll rendelkezésre.
A Várkapitányság 2022-es évre vonatkozó beszámolója (szerkesztett verzió)
Eddig három ütemre szerződtek le összesen nettó 24,4 milliárd forint értékben, ami bruttó 31 milliárd. Tehát bruttó 7 milliárd forinttal (30 százalékkal) lépték túl a keretet – úgy, hogy a kivitelezés negyedik ütemére még nincs szerződés.
A palota kivitelezésének az ára ütemek szerint:
Azt a Várkapitányság sem tudja, hogy a számláló hol fog megállni. Arra a kérdésünkre, hogy mennyibe kerül a palota teljes kivitelezése, azt válaszolták: „Mivel az utolsó ütemre szerződés még nincs, ezért a teljes összegre adat nem áll rendelkezésre.”
Az épülő palota a Szent György tér felől (fotó: a szerző felvétele)
A palota látogatása jelentős autóforgalommal fog járni, ezért mélygarázst is építenek hozzá. A helyszínen egy hatalmas munkagödör látható a Vár oldalában, ami miatt kivágtak félszáz fát. Közbeszerzés ennél a beruházásnál sem volt.
A versenyeztetési eljárást a palotához hasonlóan szintén a Magyar Építő Zrt. nyerte, a kivitelezés költsége nettó 17,5 milliárd forint, ami bruttó 22,2 milliárd forint. A Várkapitányság 2022-es beszámolójában feltüntetett rendelkezésre álló összeg a mélygarázs esetében bruttó 18,9 milliárd forint – a keretet tehát itt is túllépték bruttó 3,3 milliárd forinttal.
A palota negyedik ütemére még nincs szerződés. A táblázatban a palota és a mélygarázs kivitelezésének költségei, illetve a rendelkezésre álló támogatás összege (Átlátszó-szerkesztés)
A mélygarázs kivitelezésének a része egy új hűtő- és gépészeti központ, amely az újjászülető épületek, a Budavári Palota, a Vöröskereszt-székház, a Honvéd Főparancsnokság és a József főhercegi palota energiaellátását szolgálja majd – közölte a Várkapitányság. Közbeszerzés erre azért nem volt, mert „az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága határozatával mentesítette a Várkapitányságot az Egykori József főhercegi palota újjáépítése és az ahhoz szorosan kapcsolódó Várgarázs III. tárgyú beruházás vonatkozásában a Kbt. hatálya alól”.
A palotára és a hozzá épülő mélygarázsra tehát eddig összesen bruttó 53 milliárd forint értékben szerződtek,
de ebben még nincs benne az utolsó ütem ára. A két projektre rendelkezésre álló teljes támogatás összege 43 milliárd forint volt, vagyis már most 10 milliárd forinttal túllépték ezt a keretet.
Az épülő mélygarázs (fotó: Átlátszó)
A palota kapcsán korábban szerepelt egy bruttó 56 milliárdos összeg a sajtóban. A Telex 2021-ben írta meg az állami Beruházási Ügynökség éves beszámolója alapján, hogy a József főhercegi palotára, a neoreneszánsz kertre és az istállóra 56 milliárd forintot irányzott elő a kormány, a Várgarázs III. ütemére pedig 18,1 milliárdot.
Legutóbb megírtuk, hogy nemzetbiztonsági okokból nem írtak ki közbeszerzést a beruházásra. Ezúttal azt próbáltuk firtatni, hogy a Magyar Építő Zrt. mi alapján bizonyult megbízható partnernek, hogyan biztosították a beszerzés során, hogy a cég nem él vissza a nemzetbiztonsági információkkal. A Várkapitányságtól megtudtuk, hogy a kivitelezőt az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett jegyzékről választották ki.
Kíváncsiak voltunk, hogy mely cégek szerepelnek ezen az elit listán. A jegyzéket nem találtuk meg online, ezért megkérdeztük róla az Alkotmányvédelmi Hivatalt. Azt a választ kaptuk, hogy „az AH által vezetett jegyzék nyilvánosan nem elérhető, azt kizárólag a Vbt. hatálya alá tartozó beszerzésekben ajánlattevőként részt vevők számára adhatja ki az AH”.
2010-ben a Transparancy International Magyarország szerette volna látni ezt a listát, és ennek érdekében beperelték az Alkotmányvédelmi Hivatalt. A civil szervezet a pert első fokon megnyerte, de másodfokon, majd a Legfelsőbb Bíróságon elvesztette.
