Cikkek

Mi került 3 milliárd forintba ezen az ugrótornyon? Kikértük, megkaptuk és bemutatjuk a szerződéseket

 

Kikértük az MNV-től a WHB által 3 milliárd forintért épített óriás ugrótorony kivitelezésére kötött szerződéseket, hogy részleteket tudjunk meg a beruházásról. Bár csak a vizes vb után jelentették be a nyilvánosságnak, hogy legalább három évig marad a torony betontalapzata a Batthyány téren, a most megkapott dokumentumokból kiderül, hogy az 1,9 milliárd forintért megépült platformot eleve véglegesnek rendelte meg a kormány. Azt is kiderül az iratokból, hogy maga a szűkebb értelemben vett torony, a felépítmény ehhez képest egész olcsó volt: még a 180 millió forintot sem érte el a költsége.

Augusztus végén számoltunk be arról, hogy Seszták Miklós fejlesztési miniszter nyilatkozata szerint a kivitelező WHB csak bérelte a vizes vb óriás ugrótornyát. A részleteket firtató kérdéseinkre sem az MNV, sem a WHB nem válaszolt érdemben, ezért közadatigénylésben kértük ki a kivitelezővel kötött szerződéseket a Vagyonkezelőtől.

Az MNV először a kért adatok nagy mennyiségére hivatkozva meghosszabbította a válaszadási határidőt 15 nappal, majd azt közölte, hogy személyes betekintést biztosítanak a dokumentumokba, mert az “iratok terjedelme igen terjedelmes, több mint ezer oldal, nagyságrendileg 630 MB-nyi adat”. Szeptember 21-én az MNV székházában áttekinthettük a teljes iratanyagot egy laptopon, de fotót vagy másolatot nem készíthettünk semmiről, csupán megjelölhettük, hogy mely iratokat szeretnénk megkapni.

Végül október 11-én küldte meg az MNV email-ben az általunk kiválasztott dokumentumokat: a WHB-val kötött két szerződést, az ugrótorony tendertervét és műszaki leírását, valamint a WHB által készített árazott költségvetéseket és organizációs tervet.

Eleve állandó létesítménynek szánták az ugrótorony talapzatát

Augusztus közepén írta meg a 24.hu, hogy legalább három évig, a 2020-as vizes Európa-bajnokságig a Dunában marad az ugrótorony vasbeton talpazata. Ez akkor sokakat meglepett, mert az ugrótornyot végig ideiglenes létesítményként emlegették a szervezők. Az MNV-től most megkapott dokumentumok szerint azonban a talapzatot a kezdetektől állandó létesítménynek szánták: eleve így rendelték meg a torony terveit 2016-ban.

Az MNV által az ugrótorony tervezésére kiírt közbeszerzést 2016 márciusában az Óbuda Építész Stúdió Kft. és az Óbuda-ÚJLAK Zrt. nyerte 118,5 millió forintos ajánlattal. 2016 augusztusában az összeget megemelték 130 millió forintra, mert a Fővárosi Önkormányzat és a közreműködő szakhatóságok nem támogatták az eredeti elképzeléseket “a világörökség részét képező rakpartszakaszra és látványvilágára gyakorolt kedvezőtlen hatásai miatt”, ezért új tervekre volt szükség.

Az általunk most megkapott, az Óbuda Építész Stúdió Kft. által készített végleges tenderterv (PDF) a sportág bemutatásával kezdődik, és a műszaki dokumentum harmadik bekezdésében egy érdekes történelmi részlet szerepel:

“A sziklaugrásról 1770-ből található dokumentáció, amikor II. Kahekili király (Maui) részt vett az úgynevezett “lele kawa” gyakorlatban, ami annyit jelent: lábbal érkezés nagy magasságból csobbanás nélkül. A királyi harcosok kénytelenek voltak részt venni ezen a beavatáson, hogy ezzel bizonyítsák rátermettségüket, bátorságukat és hűségüket a királynak. Ez versennyé I. Kamehameha király uralkodása alatt fejlődött.”

Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy az Óbuda Építész Stúdió Kft. az ugrótorony alépítményének tervezését az AP-Consult Mérnöki Iroda Kft.-re bízta, ami szaktervezőként, a kiviteli tervdokumentáció elkészítésére bevonta a feladatba a Mélyépterv Komplex Zrt.-t.

Mindez az ugrótorony talapzatának műszaki leírásából (PDF) derül ki, amit a Mélyépterv Zrt. készített 2016 júliusában. A 38 oldalas dokumentum elején a cég részletesen leírta a tervezési munka előzményeit, a különböző elképzeléseket, majd hozzátette, hogy a tervekben szereplő végleges megoldás “egy meglehetősen hosszadalmas egyeztetés-sorozat eredményeként alakult ki”.

