Lakosságarányosan és összegszerűen is hátrányosan érinti az egyetlen ellenzéki vezetésű Fejér megyei nagyvárost, Dunaújvárost a megyei területfejlesztési program. A fideszes többségű megyei közgyűlés által elfogadott stratégia szerint azonban nem járnak sokkal jobban azok a kistelepülések sem, amelyek leginkább fejlesztésre szorulnának.
Mintegy harmadára csökkentette a Dunaújváros felé irányított uniós támogatásokat a Fejér megyei önkormányzat, annak ellenére, hogy a város az elmúlt évben így is több milliárd forintnyi forrástól esett el az iparűzési adó csökkentése és a különleges gazdasági övezet létrehozása miatt. Október végén a Fejér megyei önkormányzat elindította a 2021–2027 közötti időszak uniós fejlesztéseit előkészítő terv elkészítését. Ennek alapját a nemrégiben lezárt tervdokumentum, a Megye Előzetes Integrált Területi Program 2021-2027 képezi, amely már olyan részleteket is tartalmaz, mint az, hogy mely települések milyen arányban részesülnek az uniós forrásokból. Várhatóan tehát már az ebben felvázolt stratégia került a megyei közgyűlés, innen pedig az uniós források lehívásáért felelős kormányszervek elé.
A Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Molnár Krisztián (Fidesz) a Fejér Megyei Hírlapnak azzal büszkélkedett, hogy az új ciklusban is a 2014–2020-as időszakhoz hasonló hatékonysággal hívná le a megyének az uniós fejlesztési forrásokat, azonban a program bírálatokat is kapott, amelyek szerint a program hátrányosan érinti a megye második legnagyobb városát, az ellenzéki vezetésű Dunaújvárost.
Dunaújvárosban a 2019-es önkormányzati választásokon választották polgármesterré a jobbikos (és a többi ellenzéki párt támogatásával is induló) Pintér Tamást.
A váltás óta a kormányzat és a fideszes többségű közgyűlés sorra hoz olyan intézkedéseket, amelyek következtében komoly bevételi forrásoktól esik el a város.
Idén júniusban a kormány rendeletben nyilvánította különleges gazdasági övezetté Iváncsát és Rácalmást. A döntés két nagy gyárat érint, a dél-koreai SK Innovation még építés alatt álló iváncsai akkumulátorgyárát, valamint a Rácalmáson már most is működő Hankook-gumigyárat. Bár a gyárak nem Dunaújváros közigazgatási területének részei, a Hankook-gyár a dunaújvárosi területéről kapja közműellátását, továbbá Dunaújváros és Rácalmás közös fejlesztés alapján keszítették elő a gyár területét a fejlesztésre, ezért a rácalmási önkormányzattal kötött szerződés értelmében az iparűzési adó megosztásában állapodtak meg.
Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön | atlatszo.hu
A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.
A gyár iparűzési adóból származó bevételének 50%-a Dunaújvárost illette meg. Dunaújváros a Modern Város Program forrásának felhasználása alapján egy hasonló megállapodást kötött Iváncsa önkormányzatával is, az SK-gyár építését így részben Dunaújvárost illető pénzből finanszírozták az iparűzési adó megosztásáért cserébe.
A különleges gazdasági övezetté nyilvánítás lényege, hogy
az Iváncsáról és Rácalmásról származó iparűzési adó nem kerülhet többé a megyei jogú városhoz, ehelyett a Fejér megyei önkormányzathoz irányítják azt.
Dunaújvárost – más városokhoz hasonlóan – negatívan érintette a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adójának 2021 évi megfelezése is, bár más önkormányzatokhoz képest a veszteség kevésbé volt érzékeny, hiszen az adóbevétel jelentős része a nagyobb iparvállalatok adójából származott. Ezzel együtt idén a város 4,13 milliárd forint iparűzési adóval számolhatott (a tavalyi 4,9 milliárdhoz képest), ami nagyságrendileg közel 800 millió forint csökkenést jelent.
A különleges gazdasági övezetté nyilvánítás miatt már 2021-ben 686 millió forint bevételkieséssel szembesült Dunaújváros, ami 2022-ben legalább 1,3 milliárd forint költségvetési forráscsökkenéssel járhat. Jövőre pedig ez még mintegy 286,5 millióval csökkenhet a Hankook-gyár iparűzési adójának elvesztése miatt.
