Milliárdokat költ a kormány az iváncsai akkumulátorgyárra, amivel Mészáros Lőrinc jár jól

Egy évvel ezelőtt bőkezű, 50 milliárdos támogatást rendelt a magyar kormány az Iváncsán létesülő akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaihoz. Az összeg azóta tovább nőtt: a Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, de az útfejlesztések plusz 40 milliárdja sem szerepelt az eredeti rendeletben. A negatív környezeti hatásokkal viszont csak az üzemelés megkezdése után szembesülnek majd a lakosok – vélik a beruházás helyi kritikusai. 

Szinte lehetetlen követni a magyar kormányzat bejelentéseit az újabb és újabb akkumulátorüzemek megépítéséről. Az iváncsai gyár mindenesetre még joggal nevezhető a „legnagyobb hazai beruházásnak”: a dél-koreai tulajdonú SK Innovation 135 hektáron, 682 milliárdból építi fel két komáromi gyára után harmadik magyarországi üzemét a Fejér megyei Iváncsa község határában .  

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az építkezés még csak az első első ütemnél tart, de már ez is óriási, 22 épületből álló gigakomplexumot takar. A munkát 81 milliárd forintért a NER-nagyágyú Market Építő Zrt. végzi. A Garancsi István érdekeltségébe tartozó cég 2022 végére kívánja befejezni az épületek felhúzását, hogy a tervezett időpontnál előbb, 2023-ban megindulhasson a gyártás az üzemben. 

„Ez egy élhető település volt, de már kezd megváltozni”

Iváncsa Fejér megye középső részén lévő, 3000 lakosú Duna menti község az M6-os autópálya közelében. Az önkormányzat honlapja így jellemzi a települést: „Jó minőségű termőföld, festői szépségű Duna-part, tiszta levegő, teljes körű infrastruktúra.” A kormány két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy kiemelt beruházásként itt épül meg az ország legnagyobb akkumulátorgyára. A beruházás tervéről előzetesen sem a helyi lakosság, sem a képviselő-testület nem értesült, az első lakossági tájékoztatót 2021 őszén tartották.

Idén szeptemberben pedig egy újabb lakossági fórumra került sor, ahol az akkumulátorgyár mellett az ahhoz kapcsolódó beruházásokról is szó esett. A helyiek közül sokan ekkor szembesültek azzal, hogy a lakossági érdekeket felülírja az építkezés mielőbbi befejezése és a gyártás tervezettnél korábbi megindítása.

Az iparterület és a lakóövezet közé ígért véderdő telepítése például még el sem kezdődött.

Az állami tulajdonú Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) képviselőjének előadásából pedig az derült ki, hogy a gyárba irányuló és onnan jövő forgalom elsőbbséget fog élvezni a lakosok közlekedésével szemben. 

Iváncsai közmeghallgatás és lakossági fórum 2022.09.28.

Weboldal: http://www.ivancsa.hu/

„Óriási dugók vannak reggelente, már egy éve nem lehet a faluban rendesen közlekedni” – hangzott el több panaszos részéről. A NIF képviselője szerint két éven belül elkészül az iparterület körüli útrendszer, ami tehermentesíteni fogja a falut. Iváncsa emellett új utakat és járdákat is kap, ezekre a belterületi és iparterületet érintő útfejlesztésekre pedig 40 milliárd forintot biztosít a kormány. Addig viszont annak, aki időben be akar érni a munkahelyére, azt javasolta a NIF képviselője, hogy „keljen fel fél órával korábban.”

Röpködnek a milliárdok

Az útépítések összege hozzáadódik ahhoz a mintegy 50 milliárd forinthoz, amelyet egy 2021-es kormányrendelet az akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaira biztosít. A gyárat kiszolgáló és a lakosságot „kompenzáló” fejlesztésekre tehát összesen 90 milliárd forint közpénzt ad a kormány – ám valószínűleg nem fognak itt megállni a költségek.

