Legjobb adatigényléses sztorijaink 2017-ben: félmilliárdos CÖF-apanázs, aktív törésvonal Pakson, ugrótorony aranyárban

visszaelesszeru

 

A CÖF 508 milliós támogatása, a felcsúti kisvasút hatástanulmánya, a paksi tektonikus törésvonal eltitkolt földtani problémái, a kormányzati propagandakampányok költsége, és a vizes vb hárommilliárdos ugrótornya volt az öt legfontosabb téma, amiknek közadatigénylésekkel jártunk utána 2017-ben. Majdnem minden esetben költségtérítést kellett fizetnünk, és többször pereskedni kényszerültünk, hogy megkapjuk a kért adatokat.

 

 

Az Átlátszó indulása óta fontosnak tartja a közérdekű adatok nyilvánosságát, ezért is működteti a KiMitTud közadatigénylő rendszert, ahol bárki egyszerűen tud adatigénylést benyújtani az állam valamelyik csápjának.Munkánk során mi is rendszeresen használjuk a felületet, hogy közérdekű információkat szerezzünk, és a korábbi évekhez hasonlóan idén is bőven volt miről érdeklődnünk.

1. A CÖF félmilliárdos apanázsa

Tavaly a legnagyobb port felvert, adatigénylésből indult sztorink az volt, hogy egy Habony Árpád által gyakran látogatott lakásba adott kölcsön 10 értékes festményt a Szépművészeti Múzeum.

2017-ben annak lett a legnagyobb visszhangja, hogy a HVG információira alapozva közadatigénylés segítségével húztuk ki az MVM-ből, hogy 508 millió forinttal támogatták a CÖF-öt, a Fidesz kedvenc civil szervezetét. Ennek az ügynek még nincs vége, jelenleg is pereskedünk az MVM-mel és a CÖF-fel is.

Az elsőfokú ítélet szerint az MVM-nek ki kell adnia a támogatás odaítélésével kapcsolatos dokumentumokat, a CÖF-öt pedig arra kötelezte a bíróság, hogy adja ki az elmúlt hét évben jogi személyektől kapott támogatásainak listáját. Az ítéletek nem jogerősek, donor és pártfogolt valószínűleg fellebbezni fog ellenük, de a tapasztalatok szerint előbb-utóbb mindig minden kiderül.

Kapcsolódó cikkeink

Fővárosi Törvényszék: Nyilvánosságra kell hozni a CÖF-nek adott 500 milliós MVM támogatással kapcsolatos iratanyagot

Böjte Csaba alapítványának 850 ezer, a CÖF-nek 508 millió – itt az MVM-támogatottak teljes listája

2. Propagandakampányok költségei

Az egész évet kitöltő, folyamatos munkánk volt abban, hogy újabb és újabb adatigénylésekkel kiderítsük, mennyi pénzt szór el a kormány a propaganda-kampányokra. Legutóbb arról számoltunk be az így kapott adatok alapján, hogy júliustól októberig 4,9 milliárd forintot költött propagandára a kormány, szeptemberben pedig azt szedtük össze, hogy az első idei nemzeti konzultációt 7,2 milliárd forintért reklámozták.

Hamarosan jelentkezünk egy újabb cikkel a témában, de még egy kis türelmet kérünk. Jelenleg ugyanis még csak a bürokráciánál tartunk: a Miniszterelnöki Kabinetiroda – ahogy az idén szokásává vált – költségtérítést kért az igénylésünk teljesítéséért, válaszoltunk, hogy kifizetjük a 26.400 forintot, visszaküldtük kitöltve a számlázáshoz szükséges formanyomtatványt, és most várunk. Aztán fizetünk, majd átböngésszük a kapott szkennelt pdf-eket, és jövünk vissza.

Kapcsolódó cikkeink

Egy közbeszerzés anatómiája: a vidéki buszok felmatricázására kifizetett költségek fele fiktív lehetett a kvótakampány során

Júliustól októberig 4,9 milliárd forintot költött propagandára a kormány

Az első idei nemzeti konzultációt 7,2 milliárd forintért reklámozta a kormány

3 milliárd forintot költött a kormány a propagandagépre a “Magyarország erősödik” kampányban

3 milliárd forintot költött a kormány a kvótakampány végére

3. A paksi atomerőmű telephelyének eltitkolt földtani problémái

Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.

