közoktatás

„Az lenne a legjobb, ha az egész rendszer összeomlana” – A közoktatás minden szereplőjére súlyos terheket ró a tanárhiány

Az utóbbi időben számos alkalommal lehetett hallani az egyre nagyobb méreteket öltő tanárhiányról. Az Átlátszó által megszólaltatott diákok, szülők és tanárok beszámolóiból kiderül, hogy van, ahol történelemtanár tanít fizikát, 80 év feletti nyugdíjast hívtak vissza testnevelésórákat tartani, máshol a szülők magántanárral, vagy otthoni közös készüléssel próbálják megoldani az egyre kritikusabbá váló helyzetet, hogy az iskolákban egyszerűen nincs elég pedagógus, aki tanítsa a gyerekeket. Mindezt tovább súlyosbítja, hogy a jelenleg még dolgozó oktatók is egyre reménytelenebbnek látják a helyzetet, sokan gondolkoznak a pályaelhagyáson is. Videóriport!

Másfél hónapja kezdődött el a 2022-es tanév, ami azonban sokak számára nem volt felhőtlen. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) becslése szerint ugyanis tizenhatezer pedagógus hiányzik a rendszerből, ami a tanévkezdéskor is éreztette a hatását. Tavaly szeptember elsején a szakszervezet alelnöke, Totyik Tamás a Népszavának elmondta: minden negyedik iskolában vannak olyan tanárok, akik olyan órákat is kénytelenek megtartani, ami nem a saját szakterületükhöz tartozik, és minden ötödik iskolában előfordul olyan is, hogy felsőfokú végzettség nélkül tanítják a gyerekeket. Ezt erősíti az idén májusban publikált, „A közoktatás indikátorrendszere 2021” című kiadvány is, amelyből kiderül, hogy

négy év alatt két-háromszorosára emelkedett az egyes tantárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya.

A PSZ alelnöke az idei tanév elején a Világgazdaságnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a következő öt év során 22 ezer pedagógus tűnhet el a rendszerből, ennyi ugyanis a különbség a nyugdíjba menő oktatók és a pedagóguspályát választó pályakezdők létszáma között. A másik nagy pedagógus szakszervezet, a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) pedig már 2018-ban elmondta a 24.hu-nak, hogy összeomlás előtti állapotban van az oktatás.

E-mailben kerestük a tanárhiánnyal kapcsolatos kérdéseinkkel a Belügyminisztériumot, hozzájuk tartozik ugyanis az ötödik Orbán-kormányban az oktatás. Megkérdeztük, hogy milyen intézkedéseket kívánnak tenni az utánpótlás biztosítása érdekében, illetve hány nyugdíjas tanár állt újra munkába a kormányrendeletnek köszönhetően, ami lehetővé tette, hogy külön engedély nélkül visszatérhessenek dolgozni. A témában többször nyilatkozó Klebelsberg Központnak is írtunk, azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz kérdéseinkre.

Két évtized alatt 14 ezer tanár tűnt el a közoktatásból

A KSH adatai alapján az látszik, hogy húsz évvel ezelőtt, 2001-ben még összesen majdnem 180 ezren dolgoztak a magyar köznevelési és szakképző intézményekben, a 2020/21-es tanévre ez a szám 164 ezerre csökkent,

vagyis összesen 14 060 pedagógus tűnt el az elmúlt évek során a közoktatásból.

A legnagyobb csökkenés az általános iskolai pedagógusok számában volt megfigyelhető, 2001-hez képest 16 ezer tanítóval lett kevesebb. Emellett az egyre idősödő korfa, a fiatal tanárok arányának tekintetében mutatkozó uniós lemaradás is súlyosbítja a helyzetet. Augusztus végén megnéztük a Közszolgálati Állásportálon, hogy hány pedagógust kerestek országosan. Összesen közel 800 hirdetést találtunk, amelyek kétharmada tanári állásra vonatkozott, a legtöbb helyre matektanárt szerettek volna felvenni.

Sok iskolában még a tanévkezdés előtti napokban is kerestek tanárokat | atlatszo.hu

Augusztus végén a Közszolgálati Állásportálon összesen 780 pedagógust kerestek országosan. A hirdetések kétharmada tanári állásra vonatkozott, és a legtöbb helyre matektanárt szerettek volna felvenni. Tantárgyak és települések szerint is ábrákra tettük az álláshirdetéseket, amik arról árulkodnak, hogy több állami iskolában még a tanévkezdés előtti napokban is kerestek pedagógusokat – vagy elfelejtették levenni a hirdetést.

