Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit

clap

 

Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen. A tudományos kutatások eredményeit eddig eltitkolták, mi viszont megszereztük, és most közreadjuk a paksi bővítés földrengésbiztonságával kapcsolatos legfrissebb földtani kutatások részletes adatait.

 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Részletek, támogatási lehetőségek itt

 

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztonsági ajánlásait tartalmazó 2011-es magyar kormányrendelet értelmében tilos olyan helyre atomerőművet építeni, ahol 10 km sugarú körben olyan törésszakasz található, amelynél az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt.

Egy az Átlátszó birtokába került, az MVM Paks II. Zrt. megbízásából készült, 2016-os geológiai tanulmány szerint a Paksi Atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták.

A paksi telephely földrengésbiztonságáról évtizedes tudományos vita zajlik, mert az 1970-es évek elején, az atomerőmű építése előtt nem vizsgálták érdemben a helyszín tektonikai sajátosságait, azt hatalmi szóval jelölték ki a szovjetek.

A tervezett paksi bővítéshez ismét földtani kutatásokra volt szükség, ezeket több mint 8 milliárd forintért el is végezték, de a részletes eredményeket eltitkolták a kívülállók elől: szakmailag nagyon ingatag és államilag erősen menedzselt eredmény született a telephely alkalmasságáról.

Az Átlátszó közérdekű adatigényléssel kikérte az MVM Paks II. Zrt.-től a telephelyre vonatkozó földtani kutatások részletes eredményeit: valamilyen csoda folytán per nélkül meg is kaptuk, és most teljes egészében közzétesszük azokat.

A megkapott anyagból az derül ki, hogy a telephelyet annak ellenére alkalmasnak nyilvánították, hogy a NAÜ biztonsági ajánlásainak nem felel meg: tektonikailag aktívnak minősülő törésvonal fut el alatta, és tízezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat találtak a környezetében a felszínen.

 

Atomerőmű létesítésére vonatkozó nukleáris biztonsági szabályok

7.3.1.0800. A telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét elemezni, értékelni kell. A vizsgálatnak elegendően részletesnek kell lenni ahhoz, hogy a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségének kérdését érdemben el lehessen dönteni.

7.3.1.0900. A vetőt a felszínre kifutó elvetődés szempontjából veszélyesnek kell tekinteni, ha a geológiai, geofizikai, geodéziai és szeizmológiai adatok az alábbiak közül egy vagy több ismérvnek megfelelnek:

[…]

b) szerkezeti kapcsolat létezik egy ismert felszínre kifutó vető által okozott elvetődés szempontjából a veszélyes törésvonallal, amelynek mozgása kiválthatja a telephely környezetében lévő törésvonal mozgását;

[…]

7.3.1.1100. Ha a telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét tudományos evidenciák alapján megbízhatóan nem lehet elvetni, és az elmozdulás érintheti a nukleáris létesítményt, a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani.

[…]

7.5.2.0700. Atomerőmű telephelye, beleértve annak legalább 10 km sugarú körzetét, nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt. A felszínre kifutó vető által okozott elvetődések lehetőségének vizsgálatát olyan időszak figyelembevételével kell elvégezni, hogy a telephely alkalmassága a százezer évet tekintve igazolható legyen.

118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről

A magyar kormány 2011-ben foglalta törvénybe a fent idézett kormányrendelettel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ vagy IAEA, International Atomic Energy Agency) 2010-ben kiadott, SSG-9 jelű biztonsági ajánlásait (PDF), amelyeknek célja kifejezetten a nukleáris létesítmények telephelyének kijelölése során felmerülő szeizmikus, vagyis földrengésbiztonsági kockázatok csökkentése, az emberek és a környezet védelme érdekében.

A kormányrendelet a NAÜ ajánlásait átvéve hosszan sorolja milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy a Magyar Köztársaság területén létesíteni kívánt, valamint már üzemelő nukleáris létesítmény telephelyének ahhoz, hogy megfeleljen a jelenleg hatályos nukleáris biztonsági követelményeknek. A rendeletben előírt követelmények maradéktalan teljesülését a nukleáris létesítmény üzemeltetőjének kell igazolnia a nukleáris biztonsági hatóság, vagyis az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) felé.

