rezsihorror

Sokszorosára nőtt az önkormányzatok rezsije, több intézményt bezárnak a télre

A kormány 2022. július elsejétől vette ki a rezsicsökkentés hatálya alól az önkormányzatokat, vagyis azok azóta csak piaci áron tudnak földgázt és villamos energiát venni. Mivel az infláció és az orosz-ukrán háború miatt az árak az egekben vannak, ez sokszoros drágulást jelent a települések számára. Makónak és a XVI. kerületnek „csak” az idei ár öt-hatszorosára drágult a földgáz, de Szegednek az idei 252,5 millió forint helyett jövőre 2,4 milliárd lesz a számla.

A települések vadul számolgatnak, hogy miből fogják tudni kifizetni a megemelkedett rezsiköltségeket. Több helyen felmerült bizonyos nem létfontosságú épületek – könyvtárak, uszodák, sportcsarnokok, művelődési házak – bezárása a fűtési időszakra, hogy így spóroljanak az energiadíjakkal. Még Székesfehérvár fideszes polgármestere is közölte, hogy a stadion rezsijét biztosan nem tudják vállalni, hiszen az óvoda, az orvosi rendelő és a nyugdíjasotthon fűtése a legfontosabb.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2021. december elején jelentette be, hogy az emelkedő energiaárak miatt az önkormányzatok is olcsóbb, úgynevezett „rezsicsökkentett” áron kaphatják a villamos energiát. Ez azonban a száguldó költségek miatt nem tartott sokáig: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter június elején közölte, hogy a 2021 végén-2022 elején beléptetett önkormányzatokat (és cégeket) 2022. július elsejétől kiléptetik a rezsicsökkentésből.

Néhány intézménynek és településnek még sikerült a kedvezőbb áron vásárolnia, így többek között 4 fideszes önkormányzatnak, két független polgármester vezette testületnek és a Szijjártó Péterrel induló Széchenyi István Egyetemnek.

Rövid volt a határidő, de fideszes önkormányzatoknak azért jutott rezsicsökkentett áram | atlatszo.hu

Békéscsaba, Kaposvár és Berettyóújfalu – három Fidesz-vezette város, mindhárom a közelmúltban írt ki közbeszerzést villamosenergia vásárlásra. Mindegyik kiírás eredménytelen lett, miután „a Kbt. 75. § (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható, rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő”. Az árampiac felrobbant, és hiába mondja Orbán Viktor, hogy megvédi a rezsicsökkentést, a megnövekedett rezsi miatt már a fideszes vezetésű települések is bajban vannak.

Varga Mihály pénzügyminiszter néhány nappal később arról beszélt, hogy „alapvetően” látják a tartalékokat a büdzsékben, így a települések – szerinte – ki fogják tudni gazdálkodni a magasabb energiaárakat is.

A polgármesterek többsége nem osztotta a pénzügyminiszter optimizmusát. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke azt mondta a Szabad Európának, hogy a döntés legalább kétszeresére növeli az önkormányzatok rezsiköltéseit, de van olyan település, amelynek négyszeresére nőhet az áramszámlája.

„Szeretettel meghívom Varga Mihályt a szentendrei polgármesteri hivatalba, mutassa meg a költségvetésünkben azt a hozzávetőlegesen százmillió forintot, amelyet nem használtunk fel, és amelyből ki lehet fizetni az idei év második felében megemelkedő számlákat” – nyilatkozta Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere a Magyar Hangnak.

Öt-hatszoros gázárak a tavalyihoz képest

Az önkormányzatok általában 1 vagy 2 évre kötnek gáz- és áramvásárlási szerződéseket. Sok helyen januártól-januárig szerződnek, míg más települések októbertől-októberig. Az új szerződések megkötése mindkét esetben mostanában aktuális, a rekordmagas árak miatt a lehető legrosszabbkor.

Sok tender még folyamatban van, csak néhány zárult le eredményesen, de ezek is jól mutatják a megugrott árakat. A Közbeszerzési Értesítőben ugyanis elérhetők a korábbi évek szerződései is, amikhez képest – jó esetben – nagyjából öt-hatszorosára drágult a földgáz az önkormányzatoknak.

