A magyar háztartások 2022. augusztus 1-jétől kezdődően átlagfogyasztás felett „nem rezsicsökkentett” árat fizetnek. Arról azonban kevés az elérhető információ, hogy mindez hány embert is érint, ezért utánajártunk annak, hogy nagyjából hány háztartás fizethet magasabb rezsiköltségeket. A KSH területi statisztikájából kiderült, hogy a rezsiemelés átlagosan akár a települések felére, vagy közel 1,5 millió háztartásra is vonatkozhat.
A rezsiemelést követően az átlagfogyasztást meghaladó háztartásoknak a villamos energia esetében 36 forint helyett 70,10 forintot kell fizetniük kilowattóránként, a földgáz esetében pedig a kedvezményes 102 forint helyett 747 forintot köbméterenként. Vagyis a gázár hétszeresére, az áramár pedig a duplájára növekedik a „rezsicsökkentett” fogyasztás felett.
Kíváncsiak voltunk a részletesebb energiafogyasztási adatokra, ezért közérdekű adatigénylést adtunk le a Kimittudon keresztül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH), de a válaszukból az derült ki, hogy a többek között energiastatisztikával foglalkozó Hivatal egyáltalán nem kezel területi és fogyasztási sávokra lebontott statisztikákat.
Ehelyett a KSH honlapjára irányítottak minket, ahol kigyűjthető módon szerepelnek a gáz- és villamosenergia-fogyasztási adatok településekre lebontva, azonban az adatbázis 2020 óta nem lett frissítve. Mivel az egyes évek között nagyságrendileg nincsen jelentős különbség, ezért frissebb adatszolgáltatás hiányában a 2020-as fogyasztásokkal számoltunk.
A KSH Tájékoztatási Adatbázisában szinte majdnem minden településre vonatkozóan meg lehet tekinteni, hogy az adott évben hogyan alakult a háztartási fogyasztók száma, valamint az összes háztartás részére szolgáltatott energia mennyisége – így ezekből az adatokból kiszámolható, hogy egy háztartás egy bizonyos településen átlagosan mennyi energiát fogyaszt egy évben.
Az átlagfogyasztás településenként nagyon is eltérő: kirajzolódik Magyarország középső és északnyugati részén egy magasabb fogyasztási sáv, míg az ország északkeleti és délnyugati részein – vagyis a szegényebb településeken – láthatóan alacsonyabb a fogyasztás.
A villamos energia esetében a háztartások éves fogyasztása 88,89 és 7980,17 kilowattóra között alakul elszórva az ország területén. A legalacsonyabb fogyasztás Zsujta (88,89 kWh), Tornyosnémeti (240,46 kWh) és Somlójenő (482,33 kWh) – Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyei –településeken mérhető. A legmagasabb átlagfogyasztás pedig Múcsony (7980,17 kWh), Borsodgeszt (6551,02 kWh) és Domaháza területén (6080,50 kWh), szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településeken alakult.
A gázfogyasztás esetében több település adata is hiányzik a KSH adatbázisából, de hasonló tendencia rajzolódik ki, mint a villamos energia esetében: Pest megye vonzáskörzetében a legmagasabb az átlagfogyasztás.
A legalacsonyabb éves átlagos gázfogyasztás Bükkszentkereszt (44,25 m3), Szécsisziget (48 m3) és Borgáta (50 m3) területén mérető, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Vas megyében. Remeteszőlős (2210,93 m3), Budajenő (2172,03 m3) és Nagykovácsi (2084,41 m3) települések éves átlagfogyasztása a legmagasabb az országban, Pest megyében.
Kereshető térképen gyűjtöttük össze az energiafogyasztási adatokból, hogy mely településeken haladhatja meg a háztartások átlagfogyasztása a rezsicsökkentett árat. A villamos energia esetében a leginkább szembeötlő az arány: 1430 település, vagyis szinte az ország fele fogyaszthat az átlagfogyasztás alapján nagyobb mennyiségű áramot, mint ami a rezsicsökkentett határ. Ez összesen akár 1,4 millió háztartást jelenthet.
A földgáz esetében jóval elszórtabban fordul elő a települések között „túlfogyasztás” – leginkább Pest megye környékén, azonban ez a néhány elszórt település is valójában 33 ezer háztartást takar.
Mivel az adatok egész települések átlagfogyasztását takarják, és ennél részletesebb felbontásban nem érhető el közadat, ezért teljesen pontos következtetést nem lehet levonni arról, hogy hányan is érintettek, de a területi statisztikák segítségével egy tisztább képet kapunk a háztartások fogyasztásáról.
Pete Luca
Az egyre nagyobb méreteket öltő tanárhiány nemcsak a gyerekeket, hanem a szülőket és a pedagógusokat is nehéz helyzetbe hozza.
A magyar szolgálatokhoz bekötött emberek "üzleti hírszerző akadémiát" alapítottak, érzékeny nemzetbiztonsági know-how kerülhet ki illetékteleneknek az Átlátszónak nyilatkozó nemzetbiztonsági szakember szerint.
A Fejér B.Á.L. Zrt.-t és konzorciumi partnerét az érdi „fehér út” ügyében marasztalta el a kormányhivatal, a két cég pedig perelt. A bíróság most hozott döntést.
A WHB szerződése egyelőre feltételes, de az Állatorvosi Egyetem már tényként beszél a beruházásról.
