Bezárás
Cikkek

Gyálon és Siklóson is szabálytalanságokat tárt fel az uniós ellenőrzés, Alsópáhok és Hatvan nem adta ki az OLAF-levelet

Az Átlátszó adatigénylésére Gyál és Siklós is kiadta az OLAF-tól tavaly októberben kapott levelet, Alsópáhok és Hatvan viszont nem – ez utóbbiak megkérdezik az Európai Csalás Elleni Hivataltól, hogy kiadhatják-e a dokumentumot. Az uniós támogatások szabályos felhasználása felett őrködő ügynökség Gyálon és Siklóson a más településekről már ismerős szabálytalanságokról tájékoztatta az önkormányzatokat az Elios Zrt. által elvégzett közvilágítás-korszerűsítési projektjek vizsgálata után.  

2010 és 2016 között az Elios Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) több mint 30 magyarországi település közvilágítását korszerűsítette, a legtöbbet az önkormányzatok által elnyert EU-s támogatásból, de volt ahol bankhitelt vettek fel erre a célra.

Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) két éve kezdte vizsgálni az uniós forrásból finanszírozott Elios-projekteket, és 2017 januárjában a feltárt visszásságokat tartalmazó jelentését vádemelési javaslattal továbbította a magyar ügyészséghez, amely most költségvetési csalás gyanújával nyomoz.

Február közepén az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki az Elios-botrányban érintett településektől azt a levelet, amelyet az OLAF-tól kaptak a közvilágítási projektek uniós vizsgálata közben feltárt tényekről. Minden megkapott dokumentumot nyilvánosságra hozunk.

Kapcsolódó cikkeink

Ezt a hét trükköt találta az OLAF Mezőhegyesen – országszerte hasonló módszerekkel csaltak

Kalocsán ugyanaz készítette az uniós pályázat három árajánlatát – itt a következő OLAF-levél

Hódmezővásárhely is kiadta az Átlátszónak az OLAF levelét – referenciák nélkül nyert közbeszerzést az Elios jogelődje a városban

Ezeket a leveleket írta az OLAF az Elios-lámpák miatt Mórahalomnak

Hajdúböszörmény nem adja ki az OLAF levelét, csak ha az uniós ügynökség ahhoz hozzájárul

Közadatigénylésünkre Gyál megküldte az OLAF levelét, melyben az unió csalás elleni hivatala összegezte, hogy milyen furcsaságokat talált a város közvilágítási projektjének vizsgálata során. Az iratot 2017. október 16-án kapta meg az önkormányzat. Siklós szintén megküldte az Átlátszónak az OLAF-tól Elios-ügyben kapott levelet, ami 2017 októberében érkezett az önkormányzathoz Brüsszelből.   

Gyál és Siklós ugyanarra a KEOP-programra nyújtott be pályázatot, mint Mórahalom, és az OLAF több ugyanolyan szabálytalanságot talált a három település Elios-projektjében, de a kalocsai és mezőhegyesi trükkök is visszaköszönnek a gyáli és siklósi megállapításokban.

Felülről irányított pályázatok

Az uniós támogatások elosztását végző magyar kormányzati szerv 2014. szeptember 22-én tette közzé a KEOP-2014-5.5.0/K számú pályázatot önkormányzatok közvilágítási projektjeire. A települések leghamarabb 2014. október 2-án nyújthatták be a pályázataikat, és beérkezési sorrendben kaptak támogatást.

A pályázati határidő előtt egy nappal, 2014. október 1-jén a kormányszerv módosította az egyik pályázati feltételt, és ezzel lehetővé tette, hogy az önkormányzatok LED-lámpák esetén 100 ezer óra élettartammal számolhassanak.

A költség-haszon-elemzésben Gyál és Siklós így is tett, a lámpák 100 ezer órás élettartamával számoltak, pedig a pályázathoz és az Elios ajánlatához később becsatolt műszaki leírás szerint a lámpák várható élettartama csak 60-80 ezer óra volt.

Ezt az tette lehetővé, hogy a berendezéseket gyártó Tungsram-Schréder Zrt. “némely kedvezményezett részére” olyan nyilatkozatot adott ki, melynek értelmében a lámpák élettartama 100 ezer óra, és ezzel a gyáli és siklósi pályázat is jogosult lett az EU-s támogatásra.

Emiatt a gyáli és siklósi OLAF-levélben is szerepel az a lassan már megszokott fordulat, hogy

“Ha az irányító hatóság nem módosította volna a pályázati határidő előtt felhívást, lehetővé téve, hogy 100.000 órányi élettartamot vegyenek figyelembe, egyik projekt sem minősült volna támogathatónak a megadott kivitelezési szerződés becsült értékek mellett.”