A Mélyépterv által készített dokumentum szerint az viszont már a kezdetőktől biztos volt, hogy az ugrótorony talapzata a vizes vb után is a Dunában marad, mert az MNV eleve így rendelte meg a terveket.

talapzat

 

A platform kivitelezésére kötött szerződés (PDF) elején (12. o.), a WHB feladatainak leírásánál ugyan az áll, hogy “a platform bontása, és az ingatlan eredeti állapotának helyreállítása”, de a megállapodás “Megrendelői követelmények” című mellékletéből (74. o.), a feladatok részletezésénél kiderül, hogy a WHB-nak a vasbeton tartószerkezetet csak az alapgerendák szintjéig kell elbontania. A helyreállítás pedig a műemlék partfalra vonatkozik: az építkezés miatt korábban eltávolított kőburkolati elemeket vissza kell helyeznie a cégnek.

 

platformbontas

De mi került 3 milliárdba?

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) még 2016. november 28-án kötött szerződést nettó 1,9 milliárd forint értékben a West Hungária Bau Kft.-vel (WHB) az óriás ugrótorony talapzatának kivitelezésére és egyéb kapcsolódó feladatok ellátására.

2017. március elején az MNV újabb megbízást adott a WHB-nak nettó 1 milliárd forint értékben az “Óriás Ugrótorony és kapcsolódó létesítményei kiviteli és kiegészítő tervezési feladatainak, az építési, szerelési, műszaki üzemeltetési és bontási munkáinak” ellátására.

A második szerződés nyáron 103,8 millióval drágult, ezzel az ugrótorony összköltsége nettó 3 milliárd 37 millió 196 ezer 678 forint lett.

A személyes betekintés során még megnézhettük az ugrótorony talapzatának és ideiglenes részeinek (torony, medence, lelátók stb.) költségvetését teljes egészében, de megküldeni már úgy küldte meg ezt a két iratot az MNV, hogy az egyes feladatokon belüli részösszegeket kitakarta belőlük.

Ezt vélhetően azzal indokolnák a bíróság előtt, hogy korlátozná a versenyt, ha nyilvánosságra kerülne, és ezáltal a cég versenytársai megtudnák, hogy mennyiért végzett el a WHB egy-egy részfeladatot, pl. mennyiért szereltek szivattyút a medencébe. Egy ilyen érvelés kellő bizonyítékokkal alátámasztva jó eséllyel megállna még a bíróságon is, ezért nem teszünk jogi lépéseket az egyes tételek kitakarása miatt – így is sok részlet kiderül a dokumentumokból.

Magának az ugrótoronynak és az egyéb ideiglenes, a vizes vb után lebontott létesítményeknek (medence, pódium, lelátók, konténerek stb.) kivitelezésére kötött szerződésben (PDF) nem szerepel, hogy melyik részfeladatot mennyiért végezte el a WHB. A megállapodáshoz tartozó árazott költségvetés (PDF) elején az MNV kitakarta a részfeladatok árát, csak annyi derül ki onnan, hogy a nettó 1 milliárdos árból az anyagköltség 458 millió, a munkadíj pedig 555,3 millió forint volt.

ugrotornyktgvt

A költségvetés azonban részletezi a munkálatokat, és ott ugyan szintén kitakarta az MNV a részfeladatokon belüli egyes tételek árát, de a részfeladatok költségét nem, így azokból viszonylag pontos képet kaphatunk arról, hogy mi mennyibe került. Mindössze 113,89 millió forintnak nem találtuk nyomát a részletezésben, ez vélhetően a tájékoztató anyagok költsége, ami az összesítésben külön sorban szerepel.

Sajnos a dokumentum nem kezeli külön az ugrótornyot, hanem az egyéb ideiglenes létesítményekkel (pódium, híd, lelátók, sátor, villamossín lefedése) együtt számolja az árát, de az még így is sokkolóan kevés a létesítmény 3 milliárdos összköltségéhez képest.

