Adatigénylésünkre Miskolc és Tamási is kiadta az EU csalás elleni ügynökségétől Elios-ügyben kapott levelet a közvilágítási projektek vizsgálata során feltárt visszásságokról. Kecskemét és Keszthely a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem adta ki a dokumentumot, Cegléd pedig megkérdezi az OLAF-ot.
2010 és 2016 között az Elios Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) több mint 30 magyarországi település közvilágítását korszerűsítette, a legtöbbet az önkormányzatok által elnyert EU-s támogatásból, de volt, ahol bankhitelt vettek fel erre a célra.
Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) két éve kezdte vizsgálni az uniós forrásból finanszírozott Elios-projekteket, és 2017 januárjában a feltárt visszásságokat tartalmazó jelentését vádemelési javaslattal továbbította a magyar ügyészséghez, amely most költségvetési csalás gyanújával nyomoz.
Február közepén az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki az Elios-botrányban érintett településektől azt a levelet, amelyet az OLAF-tól kaptak a közvilágítási projektek uniós vizsgálata közben feltárt tényekről. Minden megkapott dokumentumot nyilvánosságra hozunk.
Közadatigénylésünkre Miskolc is elküldte az OLAF levelét, amit a polgármester 2017. október 18-án kapott meg az Európai Unió csalás elleni hivatalától. A dokumentumban az OLAF összegezte, hogy mit tárt fel a város közvilágítási projektjének vizsgálata során.
Tamási szintén kiadta az Átlátszónak az OLAF-tól Elios-ügyben kapott levelet, ami 2017. október 16-án érkezett az önkormányzathoz.
Az iratok első részében nincs sok meglepetés: Miskolc és Tamási is ugyanarra a KEOP-programra nyújtott be EU-s pályázatot, mint Mórahalom, Gyál és Siklós, ezért itt is ugyanazok az OLAF megállapításai.
Felülről irányított pályázat
Az uniós támogatások elosztását végző magyar kormányzati szerv 2014. szeptember 22-én tette közzé a KEOP-2014-5.5.0/K számú pályázatot önkormányzatok közvilágítási projektjeire. A települések leghamarabb 2014. október 2-án nyújthatták be a pályázataikat, és beérkezési sorrendben kaptak támogatást.
A pályázati határidő előtt egy nappal, 2014. október 1-jén a kormányszerv módosította az egyik pályázati feltételt, és ezzel lehetővé tette, hogy az önkormányzatok LED-lámpák esetén 100 ezer óra élettartammal számolhassanak.
Miskolc és Tamási a költség-haszon-elemzésben ennek megfelelően 100 ezer óra lámpa-élettartammal számolt, pedig a pályázathoz és az Elios ajánlatához később becsatolt műszaki leírás szerint a lámpák várható élettartama csak 60-80 ezer óra volt.
Viszont az eszközöket gyártó cég (Miskolcon a Hofeka Kft., Tamási esetében nem ismert) “némely kedvezményezett részére” olyan nyilatkozatot adott ki, melynek értelmében a lámpák élettartama 100 ezer óra, és ezzel a miskolci projekt is jogosult lett az EU-s támogatásra.
Emiatt a miskolci és tamási OLAF-levélben is szerepel a korábbiakból ismerős fordulat, miszerint
“Ha az irányító hatóság nem módosította volna a pályázati határidő előtt a felhívást, lehetővé téve, hogy 100.000 órányi élettartamot vegyenek figyelembe, egyik projekt sem minősült volna támogathatónak a megadott kivitelezési szerződés becsült értékek mellett.”
Gyanús közbeszerzések
Miskolc 2014. október 8-án nyújtotta be a pályázatát, decemberben született meg a támogatási határozat, és 2015. január 30-án írta alá az önkormányzat a támogatási szerződést az uniós támogatások elosztását végző kormányszervvel. Miskolc 451,3 millió forint támogatást kapott a közvilágítása korszerűsítésére, ennek 85 százalékát, 383,6 millió forintot az Európai Unió fizetett.
Az önkormányat a munkára 2015. május 29-én nyílt közbeszerzést írt ki, melyre két ajánlat érkezett. Az egyik az Elios Zrt. és a SAG Hungária Kft. kettősétől (Miskolc Közvilágítás 2015 Konzorcium), a másik a Mezei-Vill Kft.-től, de – akárcsak Gyálon – a Mezei-Vill olcsóbb (308,5 millió forintos) ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, így az Elios-SAG páros nyerte a tendert.
A miskolci önkormányzat 2015. szeptember 22-én írta alá a kivitelezési szerződést a konzorciummal 322,8 millió forint értékben. Az alvállalkozó(k)ra és szállítóra vonatkozóan nem kapott adatokat az OLAF.
2018. január 22-én érkezett meg Miskolcra az Európai Unió csalás elleni hivatalának második levele, amelyben arról tájékoztatták a polgármestert, hogy “ajánlással” zárták le a vizsgálatot, vagyis vádemelési javaslattal küldték meg a magyar ügyészségnek.
A Tolna megyei Tamási 2014. október 2-án nyújtotta be az EU-s pályázatát, itt is decemberben született meg a támogatási döntés, és 2015. február 2-án írta alá az önkormányzat a támogatási szerződést az uniós támogatások elosztását végző kormányszervvel. Tamási 258,9 millió forint támogatást kapott a közvilágítása korszerűsítésére, és az összeg 85 százalékát, 220 millió forintot fizetett az Európai Unió.