Természetesen nem csak az iskolákban tanító pedagógusokat érinti a probléma: gyógypedagógusok, óvodapedagógusok közül is sokan hiányoznak a rendszerből.A KSH honlapján ágazatonkénti bontásban érhető el statisztika a betöltetlen álláshelyekről, ez alapján az oktatásban 2022 második negyedévében közel 8 ezer üres álláshely volt, ez jóval több, mint korábban. Mivel azonban ez a szám önmagában nem túl sokatmondó, közérdekű adatigényléssel fordultunk a hivatalhoz, hogy megtudjuk, pontosan mennyi a betöltetlen állások száma az oktatás egyes szintjein. A KSH arról tájékoztatott, hogy ilyen bontásban nincsenek meg náluk a kért adatok – annak ellenére, hogy 2019-ben a 24.hu-nak kiadták azokat.

Emellett azokkal is beszéltünk, akik saját bőrükön érzik a tanárhiány következményeit: pedagógusokkal, szülőkkel, és diákokkal. Nézd meg a videót!

Sok tanár áll több lábon, de még így is gondolkoznak a pályaelhagyáson

Simon Edit egy budapesti általános iskolában dolgozik könyvtárosként, most kezdi a 37. tanévét. „Nálunk jelen pillanatban hat tanító hiányzik, egy kémia szakos, amit már tavaly is úgy oldottunk meg, hogy egy GYES-en lévő kolléganő jött vissza kémiát tanítani. Emellett sok a nyugdíjasunk, akik visszajárnak, biológiát, természetismeretet, napközit például nyugdíjasokkal oldunk meg, négy nyugdíjas kolléganőnk van” – meséli.

Olyan is előfordul, hogy a helyettesítést csak nem szakos pedagógussal tudták megoldani. Szerinte ez jobb, mintha elmaradna az óra, de a tanároknak ilyenkor kétszer annyi időt vesz igénybe a felkészülés, hiszen még nagyobb a felelősség. A tanárhiány okát ő elsősorban abban látja, hogy egyszerűen nem akarnak tanítani a fiatalok, hiába lelkesek, „látják, hogy ebből a bérből éhen halnak.” Egy kezdő pedagógus fizetése maximum 200 ezer forint. Edit 37 éve dolgozik, most 180 ezer forintot kap.

Beszéltünk három olyan tanárral is, akik egy fővárosi iskolában tanítanak, ám csak névtelenül vállalták, hogy elmondják tapasztalataikat. Egyikük történelemtanár, ketten matek-fizika-informatika szakosak. Közös bennük, hogy több mint 25 éve vannak a pályán. Az iskolájukból jelenleg több természettudomány szakos tanár is hiányzik. „Nincs megoldási terv arra, hogy amelyik gyereknek nincs fizika órája, annak hogy lesz bizonyítványa év végére” – árulták el. Hármuk közül ketten több lábon állnak, a harmadik, nekünk nyilatkozó pedagógus elmondta, ő csak azért nem vállal más munkát, mert ekkora óraszám mellett egyszerűen nincs rá kapacitása. A pályaelhagyás is eszükbe jutott már, egyikük elmondta, hogy jövőre biztos elmegy, ha semmi nem változik, mert nem hajlandó a nevét adni tovább ehhez a rendszerhez.

Molnár Anikó matek-fizika szakos tanár, 10 éve tanít a jelenlegi munkahelyén, főleg 7., 8. osztályosokat:

„Amikor ott hagytam a raktárat, ahol előtte csoportvezető voltam, sírva fakadtam, amikor megláttam az első fizetésemet. Ötezer forinttal kevesebb volt.” 

Az iskolájában volt olyan, hogy hiányzott egy pedagógus, így páran a tanári karból bevállalták, hogy megtanulják az adott tantárgyat arra a tanévre. „Volt köztük ének szakos, és tesi szakos is – és természettudományos tárgyról beszélünk.”

Kanizsár János Richárd történelem és földrajz szakos tanár, öt éve végzett az egyetemen, azóta a mostani munkahelyén dolgozik, egy általános iskolában. Tanított már informatikát és etikát is, ettől a tanévtől a kémiáért is ő felel. Ennek ellenére azt mondja, náluk még viszonylag jó a helyzet, bár a testnevelő tanárokkal lesz probléma, két kolléga is felmondott szeptember elején. Az egyik betöltetlen állásra végül egy 81 éves nyugdíjas jelentkezett. Amikor ő a pályára került, két évig nettó 130 ezer forintot keresett havonta. Most, az ötödik évben érte el a fizetése a minimálbért.

