Miközben országszerte sorra halasztják el iskolák és utak építését a „rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése” miatt, egy több mint 40 milliárd forintos sportberuházás mégis zöld utat kapott. A Zalaegerszegen épülő sport- és rendezvénycsarnok 4000 fő befogadására lesz alkalmas, a régi csarnokot lebontják. A kivitelező az ország leggazdagabb emberének, Mészáros Lőrincnek az érdekeltsége, a ZÁÉV lesz. *Cikkünk megjelenését követően a zalaegerszegi önkormányzat jelezte, vélhetően ezt a beruházást is felfüggesztik.
Új multifunkciós rendezvény- és sportcsarnok építésére írt ki közbeszerzési eljárást Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata február végén. A tender eredményét most tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben (TED). Eszerint a komplexum 15 052 m2 nettó mérettel valósul meg, négy szinten.
„A csarnoktér szerkezeti fesztávja 59,80 m, az épület főbb befoglaló mérete a pénztárak és előtetők nélkül 107,78 x 73,88 m, a pénztárakkal, de előtetők nélkül 110,59 x 73,88 m, a külső bruttó magassága 21,55 m. A csarnok maximális befogadóképessége 4000 fő. Az épület a „közel nulla” (BB) energetikai követelmény szerint készül. A tetőn 3×120 kW (3 albetét, albetétenként 120 kW) napelem kerül kialakításra, ami az épület energiaigényét részben fedezi, hálózati visszatáplálással.”
Az épülethez 575-, a jégcsarnok északi részén további 13 parkolóhely létesül, továbbá 2 darab elektromos-autó töltőállomás (négy gépjármű töltésére alkalmas) és buszparkoló is lesz. Az épület előtt – a meglévő csarnok helyén – közösségi tér épül, kiemelt növényfelületekkel. Továbbá lesz többek között kültéri lelátó és fedett kerékpártároló is. A projekt része a Balatoni út és Stadion utcák kereszteződésében lévő csomópont átépítése kétsávos körforgalmú csomóponttá úgy, hogy a keletről észak felé jobbra kanyarodó fő irány külön sávot kap, ami a körforgalmat kihagyja.
Az új csarnok megépítése után lesz lehetőség a meglévő csarnok elbontására, amit a kivitelezés alatt még használni fognak.
A kivitelezés tartalmazza a TV közvetítésre alkalmas pályavilágítást, hangosítást, beléptető rendszert és rendezvény-megfigyelő videórendszert is.
A kiírásra két cég jelentkezett: a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a VEMÉV-SZER Építő- és Szerelőipari Kft. Utóbbi 45 985 471 614, míg előbbi 42 787 953 166 forintos ajánlatot adott, így a ZÁÉV lett a befutó. A ZÁÉV alvállalkozókat is bevon majd a munkálatokba, de az érintett cégek nevei az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumban nem szerepelnek.
„Mindenki pontosan tudja, hogy pénzszűkében vagyunk. (…) A lényeg az, hogy az ország fejlesztései mögül a források elfogytak, és egyébként is eljött az ideje, hogy felülvizsgáljuk és megnézzük, hogy hogyan kell és hogyan lehet az országot építeni és fejleszteni.” (…) „Háborús infláció és háborús anyagárnövekedés” van, miközben 10 ezer milliárdnyi állami fejlesztés zajlik, amiket át kell vizsgálni, ami „nem mondható könnyűnek” – mondta Lázár János még augusztus végén a Tranzit Fesztiválon.
Főként iskolákat és utakat áldoztak be a „rezsicsökkentés megvédése és a háború” miatt | atlatszo.hu
Egymás után nyilvánítják eredménytelennek a különböző beruházásokat a közbeszerzések kiírói. Pontos lista egyelőre nincs arról, mely fejlesztések esnek áldozatul a „rezsicsökkentés megvédésének és a honvédelmi célok teljesítésének”, de a közbeszerzési értesítőt böngészve találhatunk néhány támpontot. Tapasztalataink szerint az elvonások főként az iskolákat és utakat érintik, de az Országos Onkológiai Intézet fejlesztését, és még a kormánynak különösen kedves Fertő tavi beruházást is leállították pénzszűke miatt.
Az építésügyi miniszter szerint, tekintettel arra, hogy „pénzügyileg szűk a cipő”, tartalékot kell képeznie az országnak. Úgy véli, a problémát a háború jelenti, amely miatt jelentősen, 4 százalékról 8-12 százalékra emelkedtek a kamatok, márpedig Magyarország eladósodottsága a GDP 80 százaléka, így ez komoly plusz terhet jelent. Továbbá a hadsereget is „óriási tempóban” kell fejleszteni, hogy ütőképes legyen, és a rezsicsökkentést is tartani kell. A fejlesztésekre vonatkozó szándék tehát nem változott, de a pénznek most „máshol van a helye” – magyarázta Lázár.
A folyamatban lévő beruházásokat azért befejezik („torzó nem maradhat az országban”), de a még el nem kezdett projekteket felfüggesztik, átvizsgálják.
„2100 milliárd forint értékű beruházást halasztottunk már el, ennek nagy része közinfrastruktúra”
– közölte Lázár, majd mondott is pár példát.
„Zalaegerszeg-M7-es összekötő: 360 milliárd – kuka. Esztergom-M1-es autópálya összekötő: 380 milliárd – kuka, Bicske-Budapest között az autópálya hatsávosítása: kuka” – fogalmazott. De nem lesz pénz a Testnevelési Egyetem újabb, 100 milliárdos fejlesztésére sem, és még „sorolhatná napestig” – 270 hasonló volumenű projektről született már döntés.
Ennek fényében nehezen érthető, hogy a zalaegerszegi multifunkciós rendezvény- és sportcsarnok miért képez kivételt. Főként, hogy egy ehhez hasonló (46 milliárdos) létesítmény építését is lefújta a kormány.
A 46 milliárdos kőbányai gigasportcsarnok építését is lefújta a kormány | atlatszo.hu
Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdésére az Építési és Beruházási Minisztérium közzétett egy listát azokról a beruházásokról, amelyeket Lázár János miniszter döntése értelmében spórolás miatt elhalaszt a kormány. A lista szerint sok iskola és út építése mellett elmarad egyelőre több szakrendelő felújítása, a Semmelweis Egyetem anyasági centrumának építése, valamint a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum, a 46 milliárdos kőbányai sportcsarnok, és a Demeter Szilárd szívének kedves kőbányai könnyűzenei központ kivitelezése is.
„Rekordévet zárt a nemrégiben átadott Néprajzi Múzeum építésében is kulcsszerepet játszó ZÁÉV Zrt. A társaság 80 milliárdot meghaladó árbevétel mellett 12,25 milliárd forintos adózott nyereséget ért el” – írta meg május végén a G7. „Ez azt jelenti, hogy a cég forgalmának több mint 15 százaléka maradt meg profitként, ami még a kormányközeli cégek esetében is kiemelkedő” – tették hozzá.
A ZÁÉV Építőipari Zrt. hivatalosan 2019 óta a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, azóta a cég sikere töretlen. A társaság számtalan állami megbízást kapott az elmúlt években, így többek között a Puskás Aréna építését 190 milliárd forintért, az atlétikai stadion építését a Magyar Építő Zrt.-vel közösen nettó 150 milliárd forintért, vagy épp egy iskola építését Veresegyházon nettó 13,5 milliárdért. A ZÁÉV Zalaegerszegen is dolgozott már, többek között az új uszodáért is ők feleltek.
Arról már korábban beszámoltunk, hogy az ország leggazdagabb emberének cégei továbbra is nyerik a tendereket, miközben a lakosság és az önkormányzatok a rezsiköltségek megugrásával küzdenek.
Miközben ezrek idegeskedtek a KATA és a rezsi miatt, Mészáros cégei 18 milliárdnyi közbeszerzést nyertek | atlatszo.hu
Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki interjújában a Kossuth Rádióban július 15-én beszélt az intézkedések céljáról és hátteréről. Orbán szerint az energiaárak az orosz-ukrán háború miatt drágultak rengeteget, és ezért nem folytatható tovább az eddigi korlátlan rezsicsökkentés. „A háború előtt belefért az, hogy mindenkinek teljes rezsicsökkentett energiát adjunk.
Katus Eszter
Frissítés: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a Facebookon jelezte, hogy „A közbeszerzési eljárás eredménye valóban megjelent a Közbeszerzési Értesítőben, hiszen ezt a jogszabályok alapján közzé kell tenni, de természetesen ez a nagyberuházás sem fog elindulni forrás hiányában.”
Ezt azért érdekes, mert a többi beruházásnál – hiába volt nyertes ajánlattevő – „eredménytelenül zárult” felirattal jelent meg az eredményről szóló tájékoztató a TED-en, itt viszont semmi utalás nem történt arra, hogy a beruházás nem valósul meg.
Nyitókép: Látványtervek. Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata
A miniszterelnök elmondása szerint a Zala megyében született Palkovics László ITM-miniszter javaslatára döntött a beruházásról, és azért, mert ő is...
Megtagadta a törvényszék az adatigénylésünket, mert „a perek irataiba csakis a peres felek, azok képviselői, a szakértők és az ügyész...