Gyanús árajánlatok

Gyál 2014. október 3-án nyújtotta be pályázatát az uniós támogatásra, decemberben született meg a támogatási döntés, és 2015. február 2-án írta alá az önkormányzat az uniós támogatások elosztását végző kormányszervvel a támogatási szerződést. Gyál 260,4 millió forint EU-s pénzt kapott a közvilágítás korszerűsítésére. 2015. január 9-én írt ki az önkormányzat nyílt közbeszerzést a település közvilágításának korszerűsítésére.

A Tungsram-Schréder Zrt. – akárcsak Mezőhegyesen – két ajánlattevőnek két különböző árajánlatot adott ugyanazokra a lámpákra: az Elios 107,6 millió forintos, a Lux Invest 2000 Kft. 148,7 millió forintos ajánlatot kapott.

A gyáli önkormányzat közbeszerzésére az Elios Zrt. és a Mezei-Vill Kft. adott be ajánlatot, de a Mezei-Vill ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, így a drágább ajánlatot adó Elios nyerte a tendert. Gyál 2015. március 24-én írta alá a kivitelezési szerződést az Eliossal 193,6 millió forint értékben. Az Elios alvállalkozója a SAG Hungaria Kft. és az ISOR 2000 Bt. volt, a lámpákat a Tungsram-Schréder Zrt. szállította.

Siklós 2014. október 6-án nyújtotta be az EU-s pályázatát, a támogatási döntés itt is decemberben született meg, és 2015. január 30-án írta alá az önkormányzat a támogatási szerződést az európai uniós támogatások elosztását végző kormányszervvel. Siklós 245,5 millió forint EU-s pénzt kapott a közvilágítás korszerűsítésére.

A siklósi önkormányzat 2015. január 7-én nyílt közbeszerzést írt ki a munkára, de a tenderre – vélhetően a szigorú referenciakövetelmények miatt – csak az Elios Zrt. adott be ajánlatot.

Siklós 2015. március 2-án írta alá a céggel a kivitelezési szerződést 181,6 millió forint értékben. Az Elios alvállalkozója az SMHV Kft. (korábbi nevén Simó Kft.) volt, a lámpákat a Tungsram-Schréder Zrt. szállította. T

Személyi összefonódások

Gyál és Siklós EU-s pályázatában a költség-haszon-számítás helyességét – akárcsak Kalocsán és Mezőhegyesen – az INS Kft. igazolta. Mancz Ivette, az Elios Zrt. közvilágításért felelős igazgatója volt a Gyál és Siklós által benyújtott EU-s pályázatok egyik mellékletének társszerzője.

A projekt-előkészítési tanácsadó Gyálon és Siklóson is a Hamar Endre tulajdonában lévő Sistrade Kft. volt, a projektmenedzsment-tanácsadást pedig az EUPRO Projektmenedzsment Kft. végezte, aminek akkor résztulajdonosa volt Hamar Endre. 

Siklóson a Sistrade alvállalkozója a Simó Kft. volt, ami ugyanitt az Eliosnak is alvállalkozója volt. A Simó Kft. már felbukkant a mórahalmi, a kalocsai, és a mezőhegyesi projektben is.

Az Átlátszó adatigénylésére a gyáli önkormányzat megküldte az OLAF észrevételeire tett, 2017. november 3-án írt válaszlevelet is. Ebben az önkormányzat csupán a közbeszerzés referenciakövetelményeire reagált érdemben, az OLAF többi megállapításához mindössze annyit fűzött hozzá, hogy “a vizsgálati anyagban szereplő dokumentumokat nem az önkormányzat készítette, ezért ezek vonatkozásában nyilatkozni nem tud”.

2018. január 24-én érkezett Gyálra az OLAF második levele, melyben az Európai Unió csalás elleni hivatala arról tájékoztatta a település vezetését, hogy vádemelési javaslattal zárták le a vizsgálatot.

A siklósi önkormányzat szintén elküldte az Átlátszónak az OLAF-nak tett észrevételeit. A gyálihoz hasonlóan 2017. november 3-án kelt válaszlevélben Siklós is főként a közbeszerzés referenciakövetelményeiről reagált hosszasan.

A személyi összefonódásokkal kapcsolatban azt írta az OLAF-nak Siklós, hogy az alvállalkozók szerződéséről nincs információjuk, az Elios tulajdonviszonyairól “nincs és nem is volt” információjuk, és véleményük szerint nem is kellett ezt vizsgálniuk.

