Átnéztük a pécsi Elios-ügy aktáját: Páva Zsolt fideszes polgármester volt a projekt szekértolója

A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy megtudják, miként nyerte el a közel egymilliárdos megbízást az Elios. A közel 150 megabájtot kitevő iratanyagba az Átlátszó is betekinthetett: a vaskos dosszié tartalmazza a cég ajánlatát, Tiborcz István nevét, az önkormányzati döntéseket, az elszámolásokat és az ügyben nyomozó rendőrség pecsétjeit is. Az is kiderül belőle, hogy a projektet Páva Zsolt volt fideszes polgármester javasolta a közgyűlésnek, és annyira elégedett volt az eredménnyel, hogy második ütemet is rendelt kormányzati jóváhagyással.

Támogatási kampány

Számos magyarországi településsel ellentétben Pécsen nem uniós forrásból korszerűsítette a közvilágítást az Elios, ezért ezt a projektet nem vizsgálta az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége (OLAF). Amazokban aztán hiába állapították meg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású közvilágítás-korszerűsítési projektben, a magyar nyomozó hatóságok rendre megszüntették a nyomozást az ügyekben, az unió helyett pedig végül a magyar adófizetők állták a 40 millió eurós számlát.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A rendőrség nem talált felelőst, Tiborczék helyett a magyar adófizetők bűnhődnek az Elios-ügyben

Hiába állapította meg az EU csalás elleni hivatala (OLAF), hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok megszüntették a nyomozást az ügyben.

Az OLAF által nem vizsgált pécsi beruházás során is számos gyanús körülmény merült fel, amik miatt Berkecz Balázs, az (azóta megszűnt) Együtt politikusa feljelentést tett csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanújával 2018 márciusában.

Berkecz feljelentését követően a rendőrség nyomozni kezdett az ügyben, amit eleinte az Elios EU-s pénzből megvalósított, az OLAF által problémásnak talált munkáival együtt vizsgáltak. 2018 októberében azonban arról tájékoztatták a politikust, hogy az eltérő finanszírozás miatt a pécsi Elios-ügyet elkülönítve kezelik, egy hónappal később pedig megszüntették a nyomozást azzal az indokkal, hogy

“a beruházással kapcsolatos közbeszerzési eljárások és a kivitelezés szabályszerűen, a törvényi előírásoknak megfelelően kerültek végrehajtásra”

Készül az átvilágítási jelentés

Pécs 2014-ben bízta meg a közvilágítás korszerűsítésével  az Eliost, amikor a várost a fideszes Páva Zsolt vezette, aki 1994 és 1998, valamint 2009 és 2019 között volt a település polgármestere. A 2019. októberi önkormányzati választáson az ellenzéki Péterffy Attila lett a polgármester, aki azonnal megkezdte a város vagyongazdálkodásának átvilágítását – a jelentés 2020. szeptember végén készült el.

Einstandok, közvilágítás- és buszbotrány vetett véget a Fidesz uralmának Pécsett

Nem tolerálta tovább a pécsi lakosság, hogy a fideszes városvezetés balhés ügyletei miatt hátrányt szenvedjen a város, és lecserélte képviselőit. Komlón ellenzéki többségű testületet kapott az újraválasztott polgármester, a kormány kudarcos uszodaépítési projektje pedig ráégett a sásdi városvezetésre. Választási körkép Baranya megyéből.

Az átvilágítás során elkezdtek foglalkozni az Elios-üggyel is, amelynek kapcsán Péterffy a választási győzelme után azt mondta, hogy valószínűleg feljelentést tesznek majd a szerződések miatt. Információink szerint a dokumentumok vizsgálata még folyamatban van, azonban egy adatigénylésnek köszönhetően már megismerhető a tartalmuk.

Mellár Tamás közgazdász, pécsi független országgyűlési képviselő 2018 júniusában alapította meg a Mindenki Pécsért Egyesületet, hogy összehozza a városért tenni akarókat. Az egyesület 2020 szeptemberében kérte ki az önkormányzattól az Elios-ügy átvilágítási jelentését, de azt a választ kapta, hogy az Elios-jelentés még nem készült el, csak a projekttel kapcsolatos iratok digitalizálása, amiket igény esetén nagyon szívesen elküld az önkormányzat.

Mellárék egyesülete ennek alapján kikérte a közvilágítás-korszerűsítés összes papírját, amiket októberben meg is kaptak.