Leginkább a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokból van hiány. A kép illusztráció, forrás: pexels.com

Vidéken sem jobb a helyzet

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke, Molnár Zoltán elmondta: a tanárhiány mindig először a kistelepüléseken, falvakban jelentkezik, a városok ugyanis elszívják a munkaerőt. A hozzájuk érkező visszajelzésekből körvonalazódik, hogy mekkora a probléma:

Encs környékén például három tanító hiányzik, felső osztályban tanító pedagógusok próbálják pótolni őket, felsőben matematika, fizika szakos tanár nincs. Egy Szerencs környéki iskolában gyakori a képesítés nélküli kolléga, sok a helyettesítés, amit nem minden esetben fizetnek ki. Tiszaújváros környékén van, ahol 16 álláshelyre 11 pedagógus jut. Miskolcon matematika, fizika, és informatika szakos tanárok hiányoznak, a matekot még meg tudják oldani, a fizikához nincs szakos tanár, az informatikát alsós tanár tanítja, pedig csak hatodikig van hozzá képesítése.

Pilz Olivér, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium matematika-fizika-biológia szakos tanára, a Tanítanék Mozgalom társalapítója az Átlátszónak elmondta: 2016 óta szerinte semmit nem javult a közoktatás helyzete, a bérek tekintetében pedig tovább nőtt a lemaradás.

2016 januárjában a Herman Ottó Gimnázium tantestülete nyílt levelet juttatott el egy helyi lap, a boon.hu szerkesztőségéhez. Az oldalról azóta már eltávolított levél a közoktatás problémáira hívta fel a figyelmet. A miskolci iskola neve összeforrt a 2016-os kockásinges tanárlázadással, amely a kormány oktatáspolitikájával szembeni tiltakozási mozgalommá vált, sorra csatlakoztak más iskolák, tanárok és szülők is, és megalakult a Tanítanék Mozgalom.

Ő is megerősítette, hogy leginkább a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokból van hiány, ezeket az órákat sokszor más szakosok tartják meg, így kizárólag a tankönyvek felolvasása történik az órán – pedig ezeknek a tárgyaknak a kísérletekről, az élményekről is kellene szólnia.

„Természettudományos tanárként azt mondom, hogy úgy kéne a világban élni, hogy értjük, mi történik körülöttünk, erre próbálom tanítani a gyerekeket is” – fejtette ki arra a kérdésre válaszolva, hogy miért lett tanár. Ennek ellenére őszintén beszélt arról, hogy megfordult már a fejében a pályaelhagyás – a tantestületből az idei évben például két pedagógus is elment.

„10 év múlva a jelenlegi pedagógus társadalomnak a fele nyugdíjba megy, azaz irtózatosan nagy lesz a tanárhiány” – emelte ki Pilz Olivér. A PSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke is megerősítette ezt. Számításaik szerint jelenleg 14-16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből.

“Ez már most rossz. Ami most rossz, az két év múlva borzasztó lesz, öt év múlva meg tragédia.”

A megyéből konkrét számokat is kaptunk a pedagógusok korfájára vonatkozóan. A két évvel ezelőtti adatokból világosan látszik, hogy a tanárok nagyjából harmada ötven év feletti.

Made with Flourish

Azaz, ha nem változik semmi, a helyzet csak még rosszabb lesz. Az általuk megszólaltatott pedagógusok egyöntetűen arról beszéltek, hogy a tanári karban többségben vannak a nyugdíjkorhatárhoz közel eső pedagógusok, vagyis nemsokára tömegével mennek majd nyugdíjba az oktatók. Utánpótlás pedig az elmondások alapján nem nagyon van.

A szülőkre is plusz terhet ró a pedagógushiány

Ha nincs elég tanár, vagy a helyettesítések miatt nem olyan minőségű az oktatás, mint kellene, a lemaradást otthon kell bepótolni, így a szülők egyre többet folynak bele a gyerekek tanulmányaiba. Ez alsóban még kivitelezhető, de később már egyre kevésbé.