A Paks II. projekt, vagyis a paksi atomerőműben újonnan építendő két orosz blokk 2017. március 30-án kapta meg az Országos Atomenergia Hivataltól a telephelyengedélyt, az építkezést már a jövő évben megkezdhetik. A telephelyengedély kiadását több éves engedélyeztetési folyamat előzte meg, melynek során széleskörű és mindenre kiterjedő geológiai, geofizikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a telephely megfelel a törvényben rögzített földrengésbiztonsági követelményeknek.

Az engedélykérelmet megalapozó földtani kutatási program részletes adatait azonban nem hozták nyilvánosságra, a hatósági döntéshozatali folyamat nem volt átlátható, és nem készültek független ellenőrző vizsgálatok – vélekedett az Energiaklub. A civil szervezetnek az OAH nem tette lehetővé, hogy ügyfélként részt vegyen az engedélyezési folyamatban, a földtani kutatási program számadatainak és következtetéseinek ellenőrzésére nem kaptak lehetőséget.

Ahogyan senki más sem, egészen mostanáig: egy 2015. decemberi blogposztjában Jávor Benedek európai parlamenti képviselő is arról számolt be, hogy hiába szerzett meg 200 oldalnyi titkos dokumentumot az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti levelezésről az új atomerőműről, az iratokból jelentős részeket az üzleti titok védelmére való hivatkozással kitakartak.

„Teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan a Bizottság lépése, amellyel a földrengésekkel és az extrém időjárási előrejelzésekkel kapcsolatos információkat következetesen kitakarták a megküldött anyagból” – írta Jávor, aki arra gyanakszik, hogy a magyar kormány veszettül titkol valamit ezen a területen.

 

Befújt a szél egy geológiai tanulmányt az Átlátszó szerkesztőségébe

„2009. augusztusa során az építés alatt álló M-6 autópálya Pakstól ÉÉNy-ra 8-10 km-re található bevágásait tanulmányoztuk. A szelvények negyedidőszaki képződményeket tártak föl, maximálisan 10 méter vastagságban és csak rövid ideig voltak tanulmányozhatók.

[…]

2015. októberében Paks déli részén, a paksi kikötő bővítés során a Duna fiatal, magas árterének (I.b.) folyó felőli oldalát megbontották. Ez a képződmény adja a tágabb környezet feküjét is. A folyóvízi agyagos, kőzetlisztes, finomhomokos üledékekben néhány cm nagyságrendű üledékfolyósodásra utaló bélyegek uralják; vízkiszökések, mikrovetők és mikrogyüredezett üledékes szerkezetek észlelhetők, amelyek a holocén időszakon belüli M ≥ 5 földrengés(ek)re utalnak.

A tanulmányozott szelvények alapján megállapítható, hogy Paks tágabb környezetében öt-tizenötezer éves, az üledékképződés során a felszínig hatoló, ma már eltemetett helyzetben lévő törések tanulmányozhatók. A településen belül pedig 10.000 évesnél fiatalabb földrengésekre utaló bélyegek találhatók.

[…]

Paks település tágabb környezetében terepi vizsgálatokkal igazolható bizonyíték van olyan méretű földmozgásra, amely kimutatható tektonikus szerkezeteket hozott létre a földfelszín közeli, részletesen vizsgált rétegekben az elmúlt 10 000 évben. Az eddigi megfigyelések alapján a területtől ÉÉNy-ra található törészóna a felszín közelében is létrehozott nyírásos elmozdulásokat, így jövőbeli aktivizálódás esetén képes lehet a felszínt vagy az ahhoz közeli tartományt (újra) elvetni.”

Ezek a megállapítások Magyari Árpád geológus 2016-ban készült, „Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések Paks tágabb környezetében” című tanulmányából valók, amelyet először kéziratban juttatott el valaki az Átlászó szerkesztőségébe. A tanulmány a PAE-II telephely földrengésbiztonságáról tesz minimum aggasztó megállapításokat, az erőmű környékének felszíni geológiai vizsgálata alapján.

Összefoglaló megállapításai szerint a telephely 10 kilométeres körzetében tízezer évesnél fiatalabb, 5-ös magnitúdójú vagy azt meghaladó földrengésekkel lehet számolni, a vizsgált területen nyilvánvaló jelei vannak negyedidőszaki töréseknek, ezekről számos fényképfelvételt is közöl. A szerző ajánlásokat is megfogalmaz: a törészónákat tartalmazó terület geofizikai vizsgálatát, a töréses terület árkolásos feltárását és részletes vizsgálatát, az atomerőmű telephelyének környezetében további paleoszeizmikai vizsgálatokat javasol.