Marenics János polgármester a levél végén arról írt az OLAF-nak, hogy az önkormányzat nagyon hálás az Európai Uniónak és a magyar államnak is, mert a város nem tudta volna saját pénzből elvégezni a közvilágítás korszerűsítését.

2018. január 23-án érkezett meg a siklósi önkormányzathoz az OLAF második levele a vizsgálat lezárásáról.

Gyálon a helyiek fényméréssel igazolták a gondokat

A gyáli közvilágítás korszerűsítésének honlapján az önkormányzat több előtte-utána fotóval mutatja be, hogy milyenek voltak és milyenek lettek a város lámpái. Azt írják, hogy

“A korszerűsítést követően az új világítótestek beépített teljesítménye a mostaninak csaknem a fele lett, ami közel 50%-os fogyasztás megtakarítást eredményez.

Az alkalmazott világítótestek többségében LED fényforrással üzemelnek. Az új technológiának köszönhetően javult a közvilágítás minősége. A LED fényforrások fénye ugyanis sokkal jobban irányítható, így megszűnt az a fajta fényszennyezés, amit a korábban üzemelő lámpatestek fénysugara szétszórt.”

A gyáli lakosoknak azonban nem ez a tapasztalatuk: 2017. október közepén az RTL Klub Híradója számolt be arról, hogy egyes járdaszakaszokon sötét van, és a helyi civilek által megrendelt fénymérés is azt igazolta, hogy nem megfelelő a LED-es közvilágítás fénye.

Gyál honlapján elérhető az Elios Zrt.-vel kötött szerződés, amelyben a cég 5 év jótállást  vállalt a LED-lámpákra 2015 márciusában. Ennek ellenére a gyáli önkormányzat 2015 júliusában a LED-lámpákra is kiterjedő, szintén 5 évre szóló karbantartási szerződést kötött az Eurovill Kft.-vel.

Ebben a második szerződésben az áll, hogy az Eurovill a Gyál közigazgatási területén található 2.070 db lámpa (2.000 db LED-es új, és 70 db korábban felszerelt hagyományos) karbantartásáért esetenként és lámpatestenként nettó 11.000 forintot kap.

Az összeg a LED-es lámpatestek esetében csak a munkadíjat, a hagyományos lámpatestek esetében pedig az anyagköltségköltséget és a munkadíjat is tartalmazza.

A gyáli önkormányzat az Átlátszónak küldött válaszlevelében megadta a Gyál Városfejlesztési Kft. ügyvezetőjének elérhetőségét, hogy őt keressük kérdéseinkkel. Telefonon beszéltünk Donhauzer Ádámmal, akit az OLAF-vizsgálatról, a lámpák karbantartásáról, és a sötét járdákról is kérdeztünk, ám az ügyvezető azt mondta, hogy küldjük el email-ben a kérdéseinket, és majd utánanéznek.

Alsópáhok és Hatvan nem adta ki az OLAF-levelet

Akárcsak korábban Hajdúböszörmény, Alsópáhok és Hatvan is azt válaszolta a közadatigénylésünkre, hogy megkérdezik az OLAF-tól, hogy kiadhatják-e az ügynökségtől kapott levelet:

“Kérelmüket az OLAF válaszának figyelembevételével fogja elbírálni az önkormányzat.”

Alsópáhok és Hatvan szintén a KEOP-2014-5.5.0/K számú programra nyújtotta be a pályázatát, mint Gyál, Siklós és Mórahalom is. Az európai uniós támogatások elosztását végző kormányzati szerv honlapja szerint a Zala megyei Alsópáhok 2014-ben 44,8 millió forint EU-s pénzt nyert a település közvilágításának energiatakarékos átalakítására.

Az Alsópáhok által kiírt kivitelezési közbeszerzésre az Elios Zrt. és az U Light Kft. nyújtott be ajánlatot. A munkát az Elios nyerte 37,4 millió forintos ajánlattal, az önkormányzat 2015. februárjában kötött szerződést a céggel. 2015 májusában módosították a megállapodást: az Elios 26 lámpával kevesebbet cserélt ki, ezért az önkormányzat az eredeti összegnél 4,8 millió forinttal kevesebbet fizetett neki.

Hatvan 2014 decemberében 308 millió forint uniós támogatást nyert a közvilágítása korszerűsítésére. A közbeszerzési értesítőben viszont már másfél hónappal korábban, 2014 október végén megjelent, hogy a munkát az Elios fogja elvégezni. A megbízást érdemi verseny nélkül nyerte a cég, ugyanis a tenderen rajta kívül más nem tett ajánlatot.

A hatvani önkormányzat 2014. október 2-án kötött szerződést az Elios Zrt.-vel 228 millió forint értékben.

Erdélyi Katalin

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom