Cikkek

Az Elios Zrt. közbeszerzéses bevételeinek 84 százalékát az Európai Unió fizette

 

Az OLAF a vidéki városok közvilágítás-korszerűsítése kapcsán vizsgálta az Elios Zrt. közbeszerzéses megbízásait, a cég tevékenysége azonban nem merült ki ennyiben. Az elmúlt években egyetemeknek és stadionokban is dolgozott az Elios, 2017-ben pedig a MÁV-val és az MVM-mel is kötött egy-egy nagy szerződést. Most kigyűjtöttük az Elios által 2010 és 2017 között elnyert összes közpénzes megbízást a Közbeszerzési Adatbázisból, táblázatunk itt megtekinthető. Az összesítésből kiderült, hogy a cég közbeszerzéses bevételeinek mintegy 84 százaléka uniós forrásból származott 2010-2016 között.

Az Elios egészen 2017 őszéig, nagyjából az OLAF-ellenőrök mejgelenéséig nyert közbeszerzéseket. A munkák nagy részét minden évben európai uniós forrásokból fizették a megbízók: az EU-s források aránya szinte végig 80 és 100 százalék között volt az Elios Zrt. (korábban ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) által hét év alatt elnyert tendereknél. Csak 2016-ban nem jutott a céghez egy forint európai uniós pénz sem.

A Tiborcz Istvánhoz köthető vállalkozás 2010-ben 567 millió, 2011-ben 1,54 milliárd, 2012-ben 418 millió, 2013-ban 714 millió, 2014-ben 3,38 milliárd, 2015-ben 7,28 milliárd, 2016-ban 485 millió értékben nyert el közbeszerzéses munkákat, 2017-ben pedig más cégekkel együtt egy 50 milliárd forintos megbízásra vonatkozó keretszerződésben vehetett részt.

 

 

Az adatokból jól látszik, hogy bár valóban a közvilágítás volt az Elios fő profilja, sok másfajta megbízást is elnyert az évek során. A cég hét év alatt összesen 64 közbeszerzést nyert, ebből 35 volt közvilágítás, és 29 valami egyéb munka. Az elnyert megbízások az alábbi térképen is megtekinthetők:

   

Napelemes rendszerek és stadionvilágítások országszerte

2011-ben az Elios napelem-rendszert szerelt a zugligeti és egy budaörsi óvodára, elvégezte a Csongrád megyei önkormányzat több oktatási intézményének energetikai korszerűsítését, és naperőművet épített (és azóta is a helyi önkormányzattal közösen birtokolja a naperőművet működtető céget) a 2500 lakosú Újszilváson.

2012-ben jött a Szolnoki Főiskola hőszivattyúja, 2013-ban pedig a várpalotai polgármesteri hivatal és iskolák energetikai felújítása, valamint a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalának tendere, melynek keretében laktanyákra (Debrecen, Hódmezővásárhely, Szentes, Székesfehérvár, Szolnok) és a pápai katonai repülőtérre telepítettek napelemeket.

2014-ben megindult a közvilágítási megbízások dömpingje Soprontól Bácsalmásig, de emellett az Elios nyerte az újszilvási iskola, óvoda és faluház energetikai korszerűsítésére kiírt tendert is, valamint fotovoltaikus rendszerrel szerelték fel a győri Széchenyi István Egyetem épületeit, és az Óbudai Egyetem három ingatlanát is. Szintén ebben az évben a focihoz is köze lett az Eliosnak: a Roneko Kft.-vel közösen elnyerte a dunaújvárosi stadion pályavilágításának kiépítésére kiírt közbeszerzést.

2015-ben minden korábbinál nagyobb értékben, nettó 7,28 milliárd forint értékben kapott közpénzes megbízásokat az Elios. A vidéki városok közvilágítása mellett LED-lámpákat adtak el a fővárosi önkormányzat cégének, és díszkivilágítási eszközöket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek, fotovoltaikus rendszert építettek ki a székesfehérvári kórházban, és fellendült a stadionbiznisz is: kiépítették és/vagy felújították a Szusza Ferenc stadion, a tatabányai,  valamint az ajkai stadion pályavilágítását.

A Szusza és az ajkai stadionnál a Roneko Kft. volt az Elios partnere, a tatabányainál pedig a Pharos ’95 Kft. is betársult a két cég mellé.

A Roneko Kft.tulajdonosai Nemes Ferenc és Nemes Károly. Az Eliossal közös munkák meghozták a szerencsét: 2016-ban a Roneko már egyedül nyerte el a székesfehérvári sportpályák kivilágítására kiírt közbeszerzést. A munka árát eredetileg nettó 62,8 millió forintra becsülte az önkormányzati cég, ám a Roneko nettó 75,2 milliós ajánlattal nyert. 

Az 1995-ben alapított Pharos ‘95 Kft.-ről már írtunk korábban. A dunavarsányi székhelyű cégnek 2012 óta van telephelye Felcsúton, egész pontosan Mészáros Lőrinc címén. A cég tulajdonosa Végh Gábor, aki a a Pharos ’95 Kft.-n keresztül 2014 márciusa óta a zalaegerszegi focicsapatot működtető cég, a ZTE FC Zrt. többségi tulajdonosa is.

A Pharos ‘95 Kft. építette a felcsúti Puskás Akadémia focipályáit, részt vett a ZTE-stadion kivitelezésében is, és számtalan egyéb focival kapcsolatos megbízást nyert el az elmúlt években.