 

magyari

 

A hozzánk került nem végleges, kézirati példányban olyan mondatok is szerepelnek, mint hogy „a PAE-II telephely 3 km-es körzetén belül, annak leendő fekűjének anyagában 10 000 évesnél fiatalabb földrengés nyomai is kimutathatók”, illetve hogy „az észlelt és leírt jelenségek további kérdéseket vethetnek fel […] hogy a tervezett atomerőművi telephely – regionális és közvetlen – földtani környezetének ismeretességi szintje eleget tesz-e a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kézikönyvében (IAEA, 2010) lefektetett biztonsági ajánlásoknak”.

Amint azt később majd látni fogjuk, ezek az utóbbi, a telephely földrengésbiztonsági megfelelőségét nyíltan megkérdőjelező mondatok a tanulmány végleges verziójából már kimaradtak.

Emailben megkerestem Magyarit, aki Linkedin profilja alapján a MOL vezető geológusa, és arról érdeklődtem tőle hogy publikálta már-e ezt a tanulmányt valahol, és ha még nem, hozzájárul-e ahhoz hogy az Átlátszó közzétegye azt. Válaszul csak két mondatot kaptam:

„Az említett  jelentés a PAE megrendelésére és számára készült. Nem publikáltam de nem is rendelkezem erre jogosultsággal.”

További kérdéseimre, interjúkéréseimre már választ sem kaptam tőle, azt sem árulta el hogy az atomerőművet üzemeltető MVM Paksi Atomerőmű Zrt., vagy az új blokkokat létesítő MVM Paks II Zrt. rendelte meg a szóban forgó kutatást.

 

Van-e bizonyíték negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén?

Szakirodalmi kutatással kideríthető, hogy a paksi atomerőmű telephelyének földrengésbiztonsága régóta foglalkoztatja a geológus, geofizikus szakma képviselőit, számos tanulmányt írtak, szakfolyóiratok hasábjain tudományos vitákat folytattak – például: Van-e bizonyíték negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén? (PDF) vs. Van bizonyíték negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén! (PDF) – erről a témáról, sőt tanulmánykötet is született a kérdésről 1997-ben „A paksi atomerőmű földrengésbiztonsága” címmel.

A kérdés cseppet sem akadémikus, hiszen amennyiben tudományos módszerekkel bizonyítható az, hogy a telephely 10 kilométeres körzetében az elmúlt százezer évben földrengés által okozott felszíni elmozdulás volt, akkor a tervezett Paks-II blokkok nem felelnek meg az új telephelyekkel szemben támasztott, hatályos nukleáris biztonsági szabályozásnak, mert reális esélye van egy olyan földrengés bekövetkeztének, ami kárt tehet a létesítményekben, vagy akár katasztrófát is okozhat.

 

foldreng

 

A fellelhető szakirodalom és a már idézett Magyari tanulmány tanúsága szerint az atomerőmű tervezésekor, a hetvenes évek elején még semmilyen hazai előírás nem volt a telephely földtani viszonyainak vizsgálatára, a létesítmény építésében a gazdasági és a politikai szempontok játszották a főszerepet, nem pedig az atomerőmű biztonságát befolyásoló tényezők.

A tervezést az akkori, nagyon laza szovjet szabályozás szabta meg, de a NAÜ is csak 1979-ben kezdte publikálni azokat a biztonsági irányelveit, amelyek egy atomerőművi telephely földrengés-biztos kiválasztásának követelményeit foglalták össze.

Ráadásul a NAÜ előírásait a rendszerváltás előtti Magyarországon csak „tájékoztató jelleggel” vették figyelembe, a földrengésbiztonság kérdéseivel pedig csak 1986-1996 között kezdtek komolyabban foglalkozni, amikor az atomerőmű már javában zakatolt.

„Paks környékén és távolabbi körzetében már az erőmű tervezése előtt számos kutató úgy vélte, hogy a negyedidőszaki üledékekben tektonikus eredetű törések vannak” – írja Magyari, ám a kérdésben akkor döntő szóval bíró szovjet tudósok, Gracsov és társai szerint „Paks egy nagyméretű és egységes földtani blokkban helyezkedik el”.

Érdemi földtani kutatómunkára ily módon csak az 1990-es években került sor, ezek során pedig meglepő eredmény született: az erőmű közvetlen környezetében fiatal vetőzónák (törésvonalak) létét és lefutását igazolták műszeres geofizikai mérésekkel a korábbi sejtések nyomán.