László Györgyi budapesti, ikerlányai vannak, akik jelenleg alternatív iskolába járnak. A váltásnak több oka volt, de elmondása szerint nagyban közrejátszott a tanárhiány, olyan híreket hallott ugyanis, hogy felsőben előfordult, hogy egész évben nem volt matematika-informatika tanár. „Ezt viszont már nem tudjuk szülőként bevállalni, hogy felsőben én adom le nekik a teljes tananyagot.”- mondta el.

Szabóné Katona Eszter kétgyermekes édesanya, gyerekei jelenleg egy budapesti alternatív gimnáziumba járnak. A tanárhiány ebben az iskolában is érezhető, igaz, kevésbé, mint az állami iskolában. Az általános iskolából azonban, ahová a fia járt, akadnak történetei. Például, amikor nem volt angoltanár, egy történelem szakos pedagógus tartotta meg az órákat. „Tudott egy nyelvet, ezért beküldték angolt tanítani a franciául tudó tanárnőt” – meséli. Ő egyébként elmondása szerint szerencsés helyzetben van, mert a gyerekei nagyobbak, nem kell korrepetálásra járniuk, illetve ha szükség is volt plusz munkára, otthon meg tudták oldani.

Burai Vera, a Szülői Összefogás Közösség képviselője azon a véleményen van, hogy ezer sebből vérzik a közoktatás, így szerinte

„az lenne a legjobb, ha az egész rendszer összeomlana, és a semmiből újjáépíthetnénk, mert hiába próbáljuk toldozni, foldozni, ezt az elavult rendszert már nem lehet megjavítani.”

A Szülői Összefogás Közösség is számos visszajelzést kapott már arról, hogy hiányoznak a szakos tanárok, az iskolákban gyakorlatilag csak a gyerekfelügyelet megoldott. A tanárhiány pedig már nem csak a vidéki, hátrányos helyzetű településeket érinti, igaz, ott még nehezebb helyzetben vannak az iskolák. Tapasztalatai szerint a szülők ebben az esetben három dolgot tehetnek: vannak, akik otthon próbálnak meg tanulni a gyerekkel; aki megteheti, különórákra, korrepetálásra járatja a gyerekeit; emellett pedig megfigyelhető egy olyan tendencia is, hogy nagyon sokan kimenekítik a gyerekeiket az állami oktatásból, alapítványi, vagy alternatív iskolába.

Vagyis azt látjuk, hogy a szülőkre is plusz terhet ró a tanárhiány – vagy időt igényel a felkészülés, hogy otthon tanuljanak a gyerekkel, utánanézzenek az anyagnak, kreatív megoldásokat keressenek (magyarázó videókkal, feladatokkal), amik segítik a megértést, vagy pénzügyileg jelent megterhelést; a korrepetálás, magántanár ugyanis több ezer forintos kiadás lehet óránként. Arról nem is beszélve, hogy nem minden szülő engedheti meg magának, hogy külön tanárt fizessen a gyerekének.

Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapítója az Átlátszónak elmondta:

„a magyar társadalom ahhoz van hozzászokva, a szülők is, hogy okosba megoldjuk magunk, kifizetjük, satöbbi. De a pedagógushiányt nem lehet így megoldani.”  

A probléma súlyát mutatja, hogy a Szülői Hang az idei tanév előtt egy 12 pontos útmutatót is megfogalmazott a szülőknek, amelyekben összegyűjtik lehetőségeiket a kárenyhítésre a pedagógushiány kapcsán, valamint érdekképviseletre buzdítják a szülőket. A tanácsok között olvasható, hogy minden esetben érdemes dokumentálni a pedagógushiányt az ombudsmannál, vagy jelezni azt az iskola vezetése, a tankerület felé.

A pontok között szerepel, hogy érdemes elengedni a nem reális elvárásokat, ezt Miklós György is kiemelte az Átlátszónak adott interjújában. „Hogyha az iskolában nem jól működik az oktatás, akkor azt tudomásul kell venni szülőként, hogy néhány tantárgyat el kell engedni. Ilyenkor a szülő kénytelen sorrendet felállítani, hogy akkor most van mondjuk három-négy tantárgy, ami fontos, mert vagy érdekli a gyereket, vagy az kell a felvételihez. És akkor arra ráállunk, a többit, ami kevésbé fontos, azt meg elengedjük.”

A gyerekek a legnagyobb vesztesei a helyzetnek

A megkérdezettek egyetértenek abban, hogy a helyzet legnagyobb vesztesei valójában maguk a diákok. A pedagógusok gyakori cserélődése megviseli a gyerekeket, hiszen ha évente, félévente elmegy valamelyik tanáruk, akkor nem tudnak érzelmi kötődést kialakítani, ráadásul a változó elvárások, követelmények is megzavarhatják őket.