Tiborcz István 2015-ben kiszállt az Eliosból, és úgy tűnt, hogy ezzel vége a sikerszériának, mert 2016-ban csak egyetlen közbeszerzést nyert a cég: a kaposvári stadion felújítását a Pharos ’95 Kft.-vel közösen pályázta meg.

Sajtóhírek szerint az Elios alvállalkozóként részt vett a felcsúti, a debreceni és a Fradi-stadion világításának kiépítésében is, de ezekre a feladatokra nem írtak ki közbeszerzést, ezért nincs nyomuk a hivatalos adatbázisban, még a munkák értéke sem ismert.

Az OLAF-vizsgálat óta csend van

2017. júniusában egy gigantikus közbeszerzéssel robbant vissza a köztudatba az Elios. Ahogy akkor megírtuk, az MVM egyik leányvállalata naperőművek építésére írt ki nettó 50 milliárd forint értékben pályázatot, melyre három ajánlat érkezett, az egyik az Elios Zrt.-SAG Hungaria Kft. párostól.

Az 1997-ben bejegyzett SAG Hungaria Kft. tulajdonosa a német SPIE SAG konszern. Nem az MVM-projektben találkozott először az Elios és a SAG Hungaria: 2015-ben közösen nyerték el a miskolci közvilágítás korszerűsítésére kiírt közbeszerzést.

A cég honlapjáról kiderül, hogy a SAG 2003-ban és 2004-ben még egyedül fejlesztette Miskolc kivilágítását. Referenciái között szerepel az esztergomi bazilika és a diósgyőri vár díszvilágítása is, és a Közbeszerzési Adatbázisban is számos további, általa elnyert megbízás található.

Az MVM-cég mindhárom ajánlatot nyertesnek nyilvánította, és valamennyi pályázóval megkötötte a keretszerződést. Vagyis az már biztos, hogy ez a három pályázó fog építeni naperőműveket az országban összesen 50 milliárd forint értékben, de az majd később dől el, hogy pontosan melyiket mennyiért melyik cég építi. Vagyis nem kerül mind az 50 milliárd forint az Elioshoz, de valamekkora mértékben mindenképp részesül belőle.

(Ehhez hasonló a 420 milliárd forintos csatornázási gigatender, amin Mészáros Lőrinc cégét több régióban is kivitelezővé választották a konkrét feladatok ismerete nélkül, de az Európai Bizottságnak nem tetszik, hogy gyakorlatilag előre leosztották a lapokat.)

2017-re is jutott még egy közvilágításos munka, ugyanis a többi vidéki város után némi késéssel, ekkor jutott eszébe Mátészalkának, hogy náluk is kéne ilyet csinálni. 2017. szeptember elején pedig a MÁV-tól kapott megbízást az Elios: 17 vasútállomás világítását korszerűsíthette 1,4 milliárd forintért.

Azóta nem nyert közbeszerzést a cég, és ehhez talán köze van annak, hogy a két éve tartó OLAF-vizsgálat 2017 őszén a végéhez közeledett, és az EU csalás elleni hivatala októberben levelet írt az érintett önkormányzatoknak.

Az Elios honlapján a botrány kirobbanása óta nem érhető el semmi, nem láthatók a korábbi referenciáik sem, csak az üggyel kapcsolatos közleményük olvasható, miszerint politikai indíttatásúnak tartják az OLAF-vizsgálat miatti fokozott sajtóérdeklődést.

2014 és 2015 kiemelkedő év volt a cég életében

Bár az adott esztendőben elnyert megbízások gyakran csak a következő évben jelentkeznek bevételként (akkor fizetnek a megbízók), az Elios mérlegadataiban is jól látszik, hogy 2014-ben és 2015-ben a cég kiemelkedően teljesített, és hogy majdnem az összes bevétele a közbeszerzésekből származott ezekben az években.

2009-től 2013 végéig összesen 300 millió forint osztalékot termelt a cég, 2014-ben és 2015-ben viszont már összesen majdnem 1,5 milliárd forint hasznot hozott. Tehát ez a két év egyértelműen kiugrónak számított a cég életében.

 

 

A 2017-es mérlegadatok még nem elérhetőek, azokat május végéig kell leadniuk a cégeknek. Vagyis azt egyelőre nem tudjuk, hogy tavaly mennyi bevétele és nyeresége lett az Eliosnak, de a MÁV-tól és MVM-től elnyert megbízások fényében valószínűleg tavaly sem teljesített rosszul.

Erdélyi Katalin

Cikkünk elkészítéséhez az Opten céginformációs adatait, a Közbeszerzési Adatbázisban közzétett információkat, és az Elios által az Igazságügyi Minisztérium által működtetett E-beszámolóra feltöltött cégbírósági dokumentumokat használtuk fel.

UPDATE (2018. március 9.) Cikkünk korábbi változatában pontatlanul szerepelt a RONEKO Kft. alapításának időpontja, amely helyesen 1991. december 16. 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Térképre tettük az Elios-ügyben érintett településeket – országszerte szabálytalankodott Tiborcz egykori cége

Hét dolog, amit az Átlátszó tárt fel Tiborcz Istvánról – ha a szabad sajtónak adsz pénzt, a demokráciába fektetsz be

A vidéki média rajongott Tiborcz cégéért – az Elios-sztori közel tíz év sajtóhíreiben

Az Elios Zrt. tulajdonviszonyai: offshore cégek is feltűntek Tiborcz István mellett

Olajozott gépezet – az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéses munkái az OLAF csalás-indikátorok tükrében

Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!

Tündöklés és tündöklés – Tiborczék a közvilágítás-korszerűsítési piacon

Szegedi naperőmű: Bíróság elé citálja Orbán vejét egy átvert alvállalkozó

Megosztás