A múltban bekövetkezett földrengések során keletkezett egyik vetőzóna, a „Dunaszentgyörgy-Harta törésvonal” gyakorlatilag áthalad a Paksi Atomerőmű telephelye alatt, az ehhez csatlakozó Kapos-vonal pedig tektonikusan ma is aktívnak tekinthető, hiszen annak nyomvonalán a történelmünk során is feljegyeztek földrengéseket.

 

veto

Az ügyben zajló földtani kutatómunkára azonban erősen rányomta a bélyegét, hogy minden vizsgálatot maga az atomerőmű, vagy az üzemeltetésében érdekelt állami szervezetek rendeltek meg: 1992-ben például árkolással is megkísérelték törések kimutatását a létesítmény közelében, és bár azokban számos kőzetrést találtak, végül arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy azok nem földrengések miatt, hanem a felszín száradása, szétesése miatt jöhettek létre, és nincs ott semmi látnivaló.

A megnyugtatóként kommunikált eredményeknek némileg ellentmond az a tény, hogy a földtani kutatómunka lezárultával, 1998-2002 között nagyszabású utólagos földrengésállósági építési műveletek kezdődtek az atomerőműben: 1360 tonna acélszerkezettel erősítették meg a főépületi csarnokokat, és további 300 tonnával a reaktorépület tartószerkezeteit, összesen több mint 2500 tonna acélszerkezetet építettek be az erőmű megerősítésére.

Az erőmű 1982-87-ben üzembe helyezett négy reaktora 30 éves üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbítására nemrégiben kapott jóváhagyást, így a jelenleg működő paksi blokkok élettartama a 2030-as években járhat le.

 

Paks-II Földtani Kutatási Program 8 milliárd forintért

A Paks-II projekt tudományos téren megbolygatta az 1990-es évek végén létrejött, szakmailag meglehetősen ingatag, és államilag erősen menedzselt konszenzust az atomerőművi telephely földrengésbiztonsági megfelelősége ügyében, hiszen az új blokkokhoz a NAÜ immár sokkal szigorúbb, Magyarországon is jogszabályba foglalt ajánlásainak értelmében ismét meg kellett vizsgálni a helyszínt, ráadásul a törésvonalak kimutatását célzó geofizikai módszerek technológiailag rengeteget fejlődtek az elmúlt évtizedek során.

A Földtani Kutatási Program első kutatófúrásra 2015 májusában került sor, és ezzel kezdetét vette egy egy olyan földtani, geotechnikai, geofizikai, szeizmikai és hidrogeológiai vizsgálatokat tartalmazó komplex vizsgálati program, amelynek elvégzésével, és eredményeinek értékelésével a tervezett telephely földtani szempontból való alkalmasságát kellett a megrendelő MVM Paks II. Zrt.-nek a nukleáris szabályozó hatóság felé bizonyítania.

Az új atomerőművi blokkok telephelyengedélyének megszerzéséhez szükséges földtani kutatásokra kiírt tendert egyetlen ajánlattevőként a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt., valamint az ÁKMI Általános Kultúrmérnöki Iroda Szolgáltató Kft. nyerte meg, akik nettó 8 milliárd 45,1 millió forintért végezték el a munkát.

Az általunk megszerzett dokumentumok tanúsága szerint a munkába további alvállalkozókat vontak be, köztük a fent már emlegetett Magyari Árpádot, a Georisk Földrengésmérnöki Iroda Kft.-t, a Geomega Kft.-t, valamint két állami kutatóintézetet: A Magyar Állami Földtani és Geofizikai Intézetet, és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetét.

„Mindehhez elkészült 3600 km2-nyi terület geológiai és vízföldtani térképezése, lemélyült 118 db kutatófúrás (összesen 14786 fm), geofizikai mérések 294 km2-nyi területen, illetve 1000 km feletti vonalhosszon, 2390 db geotechnikai szondázás és több, mint 16000 db kőzet- és vízminta laboratóriumi vizsgálata, az eredményeket pedig egy 840 oldalas zárójelentés foglalja össze.” – áll a Mecsekérc Zrt. honlapján a referenciák között.

Ezt a zárójelentést azonban nem hozták nyilvánosságra, és amint fentebb láthattuk, az érdeklődőknek sem mutatták meg az illetékesek.