A beruházások pedig a miniszterelnök barátját gazdagítják.

A víziközművek fejlesztését nettó 19,7 milliárd forintért csinálja a Mészáros és Mészáros Zrt., Mészáros Lőrinc birodalmának egyik legfőbb tagja. Szintén ez a cég nyerte el a szennyvízelvezetéshez kapcsolódó munkákat, amiket 7,3 milliárdért végzett volna, a projekt költségei viszont első körben 1,1 milliárd forinttal emelkedtek – írta meg a napi.hu. Egy új döntés szerint ugyanis a gyárban naponta keletkező 4000 köbméter tisztított szennyvizet az ún. Cikolai vízfolyás helyett a Duna sodorvonalába kell bevezetni, a vezetékek Dunáig való megépítése pedig 1,1 milliárdos plusz költség. 

Egy további, 1,5 milliárdos emelés pedig azért vált szükségessé, mert a végleges szennyvíztisztító-telep mellett egy „ideiglenes” telepet is meg kell építeni. A gyárépítés tervezettnél korábbi befejezéséig ugyanis a végleges szennyvíztisztító nem készül el.

Ez tehát azt jelenti, hogy plusz másfél milliárdot fizet ki a magyar állam egy ideiglenes létesítményre azért, hogy a multicég minél előbb megkezdhesse a működését. A költségemelkedéssel, ha más nem is, Mészáros Lőrinc cége mindenképpen jól jár. 

Átalakult a Mészáros és Mészáros Kft., de a győzelmi szérián ez sem változtat | atlatszo.hu

Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságként folytatja menetelését az Orbán Viktor felcsúti barátjának érdekeltségébe tartozó építőcég. Egy külső szemlélő számára ez nagy változást nem jelent – legalábbis, ami a vállalkozás sikerességét illeti. A társaság ugyanis továbbra is sorozatban nyeri az állami megbízásokat, most éppen egy nettó 1,3 milliárd forintos tendert húzott be Heves megyében. 

Egy nagyváros energiaigényét kell kielégíteni 

Iváncsa lakosságát azonban nemcsak földutak leaszfaltozásával, hanem más fejlesztésekkel is igyekszik kompenzálni a kormány. A kormány a különleges gazdasági övezet létrehozásával is kedvez Iváncsának.

Az eléggé köztudott, a kormány az első különleges gazdasági övezetet Gödön, a másodikat Fejér megyében hozta létre. Göddel szemben viszont, ahol a kormányzat egyértelműen bünteti az ellenzéki vezetésű várost a gödi Samsung adójának más települések közti szétosztásával, Iváncsa – és Rácalmás, ahol a Hankook gumiabroncsgyára működik – jócskán kap a befolyó iparűzési adóból.

Pénzosztás: Göd önkormányzata egy fillért sem kapott a gödi Samsung-adóból | atlatszo.hu

Míg a gödi különleges gazdasági övezetből származó adóból a kormányhoz közelálló települések önkormányzatai jelentős összegeket kaptak, az ellenzéki vezetésű Göd közel 20 millió forintos zöldfelületi támogatási kérelmét napirendre se vette a megye pénzügyi bizottsága. Jutott támogatás egy már megépült csomádi kerékpárútra, egy korábban becsődölt veresegyházi lakópark folytatására, sőt, Dunakeszi görögkatolikus templomának kifestésére és ikonosztázára is. 

Az ellenzéki pártok 2021-ben tiltakozásuknak adtak hangot, hogy a kormány az ellenzéki vezetésű Dunaújvárost büntette azzal a döntéssel, hogy a több milliárd forintnyi iparűzési adó nem a térség településeihez és nem Dunaújvároshoz kerül, hanem a fideszes vezetésű megyei közgyűléshez.