A tudományos kutatások eredményeit eltitkolták, mi viszont adatigényléssel megszereztük, és közreadtuk a paksi bővítés földrengésbiztonságával kapcsolatos legfrissebb földtani kutatások részletes adatait. Ez az ügy is folyamatban van még, a Paks2 projektcég továbbra is titkolja a már nyilvánosságra került földtani zárójelentést megalapozó szakági jelentéseket, ezért a NAIH-hoz fordultunk.

Kapcsolódó cikkeink

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit

Titkolja a Paks II. Zrt. a földtani zárójelentést megalapozó szakági jelentéseket az erőmű alatt húzódó aktív törésvonalról

4. Mi került 3 milliárd forintba az ugrótornyon?

2017 nagy eseménye volt a nyári vizes vb, ami annyira világraszóló volt, hogy még novemberben is tudott drágulni. A kezdetektől nyomon követtük a kapcsolódó szerződéseket, és táblázatban vezettük a gyors ütemben 100 milliárd forint fölé növekvő költségeket.

Az egyik legkiugróbb tétel a Batthány-téren felállított óriás ugrótorony volt, amit nettó 3 milliárdért épített meg a WHB, az egyik manapság nagyon sikeres építőipari vállalkozás. Azt tudtuk, hogy a sportesemény után nemsokkal lebontott létesítmény ára úgy jött ki, hogy a talapzat került 2, és a többi része 1 milliárdba, de kíváncsiak voltunk a részletes költségekre, ezért közadatigénylésben kértük ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) a kapcsolódó dokumentumokat.

Fizetnünk ugyan nem, de várnunk kellett, az MNV ugyanis először meghosszabbította a válaszadási határidőt, majd személyes betekintésen mutatta meg az iratokat, és csak azt követően küldte meg őket. Így sikerült megtudnunk, hogy a felépítmény, a szűkebb értelemben vett torony még 180 millió forintot sem tett ki a 3 milliárdos összköltségből.

Kapcsolódó cikkünk

Mi került 3 milliárd forintba ezen az ugrótornyon? Kikértük, megkaptuk és bemutatjuk a szerződéseket

5. Mivel pályázott uniós támogatásért a felcsúti kisvasút?

A NER egyik szimbóluma a miniszterelnök falujába épített kisvonat, amit idén az uniós ellenőrök is megcsodáltak. Tavaly kértük ki a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a felcsúti kisvasút EU-s pályázatát, amit az NGM nem adott ki, ezért pert indítottunk érte. Végül az első tárgyalás előtt néhány órával korábban átadta az iratokat a minisztérium.

Az így megkapott, Mészáros Lőrinc focialapítványa által írt 225 oldalas hatástanulmányból, amire az NGM 600 millió forintos EU-s támogatást ítélt meg a kisvasútnak, több érdekes dolog kiderült. Leginkább az, hogy már a kezdetektől tudták, hogy veszteséges lesz a felcsúti stadiontól az alcsúti arborétumig közlekedő kirándulóvonat. Továbbá azt is szerepel az iratokban, hogy a felcsúti polgármester egyik fő cége, a Mészáros és Mészáros Kft. a kivitelező Swietelsky alvállalkozójaként dolgozott a kisvasút építésén.

Kapcsolódó cikkünk

Kipereltük és közzétesszük a felcsúti kisvasút uniós pályázatát

További érdekességek

A Top5 sztori mellett számtalan egyéb témában és ügyben nyújtottunk be az év során adatigényléseket. Néhány ezek közül már lezárult, néhány még folyamatban van. A teljesség igénye nélkül további öt példa:

71 országba küldte ki a kormány a 10 ezer forintos karácsonyi Erzsébet-utalványokat

Jogerősen pert nyertünk a Bírósági Végrehajtó Kar ellen, ki kellett adniuk a szerződéseiket

Egyetlen fideszes EP-képviselő sem válaszolt az irodabérlésükkel kapcsolatos megkeresésünkre

A kaszárnyák kifosztását, fegyveres önvédelmet indítványoz Földi László az Országgyűlés alelnökének készült tanulmányában

Bepereltük a titkosszolgálatot az eltitkolt Soros-tanulmányért – Orbánék megint Finkelstein kottájából játszanak

Jogászaink szakértelme, és olvasóink támogatása nélkül nem sikerült volna mindezt kiderítenünk. Köszönjük, jövőre folytatjuk!

Erdélyi Katalin

 

tetszett_a_cikk3

 

Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on Twitter0Share on Tumblr0