A gigantikus, közel 150 megabájt nagyságú dokumentumtömegbe az egyesületnek köszönhetően mi is betekintést nyertünk: rengeteg fontos részlet kiderül az Elios pécsi tevékenykedéséről, és arról, hogy Páva Zsolt mennyi mindent megtett a projekt érdekében.

Páva Zsolt terjesztette be az ötletet

Személyesen a fideszes polgármester terjesztette be a közgyűlés 2014. június 19-i ülésére azt a javaslatot, hogy korszerűsítsék LED-esre a pécsi közvilágítást, mert az energiatakarékosabb, tehát olcsóbb. Páva előterjesztése szerint ugyanis a közvilágítás működtetésére a város évi félmilliárd forint körüli összeget költ, amiből 420-440 millió az áramdíj, és 50-60 millió a karbantartás.

Páva Zsolt azt javasolta az előterjesztésben, hogy a korszerűsítés első ütemében a lámpák nagyjából egyharmadát cseréljék ki, és közölte, hogy a beruházás becsült költsége 900 millió forint lesz. Arról viszont egy szót sem írt, hogy ezt a kalkulációt mire alapozza.

Az egyértelmű, hogy a polgármester konkrét elképzelésekkel érkezett erre az ülésre, mert az előterjesztésben javasolta, hogy ki kell írni a közbeszerzést 7023 darab lámpatest LED-esre cserélésére,

és mellékletként csatolta is a tender előre elkészített ajánlattételi felhívását. 

Páva emellett beterjesztette azt is, hogy a projekt finanszírozására vegyen fel az önkormányzat 1 milliárd forint hitelt 15 évre. Azt javasolta, hogy a hitelre is írjanak ki közbeszerzést, és annak az ajánlattételi felhívását is becsatolta mellékletben. A közgyűlés a polgármester mindkét ötletét elfogadta: megszavazták, hogy közbeszerzést írnak ki a 900 milliós lámpacserére, és az 1 milliárdos hitelre is, amiből finanszírozzák a projektet.

Egymilliárdos hitelt vettek fel az Elios miatt

A hitelre hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást indítottak, amire ketten jelentkeztek: az UniCredit és az OTP, ám az UniCredit egyszercsak visszavonta az ajánlatát, ezért az OTP nyert.

Ahogy akkor azt a Pécsi Stopra hivatkozva a Hvg.hu megírta, az 1 milliárd 45 millió forintos hitel költsége (vagyis kamata) 420,5 millió forint, és 2029-ig kell törleszteni. A hitelhez 235 millió forint önerőt vállalt a város a 2015-ös költségvetés terhére, 2016-tól 2029-ig pedig évi 73,3 millió forint törlesztést. Több dokumentumban szerepel, hogy a jegyző kockázatosnak ítélte a 15 évre szóló, óriási hitel felvételét.

“A Jegyző a hitelfelvétel szükségességét az államháztartásról szóló törvényben foglalt kötelezettsége alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy az a közvilágítási rendszer biztonságos működéséhez szükséges, az Önkormányzat működésére nézve azonban az összeg volumene, valamint futamideje okán kockázatot jelent.”

Ez a kitétel még az OTP-hitel felvételéről szóló, 2014. szeptember 25-i közgyűlési határozatba is bekerült, amelyben egyúttal arról is döntöttek, hogy az Eliost hirdetik ki a lámpacserére kiírt tender nyertesének.

Nyílt közbeszerzés valódi verseny nélkül

Nagyon könnyű volt megnyernie az Eliosnak a pécsi közvilágítás-projektet, a 2014. július 11-én közzétett ajánlattételi felhívásban ugyanis az szerepelt, hogy csak olyan cég indulhat a tenderen, amelynek

az előző három évben legalább nettó 500 millió forint bevétele származott LED-es közvilágítás-korszerűsítésből.

Ennek a feltételnek csak az Elios Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) tudott megfelelni, hiszen 2009-től kezdődően sorra korszerűsítette – főként uniós támogatásból – különböző magyarországi települések közvilágítását.

Pécsre benyújtott ajánlatában az Elios az előző három üzleti évre vonatkozóan nettó 869 milliós, LED-es közvilágítás-felújításból származó nettó árbevételt írt be, referenciaként pedig a siófoki és a hódmezővásárhelyi projektet jelölte meg. (Az OLAF mindkettőt szabálytalannak találta utólag.)

Hódmezővásárhely volt az első olyan település az országban, amelynek a közvilágítását az Elios Zrt. (akkor még ES Holding Zrt.) korszerűsítette EU-s pénzből. Ez a 2010-es munka lett a cég referenciája, ezután sorra nyerte a közpénzes megbízásokat.