Makó Város Önkormányzata, valamint a tulajdonában lévő Makói Szolgáltató Nonprofit Kft. és a Makói Városgazdálkodási Nonprofit Kft. idén június közepén írt ki közbeszerzést földgáz beszerzésére a 2022. október 1-től 2023. október 1-ig tartó időszakra. Augusztus közepén sikerült leszerződniük: az igényelt 559 048 m3; 5 978,995 MWh földgázmennyiséget az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. nettó 649,5 millió forintért biztosítja nekik.

Tavaly nyáron ennél nagyobb mennyiséget (627 054 m3; 6 706,316 MWh) kaptak nettó 116,7 millió forintért a 2021 októbere és 2022 októbere közti időszakra, tavalyelőtt pedig az idén vásároltnál kicsit több földgázt (598 611 m3; 6.402,116 MWh) tudtak venni nettó 52 millió forintért a 2020. október 1.-2021. október 1. közti időtartamra. Az ár tehát tavaly duplázódott, majd idén a tavalyinak bő ötszöröse lett.

Farkas Éva Erzsébet, Makó fideszes polgármestere a Hagymaház dolgozóinak tartott energiaügyi tájékoztató 2022. szeptember 7-én (fotó: Facebook)

Farkas Éva Erzsébet, Makó fideszes polgármestere a Hagymaház dolgozóinak tartott energiaügyi tájékoztatón 2022. szeptember 7-én (fotó: Facebook)

A XVI. kerületi önkormányzat esetében nagyjából ugyanekkora drágulás figyelhető meg, pedig ők még viszonylag korán, az árak mostani rendkívüli elszállása előtt, május közepén szerződtek le. Ekkor a 2022.07.01. – 2024.07.01. közötti 2 éves időtartamra nettó 725,3 millió forintért tudtak venni az E.ON-tól 852 324 m3 földgázt, ráadásul ennél jóval többet is kaphatnak ezért a pénzért, mert a megállapodás szerint „az ajánlatkérő a megadott mennyiségtől pozitív irányba 30%-kal pótdíjmentesen eltérhet”.

Két évvel korábban a XVI. kerület a 2020 júliusa és 2022 júliusa közti időszakra nettó 106,4 millió forintért összesen 1.266.760 m3 gázt tudott venni, és még kedvezőbb feltétellel: „az ajánlatkérő a megadott mennyiségtől pozitív irányba 60%-kal pótdíjmentesen eltérhet”. Vagyis most kevesebbet vettek közel hétszeres áron a 2020-ashoz képest.

Közel tízszeres gázdrágulás Szegednek

Szeged esete eddig a legkirívóbb a Közbeszerzési Adatbázisban elérhető adatok alapján. A megyei jogú város ugyanis önkormányzati tulajdonú cégekkel és általa fenntartott intézményekkel közösen vásárolt 19.293.689 kWh (vagyis 69 457 280 MJ) földgázt a 2022.10.01. – 2023.10.01. közötti időszakra. Ezt az MVM Nexttől az idén augusztus elején megkötött szerződés értelmében nettó 2,406 milliárd forintért kapják meg, és „ajánlatkérő a szerződött mennyiségtől +30 % opció erejéig pótdíjmentesen eltérhet”.

Tavaly a szegedi önkormányzat és a városi cégek kicsit kevesebb (63 298 939 MJ, kb. 17 583 038 kWh) földgázt vettek nettó 252,5 millió forintért, vagyis az idei ár közel tizedéért. 2020-ban pedig 41 371 713 MJ, vagyis 11 492 143 kWh földgázt kaptak nettó 115,9 millióért.

A szegedi önkormányzat mellett részt vett a beszerzésben a Szegedi Nemzeti Színház, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény, Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, a Nevelési és Kulturális Intézmények Gazdasági Szolgálata, a Móra Ferenc Múzeum, a Szegedi Városkép és Piac Kft., a Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft., a Szegedi Sport és Fürdők Szolgáltató Kft., a Szegedi Közlekedési Kft., a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft., valamint az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. is.

A Fővárosi Törvényszék (FT) ugyan nem önkormányzat, hanem egy állami fenntartású intézmény, de szintén megtapasztalta már a gázár rendkívüli drágulását, ami Szegedhez hasonlóan itt is közel tízszeres. Az idén októbertől jövő októberig tartó egyéves időszakra augusztus közepén szerződtek le: 341.160 m3 mennyiségben + 50 % (170.580 m3) opciós mennyiségben vettek gázt az MVM Next Zrt.-től nettó 577,7 millió forintért. Tavaly júniusban a 2021 októbere – 2022 októbere közti időtartamra ugyanezt a földgázmennyiséget nettó 62,6 millióért tudta megvenni az FT az ALTEO Energiakereskedő Zrt.-től, 2020-ban pedig nettó 37,8 millióért az NKM Energia Zrt.-től a 2020 októbere és 2021 októbere közötti időszakra.

A Fővárosi Törvényszék épülete a Markó utcában (fotó: Átlátszó/Szakál Szebáld)

Több intézményt bezárhatnak télre

Csányi József, Kiskunfélegyháza polgármestere augusztus végén jelentette be a Facebook-oldalán, hogy az energiaárak emelkedése miatt milyen intézkedéseket hoznak. A város nevezetes épületeinek díszkivilágításait kikapcsolják, a szökőkutakat lekapcsolják, a karácsonyi díszkivilágítás és a város ünnepi fényekbe öltöztetése elmarad, akárcsak a városi rendezvények, az adventi gyertyagyújtás kivételével. A sportcsarnok, az uszoda, a múzeum, a könyvtár és a művelődési központ nyitvatartásában és működésében pedig jelentős korlátozásokat vezetnek be. „A város és intézményeinek gáz- és áramszámlái augusztustól a jelenlegi 10-szeresére nőnek. Ez annyit jelent, hogy az éves kétszázmilliós rezsiköltségeink kétmilliárd forintra emelkednek.” – írta Csányi.

Felső Róbert, Érsekcsanád polgármestere is közölte a nyilvánossággal, hogy a megemelkedett rezsiköltségek miatt megszorításokat kénytelen bevezetni. A közel 3 ezer lakosú Bács-Kiskun megyei falu első embere a Facebookon jelentette be, hogy spórolási céllal a polgármesteri hivatal heti 4 napot, a könyvtár és a művelődési ház pedig csak 2-2 napot lesz nyitva, és nyitvatartási időben minden épületet maximum 20 fokra fűtenek (egyébként csak 16-ra), és a minimumra csökkentik a hivatali járművek és fűnyírók tankolását, valamint a tisztítószerek és irodaszerek felhasználását is „át kell gondolni”.

„Az óvoda fűtése és gyermekétkezése fenntarthatatlan, hisz csak a fűtés drágulása annyi lesz, mint az összes éves adóbevételünk. Itt napról napra keressük a megoldást, mert jó lenne nem bezárni az óvodát és a bölcsődét.” – írta Felső Róbert, aki arra is kitért, hogy „a fő kérdés a polgármesteri egyeztetésünket követően főként az, hogy a közvilágítást meddig lehet fenntartani. Mivel az alkonykapcsolós, így nem lehet átállítani kisebb időtávra, így a kérdés, hogy lesz-e közvilágítás, vagy sem. Sajnos a jelen feltételek mellett egyszerűen nem lehet kifizetni az áramszámlát.”

Ennél is tovább ment Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere, aki szeptember 2-án szintén a Facebook-oldalán tájékoztatta a helyieket az önkormányzat rezsiköltségeiről. Cser-Palkovics hosszú bejegyzésében a már lezárult beszerzések és a piaci árak alapján tételesen felsorolta és ábrákra tette a különböző kiadások drágulását.

„Csak a stadion gáz-, víz- és villamosenergia-költsége 1,2 milliárd forint körül lehet 2023-ban, amit az önkormányzat nem tud vállalni.”