A megyei vezetés az uniós támogatások elosztásakor sem igyekszik kompenzálni az ellenzéki vezetésű város veszteségét, ahogy az a megyei önkormányzatnak még nyár végén elküldött Megye Előzetes Integrált Területi Program 2021-2027 (FMTIP) dokumentumaiból kiderül.
Az integrált program lényege, erősen leegyszerűsítve, hogy a megyei önkormányzatok a TOP-prioritások keretében lehívható forrásokat egy átfogó stratégia mentén pályázzák meg: ez a stratégia az ITP, ami részletesen bemutatja, mire költenék el az összes lehívható TOP-forrást. A stratégiát a társadalmi és politikai egyeztetés után a megyei közgyűlés szavazza meg, és később ezt követve pályázzák meg a különböző TOP-forrásokat.
A stratégiában feltüntetett Fejér megyei keret összege a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján 66,93 milliárd forint. Ebből a Dunaújvárost és más járásszékhelyeket érintő támogatás a Fenntartható városfejlesztés nevű „zseb” tartalmazza, amelynek teljes kerete: 23,716 milliárd forint, míg a maradék összeget kisebb települések között osztják el.
Részlet a dunaújvárosi önkormányzat számításából a megyei fejlesztési stratégiával kapcsolatban
A Dunaújvárosra jutó részt később megemelték 4,46 milliárdra, de a támogatás mértéke így is elmarad a többi fejér megyei városétól. Dunaújváros támogatásokért felelős gazdasági alpolgármestere, Szabó Zsolt az Átlátszónak azt mondta: már eleve kifogásolható, hogy amikor a megyei önkormányzat elküldte véleményezésre a több milliárd forintról szóló dokumentumot az önkormányzatnak, csak 8 munkanapot adtak a bírálatára.
A dunaújvárosi önkormányzat azt is kifogásolta, hogy aránytalanul kevés forrást biztosítanak a városnak.
„Dunaújváros a stratégia előzetes egyeztetésein 5,3 milliárd forintos támogatást tartott elfogadhatónak, az elküldött tervbe végül csak 3,9 milliárdot biztosítottak” – mondta Szabó Zsolt. „Az előző fejlesztési ciklusban, ugyanennek az uniós támogatási programoknak a keretében Dunaújváros még 7 milliárdot kapott, ám azóta az ellenzéki pártok vették át a város vezetését. Nehéz nem arra gondolni, hogy politikai bosszúról van szó, különösen a többi idei lépés után.”
Az összeget végül – az önkormányzat visszajelzése alapján – felemelték 4,46 milliárdra, ez azonban még mindig elmarad attól az összegtől, ami az önkormányzat szerint szükséges lenne ahhoz, hogy jövőre a fejlesztési tervek megfelelően menjenek.
Az FMTIP új változata a dunaújvárosnak nyújtott támogatás csökkentését azzal indokolja, hogy „a 2014-2020-as időszakban TOP forrásból elnyert összesített támogatáshoz viszonyítva a 2021-2027-es ITP szerinti keretösszeg a járásszékhelyek többségében csökken, annak érdekében, hogy a következő időszakban minden eddiginél nagyobb hangsúly kerülhessen a megye vidéki településeinek felzárkóztatására”, amelyek a Fenntartható Vidékfejlesztés és a Mezőföld Program keretében több pénzt kapnak.
A fejér megyei járásszékhelyek közül a 44 ezer lakosú Dunaújváros mellett Székesfehérvár is jelentős támogatásoktól esik el
(17,06 milliárd helyett csak 11,744 milliárd forintot kap), de több fejér megyei székhelyet az új ciklusban kiemelten támogatnak.
Érdemes kiemelni ezek közül 6000 fős Enyinget, amely ugyan a megye második legkisebb járásszékhelye, a településnek nyújtott 1,151 milliárdos támogatás mégis az egyik legnagyobb a megyében. Az ezer főre jutó támogatás összege itt a legmagasabb, meghaladja a 0,17 milliárd forintot.