A Fejér megyei közgyűlés idei áprilisi döntése alapján Iváncsa – melynek polgármestere, Molnár Tibor (független) nem kritizálja a SK Innovation beruházását – közel 2 milliárd forintot kapott egyedi támogatás formájában. Az ipari park vízellátására biztosított milliárdokból szintén jut a községnek. A lakossági víziközmű-rendszer megújul: a régi azbesztcement-csöveket újakra cserélik, az ercsi regionális vízbázison pedig új kutakat fúrnak. Utóbbira persze azért is szükség van, mert az akkumulátorgyár napi 11 ezer köbméternyi vízigényén és a lakosság vízellátásán kívül az ipari park további, jövőben betelepülő üzemeinek igényét is ki kell majd szolgálni. 

Tíz dolog, amit nem mondtak el neked az akkumulátorgyártásról – összefoglaló vó

Magyarországon az elektromos autók akkumulátorainak gyártását először Gödön biztosította a kormány a Samsung SDI gigaberuházásának támogatásával. Mára közel 20 hasonló, dél-koreai vagy kínai tulajdonú akksigyár létesült országszerte. A gödi beruházással évek óta foglalkoz, cikkeink nyomán most egy összefoglaló videót is készítettünk a problémákról. Úgy véljük, a gödi gyár története “állatorvosi lóként” hordozza magában mindazokat a “betegségeket”, melyek a hazai akkumulátorgyártást jellemzik – s amelyeket a kormányzat titkolni kíván a nyilvánosság előtt.

Az akkumulátorgyárnak nemcsak a víz-, de energiaigénye is egy nagyvároséhoz mérhető, hangzott el többször az iváncsai lakossági fórumon. A gigaberuházás számára 150 megawatt villamos energiát kell biztosítani, a gázfogyasztás óránként 12 500 köbméter lesz. 

Mindez a magyar hatóságok szerint a környezetre nem fog jelentős hatást gyakorolni,

ezért környezetvédelmi engedélyt és hatásvizsgálatot nem írtak elő a beruházó számára.  

Ágoston Jácint helyi önkormányzati képviselő szerint nagyon is lesznek negatív környezeti hatásai a beruházásnak. Ezekkel azonban csak akkor fog szembesülni a lakosság, ha teljes kapacitással beindul az üzem. Szerinte nemcsak arról nem kérdezték meg a helyieket, hogy akarnak-e egy ilyen veszélyes és környezetterhelő beruházás közvetlen közelében élni, de számos információt eltitkoltak előlük. Nem volt például ismert, hogy az ipari vasutat be fogják hozni a faluba, de az sem, hogy milyen óriási energia- és vízigényű gyárról van szó. Ágoston úgy véli, a falutól távolabb lett volna szabad csak engedélyezni egy ilyen üzemet.

Iváncsa – a falu, ahol titokban egy akkumulátorgyár épült

Szinte lehetetlen követni a magyar kormányzat bejelentéseit az újabb és újabb akkumulátorüzemek megépítéséről. Az iváncsai gyár mindenesetre még joggal nevezhető a „legnagyobb hazai beruházásnak”: a dél-koreai tulajdonú SK Innovation 135 hektáron, 682 milliárdból építi fel két komáromi gyára után a Fejér megyei község határában harmadik magyarországi üzemét.

Baki Endre önkormányzati képviselő még radikálisabban fogalmazott az Átlátszónak: szerinte az Iváncsának juttatott támogatások nem kompenzálják azokat a károkat, amik a falut érik az akkumulátorgyár miatt. Úgy véli, egy óriási iparváros épül Iváncsa mellett, amelynek kedvéért eltűnnek, beépülnek a kiváló minőségű termőföldek és élhetetlenné válik a korábban nyugodt, csendes település. Mindez pedig nem az itt élők, hanem egy szűk kör érdekét szolgálja, akik „eladták a falut egy külföldi cégnek”. 

Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Videó: Balogh Dénes

Nyitókép: Az építkezés még csak az első első ütemnél tart, de már ez is óriási, 22 épületből álló gigakomplexumot takar. Fotó: Balogh Dénes