Az önkormányzat 2015. január 30-án a kivitelezésre nyílt közbeszerzést írt ki, amire két cég tett ajánlatot: az Elios Zrt. 193,2 millió forintért, a Mezei-Vill Kft. 144,7 millió forintért vállalta volna a munkát. Azonban a Mezei-Vill Kft. ajánlatát itt is érvénytelennek nyilvánították, így ezt a tendert is az Elios nyerte.
Tamási és az Elios 2015. április 1-jén írta alá a kivitelezési szerződést 193,3 millió forint értékben. Az Elios Zrt. alvállalkozója az SMHV Kft. (korábbi nevén Simó Kft.) volt.
Személyi összefonódások
Miskolc és Tamási EU-s pályázatában a költség-haszon-számítás helyességét – akárcsak Gyálon, Siklóson, Kalocsán és Mezőhegyesen – az INS Kft. igazolta, és ez a cég írta a záró auditot is.
Mancz Ivette, az Elios Zrt. közvilágításért felelős igazgatója volt a Tamási által benyújtott EU-s pályázat egyik mellékletének társszerzője.
Tamási projekt-előkészítési tanácsadója a Hamar Endre tulajdonában lévő Sistrade Kft. volt, ami alvállalkozói szerződést kötött a Simó Kft.-vel a világítási mérésekről is. Az SMHV/Simó Kft. neve már előkerült a mezőhegyesi, kalocsai, és mórahalmi Elios-ügyben is.
A miskolci önkormányzat pályázati tervezését Vári László és a Vári-Bel Kft. készítette, és ez a vállalkozás volt a projektelőkészítési tanácsadó is. A Vári-Bel Kft. most először bukkant fel az Átlátszó által megkapott OLAF-levelekben.
Cegléd megkérdezi az OLAF-ot
Hajdúböszörmény, Alsópáhok és Hatvan után Cegléd is azt válaszolta az Átlátszó közadatigénylésére, hogy megkérdezi az Európai Unió csalás elleni hivatalától, hogy kiadhatja-e a hivataltól tavaly ősszel kapott levelet.
Az európai uniós támogatások elosztását végző kormányzati szerv honlapja szerint Cegléd két részletben összesen 597,2 millió forint támogatást kapott 2013-ban a közvilágítása korszerűsítésére, ennek 85 százaléka, vagyis 507,6 millió forint volt EU-s pénz.
Egy helyi hírportál korabeli beszámolója szerint a város a támogatás mellé 100 millió forintos önrészt is vállalt, tehát a projekt összköltsége nagyjából 700 millió forint volt.
Az önkormányzat a kivitelezésre nyílt közbeszerzést írt ki, amelyre az Elios Zrt. és az U Light Kft. nyújtott be ajánlatot. A tendert az Elios nyerte, Cegléd 2015. április 10-én írta alá a céggel a szerződést 503,3 millió forint értékben.
Kecskemét és Keszthely a nyomozás miatt nem adja ki az OLAF-levelet
Kecskemét az Átlátszó adatigénylésére megtagadta az OLAF-levél kiadását azzal az indokkal, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda lefoglalt minden iratot.
“2018. február 28. napján a Nemzeti Nyomozó Iroda az Önök által kért iratokat lefoglalta és elszállította. Tekintettel arra, hogy az Önök által megjelölt dokumentumok a polgármesteri hivatal kezelésében nincsenek, így közérdekű adatigénylési kérelmük teljesítésére nincs mód.”
A válasz szerint tehát a kecskeméti önkormányzatnak nincs másolata az iratokról sem papíron, sem elektronikus formában. Emlékezetes, hogy február 27-én a kecskeméti jegyző pont azért nem mutatta meg az ellenzéki képviselőknek az Elios-ügy dokumentumait, mert állítólag épp készítették össze őket a Nemzeti Nyomozó Irodának.
Az európai uniós támogatások elosztását végző kormányzati szerv honlapja szerint Kecskemét 2013-ban két részletben összesen 839,8 millió forint támogatást kapott a város közvilágításának korszerűsítésére. Az összeg 85 százaléka, 713,8 millió forint volt EU-s pénz. A kivitelezésre az önkormányzat nyílt közbeszerzést írt ki, amelyet egyetlen ajánlattevőként az Elios Zrt. nyert 2014 áprilisában 704 millió forintos ajánlattal.
Kecskeméthez hasonlóan Keszthely is a nyomozásra való hivatkozással tagadta meg az OLAF-levél kiadását az Átlátszónak.
“Tájékoztatom, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya Kiemelt Ügyek Osztálya nyomozást folytat, mely eljárás keretében (…) teljes iratanyag lefoglalásra került. (…) Ezen körülményt figyelembe véve, valamint a nyomozás eredményessége érdekében (…) tájékoztatom, hogy az igényelt iratok, adatok kiadása (….) nem áll módomban, azokkal nem rendelkezem.”
Az európai uniós támogatások elosztását végző kormányzati szerv honlapja szerint Keszthely 2013-ban 363,8 millió forint támogatást kapott a közvilágításának korszerűsítésére. Az összeg 85 százaléka, 309 millió forint volt EU-s pénz. A keszthelyi önkormányzat tájékoztatása szerint a közel 364 millió forint mellé a város további 64 millió forint támogatást kapott az EU Önerő Alapból.
Az önkormányzat a kivitelezésre nyílt közbeszerzést írt ki, amit egyetlen indulóként az Elios Zrt. nyert meg 2014 júniusában 318,4 millió forintos ajánlattal.
Becker András 2012-2019 között dolgozott az Átlátszónál, az ő nevéhez fűződnek a miniszterelnöki vő, Tiborcz István résztulajdonában állt Elios Zrt. közbeszerzési sikereiről szóló első tényfeltáró cikkek.
2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt...
A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy...
