Az már nagyjából tudható, hogyan tarolta le az Elios Zrt. a közvilágítás-korszerűsítési piacot, a szereplők és a módszerek többé-kevésbé ismertek. De vajon mi lett az eredménye a tízmilliárdnyi beruházásnak? Az elmúlt hetekben 2500 kilométert autóztunk, kéttucatnyi városban forgattunk, és megmértük az Elios Zrt. által telepített új lámpák fényerejét.
A drónfelvételeken markánsan megmutatkozik az Elios által felszerelt LED-es világítás gyengesége: bár a főutak jellemzően fényárban úsznak, Gyáltól Sárvárig a mellékutcákban alapvetően sötét van, csak a lámpaoszlopok körül látható 7-10 m-es sugarú fénykör – a legtöbb helyen egész városnegyedek borultak sötétbe a közvilágítás-korszerűsítés nyomán.
És hogy valóban az „útvilágítás” ilyen gyenge, és nem a felvétel manipulált, azt az elhaladó autók a sötétben élesen kirajzolódó fénypászmája mutatja – ha a felvétel „fényérzéketlensége” miatt látszana sötétnek az utca, akkor az autók fénye sem látszana. A leglátványosabban azokon a területeken mutatkozik meg a LED-es lámpák gyengesége, ahol az új világítás érintkezik a régi, nátriumlámpás területtel – a különbség magáért beszél.
Minden városban fénymérésekkel is igyekeztünk alátámasztani a szubjektív benyomásokat, illetve a helyiek panaszát – úgynevezett Lux-mérővel mértük az adott helyek „megvilágítását”.
Ezeknél a méréseknél nemcsak a mért értékek, de az értékek változása is azt mutatta, hogy valami nagyon nem stimmel: míg közvetlenül a lámpák alatt erős megvilágítást, jellemzően 20-40 lux közötti értékeket mértünk, addig a két lámpa között, vagy éppen az úttest túloldalán általában 2 lux alatti értéket kaptunk – ez nagyjából a holdas éjszakákon tapasztalható természetes megvilágítottsággal egyenértékű.
Nem véletlen, hogy több városban is a helyi szóbeszéd egyes közúti baleseteket, illetve a gyalogos balesetek számának növekedését az elrontott közvilágításnak tulajdonítja.
A közvilágítás Tiborczék után – drónfelvételen 23 éjszakai város from atlatszo.hu on Vimeo.
A hivatalos mérés és szabvány persze egészen más: a szakirodalom útvilágításról, látási feladatokról, fénysűrűségről beszél. Azt azonban a laikus is könnyen megérti, ami szakemberek szerint az egyik legfontosabb követelmény a közvilágítással kapcsolatban:
„(…) veszélyforrás lehet az, ha az úton olyan nagy fénysűrűség-különbségek alakulnak ki, amelyre – a járművek sebességtartományát figyelembe véve – a vezető szemének „nincs ideje” adaptálódni, így rövid idejű (néhány másodperces) „vakvezetés” jön létre.”
Pont ez az az élmény, amit gyakran megtapasztalhat az autós az „Elios-városok” útjain: sötét és világos területek váltják sűrűn egymást; vagy míg az út egyik fele viszonylag jól megvilágított, addig a túloldalon, ahol adott esetben a bicikliút is halad, sötét van.
Egyöntetűen drámai viszont a járdák megvilágítottsága a kertvárosi részeken: a LED-lámpák fénye már most sok helyen alig tud áttörni a fák-bokrok ágain, ha beindul a vegetáció, ezeken a területeken csak az úttesten lesz némi fény. De találtunk szép számmal, és mutatunk is olyan városokat és járdaszakaszokat, ahol már most is vaksötét van.
Ez a helyzet könnyen előáll akkor, ha akár csak egy lámpa meghibásodik: a LED-lámpák fénye sokkal kevésbé szóródik, mint a lecserélt nátriumlámpáké, így egyetlen lámpa kiesése azt eredményezheti, hogy közel 100 méteren is 1 lux alatti megvilágításnál, vagyis sötétben kell gyalogolnia azoknak, akik nem kocsival járnak.
A legtöbb településen az általunk megkérdezettek az „új közvilágítás” egyik legfőbb gyengéjeként épp ezt emlegették: hogy feltűnően gyakran van meghibásodás, és ezt a mi tapasztalataink sem cáfolták: nem volt olyan város, ahol ne láttunk volna szép számmal sötét lámpákat; több városban is egész utcákban nem működött a közvilágítás.
Szóba jöhet persze a kritikák ellensúlyozásaként a megtakarítás, hiszen épp az energiahatékonyság-növelésre hivatkozva költött a kormány sok tízmilliárdnyi közpénzt ezekre a projektekre. Sajnos a megtérülési számításokat manipulálták, ez mostanra egyértelműen kiderült, és az általunk megszerzett költségadatok sem igazolják, hogy a LED-es közvilágításra való áttérés a befektetés összegével összemérhető energia-megtakarítást eredményezett.
Becker András
Videó: Baranya Ákos, Pápai Gergely
Kapcsolódó cikkeink
Kiterjedt céghálózat segítette az Elios diadalmenetét a közvilágítás-korszerűsítési piacon
Az Elios Zrt. közbeszerzéses bevételeinek 84 százalékát az Európai Unió fizette
Kérjük vissza a nátriumlámpákat! – olvasóink véleménye az Elios-féle közvilágítási fejlesztésekről
A vidéki média rajongott Tiborcz cégéért – az Elios-sztori közel tíz év sajtóhíreiben
Az Elios Zrt. tulajdonviszonyai: offshore cégek is feltűntek Tiborcz István mellett
Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!
Tündöklés és tündöklés – Tiborczék a közvilágítás-korszerűsítési piacon
Becker András 2012-2019 között dolgozott az Átlátszónál, az ő nevéhez fűződnek a miniszterelnöki vő, Tiborcz István résztulajdonában állt Elios Zrt. közbeszerzési sikereiről szóló első tényfeltáró cikkek.
2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt...
A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy...
Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog...