A pécsi tenderre az Elios mellett jelentkezett a Pannon Nívó Zrt. is, ám a cég ajánlatából kulcsfontosságú részletek (pl. az árbevétel, a referenciák, műszaki alkalmasság) hiányoztak, és az önkormányzat hiánypótlási felszólítására sem küldte be a szükséges iratokat. Emiatt a Pannon Nívó (egyébként olcsóbb) ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, és a nettó 894,7 millió forintos ajánlatot adó Eliost hirdették ki a közbeszerzés győztesének.

Pécsnek kormányzati jóváhagyást kellett kérnie az 1 milliárd forintos hitel felvételéhez, és ezt meg is kapták:

Orbán Viktor miniszterelnök megengedte a városnak, hogy adósságba verje magát, hogy ki tudja fizetni a veje cégét.

A pécsi projekt idején ugyanis Tiborcz István volt az Elios egyik tulajdonosa, ahogy ez a cég 2014. július 29-én kelt ajánlatában is szerepel.

Tiborcz István tulajdonos volt az Eliosban a pécsi projekt idején

A szokásos partner: az SMHV Kft.

Ajánlatának azt a részét, amelyben a nettó 894,7 millió forintos vállalási ár részletezése szerepelt, az Elios üzleti titokká nyilvánította a pályázat beadásakor, de mi ezt is megnézhettük.

A költségrészletezés szerint 14 millió forint volt a kiviteli tervek elkészítése, és 880,7 millió maga a kivitelezés, amiből 40,7 milliót tett ki a régi lámpatestek bontása. A dokumentumokból az is kiderül, hogy Pécsen is jól bevált partnerével dolgozott az Elios: a pályázatában alvállalkozónak jelölte meg az SMHV Kft.-t, korábbi nevén Simó Kft.-t.

Ez az a cég, ami a mórahalmi közvilágítás-projektre az Elios ellen pályázott, majd az OLAF helyszíni ellenőrzésekor ezt letagadta. De az uniós ellenőrök azt is megállapították, hogy a mórahalmi szerződésben szereplő kiviteli terveket az Elios alvállalkozójaként Horváth Dezső, a Simó/SMHV ügyvezető-tulajdonosa készítette, és ő írta alá a pályázati terveket is. Az SMHV az Elios alvállalkozójaként vett részt a közvilágítás korszerűsítésben Kalocsán, Siklóson, és Tamásiban, de felbukkant a neve a mezőhegyesi projekt kapcsán is.

Pécsi pályázatában az Elios azt írta, hogy az SMHV a munkák 10,98 százalékát fogja elvégezni, és ez a kivitelezés esetében nagyjából így is történt. A nettó 14 millió forintért kiszámlázott kiviteli tervből azonban 4 millió volt az Elios, és 10 millió forint az SMHV része.

A pécsi projektből összesen nettó 800,4 millió forint jutott az Eliosnak, és nettó 94,2 millió az SMHV Kft.-nek.

A dokumentumokból az is kiderül, hogy a lámpákat a GE Hungary szállította az Eliosnak a beruházáshoz nettó 163,9 millió forintért.

Romlott a zebráknál a gyalogosok láthatósága

2015 márciusának közepén a pécsi projekt a végéhez közeledett, már csak az átadás-átvétel volt hátra. Az önkormányzat ekkor – a városüzemeltetésért felelős cége, a Biokom Kft. jelzése alapján – szólt a kivitelezőnek, hogy valami nem stimmel az új lámpákkal, mert több zebránál romlott a gyalogosok észlelhetősége.

“A tegnapi VBB ülésen is elhangzott a közlekedési hatóság és a rendőrség részéről, hogy több gyalogos-átkelőhelynél romlott a gyalogosok észlelhetősége, és kérték az összes tavaszi felülvizsgálatát. Kérem, hogy az átadási jegyzőkönyvben ez szerepeljen. Nyilván rosszabb nem lehet a régitől.”

– írta a Biokom illetékese március 12-én az önkormányzatnak.

Az észrevételre az Elios alvállalkozója, az SMHV Kft. reagált: azt írták, hogy “a közvilágítás-korszerűsítésnek nem volt feladata a projekt által érintett gyalogátkelőhelyek szabványosítása”, és a projekt által érintett területen található 285 zebra között vannak olyanok (darabszámot nem közöltek), amelyeknél nem megfelelő a lámpák elhelyezkedése. Ezeknél – mint írták – a gyalogátkelő környezetének megfelelő lámpákat terveztek, hogy a kiemelő világítással ne hozzanak létre negatív kontrasztot, és később ajánlott kiegészítő világítást létrehozni.

Március 17-én megtörtént az átadás-átvétel, az önkormányzat leigazolta, hogy az Elios rendben elvégezte a munkát. A gyalogosok láthatóságának romlása nem került bele a jegyzőkönyvbe. A probléma egyébként nem egyedi: több, az Elios által korszerűsített közvilágítású településen panaszkodnak arra, hogy éjszaka rosszabbul látni, mint korábban.

A közvilágítás Tiborczék után – drónfelvételen 23 éjszakai város from atlatszo.hu on Vimeo.

A második ütemben is benne volt az Elios

Páva Zsolt fideszes polgármester azonban vélhetően elégedett volt a projekttel, ugyanis bő egy évvel később előállt azzal az ötlettel, hogy folytassák a pécsi közvilágítás korszerűsítését. A közgyűlés 2016. június 23-i ülésére benyújtott előterjesztésében azt javasolta, hogy a projekt II. ütemében szereltessenek fel 12.337 darab új, LED-es lámpatestet (12.190 darab régi lámpa cseréje, és 147 darabos bővítés) 10 éves lízing konstrukcióban.

Páva Zsolt azt is közölte, hogy a II. ütem becsült költsége 1,4 milliárd forint, de az összeget alátámasztó kalkulációt ismét nem nyújtott be.

Akárcsak az első ütemnél, az összeg nagysága miatt kormányzati jóváhagyásra volt szükség. A pécsi Elios-akta egyik legszebb része az a levél, amit a fideszes polgármester írt Lázár János akkori kancelláriaminiszternek, hogy megkapja a város a szükséges hozzájárulást.

“Pécs a tárgyi ügyben a közbeszerzési eljárás lezárását követően a konkrét ajánlat ismeretében fogja tudni az előzetes kormányengedélyt megkérni, ám a beruházás jelentősége miatt fontosnak tartom Miniszter Úr előzetes tájékoztatását szándékunkról, egyben támogatását és segítő közreműködését kérni ahhoz, hogy a fejlesztés megvalósulhasson és a közbeszerzési eljárás lefolytatását követő kormányzati jóváhagyást Önkormányzatunk megkaphassa.” – írta Páva Zsolt 2016. július 6-án Lázár Jánosnak.

A kormányzati jóváhagyás minden bizonnyal megszületett, mert 2016. november végén kiírták a közbeszerzést a közvilágítás-korszerűsítés II. ütemére, és azt egyetlen jelentkezőként a K&H Bank nyerte.

A K&H ajánlatából kiderül, hogy a bank három céget vont be alvállalkozónak: az Eliost, az SMHV-t, és az Isor 2000 Bt.-t. 

Vagyis ők végezték a tényleges munkát, a bank fizetett nekik, az önkormányzat pedig 10 éven keresztül törleszt a banknak.

A K&H Bank ajánlatában az alválalalkozók, köztük az Elios

Rendőrségi pecsétek a papírokon

Ahogy a cikk elején említettük, a pécsi Elios-ügyben 2018 márciusában Berkecz Balász feljelentést tett csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanújával. Feljelentése nyomán a rendőrség nyomozni kezdett: egy darabig az Elios más településeken, uniós pénzből megvalósított munkáival együtt vizsgálták a pécsi kivitelezést, majd 2018 októberében az eltérő finanszírozás miatt mégis elkülönítették, novemberben pedig meg is szüntették a nyomozást arra hivatkozva, hogy minden rendben volt.

2018. július 10-én az MSZP-s Harangozó Tamás arról érdeklődött Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy hol tart a nyomozás az Elios-ügyben, és Pintér azt válaszolta július 24-én, hogy a rendőrség iratokat foglalt le.

Arról nem írt a belügyminiszter, hogy pontosan milyen iratokat, hol és mikor foglaltak le, de a pécsi aktát egészen biztosan. A Mindenki Pécsért Egyesület által kikért közel 150 megabájtnyi anyagban ugyanis visszatérő minta a Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának Kiemelt Ügyek Osztályának pecsétje, miszerint 2018. június 27-én lefoglalták a papírokat. Vélhetően a nyomozás lezárásakor adták őket vissza, és most az új városvezetésen múlik, hogy mihez kezd az aktával.

A rendőrségi lefoglalás nyoma a pécsi Elios-aktán

Bár a rendőrség, és az Elios-ügyben lezajlott nyomozásokat felügyelő ügyészség szerint nem történt törvénysértés, tavaly részletesen kifejtettük, miért van mégis jó okunk azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett.

Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak.

Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján.

Erdélyi Katalin