Lakosságarányosan a kisebb, fideszes vezetésű járásszékhelyek majdnem mindegyike nagyobb támogatást kap, mint Dunaújváros.
„Más településekhez képest és lakosságarányosan is rengeteg pénztől esünk el az előző ciklushoz viszonyítva” – mondta az Átlátszónak Szabó Zsolt. Kiemelte: ezek a pénzek különösen a jövőre tervezett városfejlesztési projekteknél (például) hiányoznak majd, ezért előfordulhat, hogy a városnak újabb hiteleket kell felvennie. Hozzátette, „Dunaújváros működése ezzel együtt stabil, és az nem fenyeget, hogy le kell álítani egyes közszolgáltatásokat, vagy vissza kell tartani az önkormányzati dolgozók béreit. Az viszont előfordulhat, hogy el kell halasztani egyes fejlesztéseket.”
Dunaújvároson kívül a támogatási terv igen szűkmarkú még számos, Fejér megye déli részén lévő kistelepüléssel szemben is. A térség két járási központja, Enying és Sárbogárd ugyan lakosságarányosan magas támogatásra számíthat (Sárbogárdra a Fenntartható Városfejlesztés keretből 1,484 milliárd forint jut), ám jóval kevesebbet kapnak azok az Enying és Sárbogárd Járáshoz tartozó falvak, amelyekről a Fejér Megyei Önkormányzat stratégiája is megjegyzi: nagyrészt leszakadással veszélyeztetett települések, ahol a társadalmi felzárkóztatás érdekében speciális képzési területekre és innovatív foglalkoztatási formák bevezetésére lenne szükség.
Azonban éppen a támogatásra leginkább rászoruló két járás falvai azok, amelyek kiszorultak a 28,28 milliárdos Fenntartható Vidékfejlesztés programból,
annak ellenére, hogy Engyinget és Sárbogárdot „az agrárszektor szempontjából kiemelt jelentőségű járásszékhelyekként” jelöli meg a dokumentum. A járások települései azonban a vidékfejlesztési program keretében nem kapnak támogatást, csak a jóval kisebb, 4,47 milliárd forintos keretű Mezőföld Program részeként.
Az érintett településeken mintegy 35 ezer ember él, jelentős részük szegénységben, rájuk 4,47 milliárd forint jut. A Fenntartható Vidékfejlesztés által érintett, átlagosan jóval fejlettebb kistelepülések lakosságára (összesen mintegy 160 ezer fő) pedig 28,28 milliárd forint jut. Lakosságarányosan tehát a stratégia alapján sokkal jobban járnak a fejlettebb falvak, mint a leginkább rászorulók: előbbiek esetében 1000 lakosra jut 0,176 milliárd forint. A szegényebb falvak esetében a támogatás aránya csak 0,134 milliárd forint.
Összességében tehát nem mondható el az sem, hogy a leginkább fejlesztésre szoruló agrárvidékek kifejezetten jól járnának a Fejér Megyei Önkormányzat friss stratégiája alapján. Bár a két legnagyobb város valóban sokat veszít, a legszegényebb falvak lakosságszám-arányosan alig kapnak többet, míg a legnagyobb forrásokat néhány kivételezett járási székhely és a fejlettebb falvak kapják. Az persze vitathatatlan, hogy a legrövidebbet még a bővített támogatás után is az egyetlen ellenzéki vezetésű város, Dunaújváros húzza.
Zubor Zalán
Címlapkép: A Városháza Dunaújvárosban (forrás: Google Maps)
Látványosan emelkedik az új regisztrált fertőzöttek száma, az oltási tempó ugyanakkor jó ideje stagnál. A koronavírus-járvány negyedik hullámában közzétette a...
A napokban felkerült az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára a döntésről szóló dokumentum, így már tudható, ki fogja megépíteni Kaposváron a...
Első fokon lesöpörte a bíróság a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság védekezését, amivel megtagadta, hogy kiadja portálunknak az RSZTOP-4.1.1. keretmegállapodás kötelező...
Természetvédelmi területeken és lakóövezeteken keresztül vezetné a gödi Samsung-gyár új csatornáit a projekt kivitelezésével megbízott Mészáros és Mészáros Kft. A...