A közvilágításra azt írta, hogy 2021-ben 295,7 millió forint volt, 2022-ben várhatóan 688,5 millió lesz, 2023-ban pedig várhatóan 1,6 milliárd. A példának vett Gyöngyvirág Óvoda gázköltsége a polgármester szerint 2021-ben 6,7 millió forint volt, 2022-ben várhatóan 10,7 millió lesz, 2023-ban pedig várhatóan 42,4 millió, a villanyszámlája pedig a 2021-es 1,8 millió forint után idén várhatóan 3,3 millió, jövőre pedig 13 millió forint.

Balassagyarmat fideszes polgármestere, Csach Gábor szeptember 11-én tette közzé a Facebook-oldalán, hogy 16-szoros árajánlatot kaptak arra a gázközbeszerzésükre, amelyet 9 másik várossal és egy budapesti kerülettel együtt indítottak. „Balassagyarmat esetében 6 intézményt érint (Szent Erzsébet Idősotthon, Oktatási Művelődési Központ és Könyvtár, Tankonyha, Városháza, Nyitnikék óvoda és Sportcsarnok). Ez azt jelenti, hogy pusztán ennek a hat intézményünknek a gázzal való ellátása – ha nem teszünk takarékoskodó intézkedést – nagyságrendileg éves szinten bruttó 360 millió forintos többlet terhet jelent…..” – írta a polgármester hosszú bejegyzésében.

Balogh Csaba, Göd polgármestere szintén a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy az önkormányzat a korábbihoz képest 24-szeres áron veszi a gázt („2020-ban – 24 hónapra 40 millió Ft körül a gáz – mostanra ez drasztikusan megemelkedett….jelenleg egy évre 500 millió forintba kerül”), ami hatalmas, kigazdálkodhatatlannak tűnő drágulás.

Csőzik László, Érd ellenzéki polgármestere a Hvg-nek azt nyilatkozta, hogy a város 11 milliárdos éves költségvetését az áremelkedés plusz egymilliárddal terhelné meg. Csőzik elmondta, hogy ha elkerülhetetlen lenne, akkor először a kulturális intézményeket (könyvtár, művelődési ház), majd a sportlétesítményeket (uszoda, aréna) zárná be, és csak legutoljára az óvodákat, bölcsődéket.

Több településen már előrébb járnak, és bejelentették, hogy a téli időszakra a megemelkedett fűtési költségek miatt bezár valami, például a dunabogdányi tanuszoda is.

Több település ajánlatot sem kapott

Az öt-hat és pláne tízszeres vagy még drágább árak durvának tűnhetnek, és természetesen azok is, ezek az önkormányzatok mégis szerencsésnek mondhatók abból a szempontból, hogy egyáltalán sikerült leszerződniük, és így az ellátásuk biztosított.

Több település földgázbeszerzési tendere ugyanis eredménytelen lett, mert egyszerűen senki nem jelentkezett rá. Tehát még csak ajánlatot sem kaptak – vélhetően a folyamatosan emelkedő, rendkívül bizonytalan árak miatt nem mertek a cégek 1 évre előre bevállalni egy szerződésbe foglalt, fix tarifát, nehogy hatalmasat bukjanak rajta.

Dr. Nemény András, Szombathely polgármestere konzultál az önkormányzati cégek és intézmények vezetőivel, hogy megoldást találjanak a több mint tízszeresére nőtt energiaárak okozta problémára. Fotó: Facebook

Egy darab ajánlat sem érkezett például a Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Nonprofit Zrt. földgázos közbeszerzésére, ahogy a Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Nonprofit Kft. ilyen tenderére, de ugyanígy járt Fót önkormányzata, és a Ferencvárosi Intézményüzemeltetési Központ is.

Mindannyian 2022. október 1-től szerettek volna szerződni, vagyis nagyon sürgeti őket az idő, mert a mostani szerződésük 2 hét múlva lejár. Rengeteg gáz- és árambeszerzési tender pedig még folyamatban van, így sok helyen a következő napokban várható megdöbbenés a megsokszorozódott árak vagy a beérkezett 0 darab ajánlat miatt.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: A székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár Budai úti Tagkönyvtárának gyerekrészlege (fotó: a könyvtár Facebook-oldala)

Megosztás