Erre jó példa László Györgyi tapasztalata is, aki elmondta: az ikerlányait tanító két pedagógus közül az egyik évről évre cserélődött alsóban. „Ez úgy csapódott le a gyerekekben, hogy az első tanító elmenetele után nagyon szomorúak voltak kislányomék, hetekig sírtak utána, a harmadik tanító elmenetele után már a válluk sem rezdült.”

„Az volt a legszomorúbb, hogy azt mondták, hogy úgy gondolják, ők voltak rosszak, és miattuk mentek el a tanárok. Nehéz megmagyarázni egy kisgyereknek, hogy nem te vagy a hibás, a rendszer a hibás.”

Bellai Zorka Hanna és Pirint Gergő a Grund diákmozgalom tagjai, az október 5-i, pedagógusok világnapjára szervezett, több tízezreket megmozgató tüntetés előtti napon beszélgettek velünk iskolájukban. Nem állami iskolába járnak, így a tanárhiány őket kevésbé érinti, de korábbi tapasztalataikat szívesen megosztották velünk. “Volt olyan időszak, amikor matektanárunk nem volt, és humán tantárgyból jöttek helyettesíteni. Nyilván általános iskolában még könnyebb leadni azt az anyagot, amit akkor tanulunk, de ott sokszor történt az például, hogy akkor csak a tankönyvi feladatokat csináltuk folyamatosan.” Különórákra ők a felvételi előkészítőnél jártak, amit szerintük nagyon nehéz lett volna magántanár nélkül kivitelezni.

Mihalics Lili, az Egyesült Diákfront egyik alapítója, a Szent István Gimnázium végzőse úgy látja, hogy az ő iskolájában a kieső tanárokat még meg tudják oldani helyettesítésekkel, idén azonban nehéz volt fizikatanárt találni. A húga iskolájában már tavaly sem volt fizikatanár, most az informatikatanár hiányzik. „Akit kineveztek infótanárnak, egyébként történelemtanár, mondta, hogy ő már ehhez túl öreg, azt sem tudja, hogy kell bekapcsolni (a számítógépet – a szerk.). Kondorosi Nóra a Kölcsey Ferenc Gimnáziumba jár, kéttannyelvű iskolaként ők nehéz helyzetben vannak, franciául tanító földrajztanárt hat éven keresztül nem sikerült találni, ezért a nyugdíj után is maradt az egyetlen franciául beszélő földrajztanár az iskolában.

Tüntetők a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt október 3-án. Fotó: Átlátszó/Balogh Dénes

Régóta halogatott béremelés

Az érintettek egyetértenek abban, hogy a béremelés az első, ám közel sem egyetlen lépés a tanárhiány enyhítése érdekében. A pedagógusok bérelemelése régóta téma már a közbeszédben. Az elmúlt időszakban a kormány kommunikációjában rendre visszaköszönt az a gondolat, hogy kizárólag Brüsszelen múlik a tanárok fizetésemelése, és ha az Európai Bizottság elkezdi utalni a hazánknak „járó” pénzeket, megoldódik a probléma. A HVG sorra vette, hogy ez miért nem állja meg teljesen a helyét.

Gulyás Gergely végül október 13-án, a Kormányinfón kijelentette: amennyiben a megállapodás létrejön, jövőre 20,8 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-re közel 30 százalékkal emelik majd a pedagógus béreket. A közoktatásban dolgozó tanárok fizetésével már tavaly ősszel részletesen foglalkoztunk az Átlátszón. Cikkünkben megnéztük, hogy európai viszonylatban milyen a tanárok bére Magyarországon.

Nem sok helyen alacsonyabbak a fizetések a közoktatásban, mint nálunk, nem csoda, hogy egyre kevesebb a tanár | atlatszo.hu

Régóta ismert probléma, hogy hazánkban a tanári fizetések nem túl magasak, ez a felsőoktatásban is ugyanígy van. De nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók Magyarországon havonta hazavihetnek: mind a pályakezdő oktatók, mind pedig a több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését tekintve a sereghajtók közé tartozunk, Romániával, Szlovákiával és Bulgáriával együtt.

Szöveg: Szopkó Zita — Videó, fotók, animáció: Balogh Dénes

Megosztás