A ugrótorony építése és bontása a pódiummal, híddal, lelátókkal, sátorral, és a villamossín lefedésével együtt mindössze 179,8 millió forintba került. Ennél még a medence is több volt: bontással együtt 288 millió forint.

ideiglktgk

 

A 3 milliárdos összköltségből a kb. 47 x 17 méteres talapzat volt a legdrágább, amin a torony és a medence állt. Ennek a platformnak a kivitelezésére kötött szerződésben az szerepel, hogy a talapzat nettó 1,9 milliárd forintos költsége az alábbi tételekből állt össze:

  • tervezés 25 millió forint
  • építési munkák 1 milliárd 808 millió 376 ezer 605 forint
  • üzemeltetés 60 millió forint
  • bontás 26 millió 620 ezer forint

A talapzat árazott költségvetéséből kiderül, hogy az 1,9 milliárdból az anyagköltség 1,2 milliárd, a munkadíj  pedig 710 millió forint volt.

Öt alvállalkozóval dolgozott a WHB

Az ugrótorony talapzatának építésén a HSP Hídépítő Speciál Építőipari Kft. dolgozott alvállalkozóként.  A cég tulajdonosai a Doroberi Kft.-n és a Village Service Center Kft.-n keresztül Horváth Attila Ákos, Dorozsmai Gábor, és Schlotter András. A HSP mérlegadatai hullámzó képet mutatnak: árbevétele 2012-ben 300 millió, 2013-ban 1,3 milliárd, 2014-ben 5,5 milliárd, 2015-ben pedig már 7,1 milliárd, de 2016-ban csupán 239 millió forint volt.

Érdekesség, hogy a HSP alvállalkozóként működik közre a Komárom-Komarno közötti új Duna-híd építésén is, amit 27 milliárd forintos ajánlattal a felcsúti polgármester tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Hídépítő Zrt. konzorciuma nyert el.

 

Az ugrótorony talapzata 2017. október 28-án. / Fotó: Átlátszó

Az ugrótorony talapzata 2017. október 28-án. / Fotó: Átlátszó

 

A WHB-val az ugrótorony és egyéb ideiglenes létesítmények kivitelezésére kötött szerződés aláírásakor még nem állt rendelkezésre az alvállalkozók listája, azt csak később csatolta be a kivitelező, ezért egy külön közadatigénylésben kellett kikérnünk az MNV-től.

A Vagyonkezelő válasza szerint a szerződés teljesítésében az alábbi cégek vettek részt alvállalkozóként:

– Hungaroring Sport Zrt.
Az állami vállalat közreműködésére a Red Bull Air Race lehet a magyarázat, az ugyanis július első két napján volt, és csúszott is miatta az óriás ugrótorony építése, hogy ne zavarják a Duna felett parádézó repülőket. A kivitelezési szerződésben is szerepel, hogy a WHB-nak együtt kell működnie a légibemutató miatt az azt rendező Hungaroring Zrt.-vel.

– Mahart-PassNave Kft.
A magyar állam többségi tulajdonában lévő cég az üzemeltetője az építkezéssel érintett egyik hajóállomásnak, és már 2016 nyarán megadta az ugrótorony építésének vízjogi engedélyezéséhez szükséges hozzájárulást. Azt nem tudni, hogy mit csinált a projektben alvállalkozóként.

– Cool-Airconditional Kft.
A nevéhez hűen főként klímákkal foglalkozó cég tulajdonosai Medgyesi Tamás és Medgyesi Erika. A vállalkozás vélhetően a konténerek légkondícionálását végezte.

– Fürdőpark Vízgépészeti Kft.
Az uszodatechnikával foglalkozó cég nagy valószínűséggel az ugrótorony melletti medence kivitelezésében vett részt. Tulajdonosai dr. Fóti Gábor és Németh Zsolt.

Arra a kérdésünkre nem találtunk választ egyik dokumentumban sem, hogy a WHB tényleg csak bérelte-e az ugrótornyot, és ha igen, kitől, illetve mennyiért. Mindössze annyi derül ki a tendertervből és műszaki leírásból, hogy a pódiumot és a tornyot Layher Allround – vagy azzal egyenértékű – acél állványrendszerből tervezték megvalósítani.

Az MNV-től megkapott, a cikkben hivatkozott dokumentumok az alábbi linkeken érhetők el PDF-formátumban:

Az ugrótorony tenderterve (Óbuda Építész Stúdió Kft.)

Az ugrótorony talapzatának műszaki leírása (Mélyépterv Zrt.)

Az ugrótorony talapzatának kivitelezéséről szóló szerződés (MNV-WHB), és a hozzá tartozó árazott költségvetés (WHB)

Az ugrótoronyról és egyéb ideiglenes létesítményekről szóló szerződés (MNV-WHB)

Az ugrótorony és egyéb ideiglenes létesítmények árazott költségvetése (WHB)

A talapzat építésének organizációs terve (WHB)

Erdélyi Katalin

A cégadatokat az Opten szolgáltatta.


Megosztás