A palota a Nemzeti Hauszmann Program keretében épül fel, melynek egyik célja, hogy visszaállítsák a II. világháborúban elpusztult középületek egy részét. A József főhercegi palotát, mondhatni, a semmiből építik újra, a telkén korábban egy középkori rommezőt lehetett megtekinteni. A II. világháborúban ugyanis megsérült az épület, amit nem állítottak helyre, hanem a hatvanas években lebontották és eltakarították.
Az építkezés a Várban olyannyira látványberuházás, hogy
a hivatalos szervek még azt sem közlik, hogy mi lesz a palota funkciója.
Kezdetben azt kommunikálták, hogy irodaház lesz. Majd a kormányzati körökből mindig jól értesülő Mandiner megírta, hogy az Alkotmánybíróság költözik az épületbe. Ezt megerősíti, hogy Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke is részt vett az idei áprilisi bokrétaünnepségen.
Közérdekű adatigénylésben rákérdeztünk, hogy az épületben az Alkotmánybíróság fog-e helyet kapni, de lepattintottak minket. „Ezen kérdése nem az Infotv. 3. §-ának 5. pontja szerinti közérdekű adatra irányul” – válaszolta a Várkapitányság.
A kivitelezést a kormányközeli Magyar Építő Zrt. végzi (fotó: a szerző felvétele)
A palota neoreneszánsz kertje és egykori istállóépülete elvileg bárki által látogatható lesz. Szerettük volna megtudni, hogy mi lesz egy istálló funkciója olyan elegáns szomszédság mellett, mint a Sándor-palota, illetve a Karmelita kolostor – előbbibe Novák Katalin köztársasági elnök, utóbbiba Orbán Viktor miniszerelnök költözött a hivatalával. Arra a kérdésünkre azonban, hogy érkezhetünk-e lóval, szintén nem kaptunk választ: „Ezen kérdése nem az Infotv. 3. §-ának 5. pontja szerinti közérdekű adatra irányul”.
A palota és a mélygarázs kivitelezésére a kormányközeli Magyar Építő Zrt.-vel szerződtek. A cég a Fidesz-kormány egyik nagy kedvence, ha közbeszerzésekről van szó. Résztulajdonosa Paár Attila milliárdos, aki egyike az 50 leggazdagabb magyarnak a Forbes listája szerint.
A G7 nemrég talált rá bizonyítékot, hogy a vállalat lényegében teljes egészében állami megbízásokból él. A társaság beszámolójában szerényen megbújik egy táblázat, amely szerint 2021-ben 100, 2022-ben pedig közel 95 százalék volt a forgalmukban a közbeszerzések aránya. A cég 2022-ben 50 milliárdos nettó árbevétel mellett 7,7 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el.
Paár egy másik cége, a West Hungária Bau Kft. (WHB) szintén sorra nyeri a nagy összegű állami megbízásokat évek óta. A győri milliárdos akkor lett közismert, amikor megvásárolta az Eliosban a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonrészét – nem sokkal azelőtt, hogy az Elios közvilágításos projektjei miatt vizsgálódni kezdett az azokat finanszírozó Európai Unió.
A veszélyhelyzeti palota (fotó: a szerző felvétele)
Mióta a palotát elkezdték építeni, a kormány szerint folyamatosan veszélyhelyzetben a haza, de az energiaválság és a közösségi beruházások elkaszálása idején sem vettek vissza a tempóból. 2020-ban a Covid–19 miatt állt át az ország veszélyhelyzeti, majd az orosz–ukrán háború következtében tavaly májustól háborús veszélyhelyzeti üzemmódra. Emiatt több iskola és út építését vagy felújítását lestoppolta a kormányzat, ám a látványpalotát rendületlenül építik a Várban.
Zsilák Szilvia
Címlapkép: Az épülő József főhercegi palota 2023 szeptemberében (A szerző felvétele)
A lapunk által bemutatott közbeszerzési eljárás az Integritás Hatóságnak is szemet szúrt, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordultak jogorvoslatért.
29.505 kedvezményezett összesen 15,3 milliárd forintnyi összeget kapott, ami jelentős növekedés tavalyhoz képest.
Az adás itt visszahallgatható.
Bahmuttól délre az ukrán erők visszafoglaltak két települést, az ellentámadás fő irányában, Zaporizzsja megyében viszont nem történt jelentős elmozdulás, amióta az oroszok elit ejtőernyős egységeket vetettek be.