Csak egy erősen rövidített, 197 oldalas változat (PDF) került közzétételre az MVM Paks II Zrt. honlapján a telephely engedélyezési dokumetumok között. Ennek az összefoglalónak „A telephely alkalmasságának értékelése” címet viselő fejezete tudományos szakkifejezések és bonyolult körmondatok mögé rejtve ugyan, de egyértelmű említéseket tesz a földrengésbiztonsági megfelelőséggel kapcsolatban felmerült aggályokról:

„A felszíni és a mélyfúrási geofizika, valamint a fúrások földtani eredményei alapján megbízhatóan definiálni lehetett az 50 km-es körzetben található vetős szerkezeteket, különös pontossággal a tervezett telephely alatt húzódó, és a Kapos-vonalból kiágazó Dunaszentgyörgy-Harta (DH) vetőt.

[…]

A neotektonikus aktivitás mintegy 7–8 millió éve megkezdődött, és az utóbbi 5 millió év (pliocén-kvarter) során kulminálódott. A nagyfelbontású sekélygeofizikai vizsgálatok, a speciális fúrások (Pa 21 A-G4) és az árkolások alapján egyértelmű, hogy a DH vetőt aktív szerkezetnek kell tekinteni.

[…]

A földrengésveszély számításához szükséges szeizmikus forrászónák definiálása során azonban a legindokoltabbnak ítélhető SHARE modell szerint a paksi terület egy nagyobb dél-dunántúli és –alföldi zónához tartozik, amelyben a kecskeméti aktív terület is elhelyezkedik. Mivel ez a terület szerkezeti kapcsolatban áll a DH vetővel, modellként szolgál arra vonatkozóan, hogy hosszabb időintervallum során milyen szeizmikus eseményekkel kell számolni a paksi területen.”

 

3dharta

 

Csoda történt az MVM Paks II Zrt. Jogi Osztályán

Miután az aggasztó megállapításoktól hemzsegő tanulmányt jegyző Magyari Árpád geológus nem válaszolt többé a megkereséseimre, közérdekű adatigényléssel fordultam a Paksi Atomerőmű Zrt.-hez és az MVM Paks II. Zrt.-hez, azt kérve, hogy küldjék meg nekem

a) Magyari Árpádnak a “Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések a tervezett PAE-II telephely tágabb környezetében” című tanulmányát,

b) a “Földtani Kutatási Program Zárójelentése” című, MÁ/PA2-16-FT-14 V1 jelű dokumentumot,

c) a következő tárgykörökben a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése során készített vizsgálatok eredményeit:

(1) a törészónákat tartalmazó terület geofizikai vizsgálata,

(2) részletes paleoszeizmikus vizsgálat a telephely tágabb és szűkebb
környezetében,

(3) a töréses terület árkolásos feltárása,

(4) a töréseket kitöltő és fedő üledékek korának mérése OSL módszerrel.

Első körben pont olyan válaszokat kaptam, mint amilyenekre az előzmények ismeretében számítottam: az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egy hét elteltével azt válaszolta, hogy az általam kért tanulmány, zárójelentés és vizsgálati eredmények nem az ő megbízásukból készültek, azokkal az állami vállalat nem rendelkezik. Az MVM Paks II Zrt. pedig két hét elteltével azt, hogy

„…a közérdekű adatigénylésével érintett adatok társaságunk üzleti titkát képezik, azok kívülálló személynek nem hozzáférhetők. Emiatt társaságunk jelenleg vizsgálja, hogy a fenti adatok milyen körülmények között váltak kívülálló harmadik személy számára megismerhetővé. Annak érdekében, hogy a hivatkozott vizsgálatot társaságunk mihamarabb lezárhassa […] kérjük hogy a vizsgálatot támogatva mihamarabb legyen szives tájékoztatást adni arról, hogy a fent megjelölt információkról mily módon szerzett tudomást.”

A nem túl barátságos válaszból legalább az kiderült, hogy az általam kért adatokat valóban kezeli az MVM Paks II Zrt., így az Átlátszó fantasztikus jogi osztálya hathatós közreműködésével a következő választ küldtem nekik:

„Fel szeretném hívni szíves figyelmüket arra, hogy a Társaságuk az Infotv. 27. § (3) bekezdése alapján üzleti titokra közérdekű adat kiadásával összefüggésben csak akkor hivatkozhat, ha az üzleti tevékenység végzése szempontjából az adat nyilvánosságra kerülése aránytalan sérelmet okozna.

Figyelemmel arra, hogy a Társaságuknak a paksi bővítés előkészítésével összefüggésben piaci versenytársa nincsen, az üzleti tevékenységük végzése szempontjából aránytalan sérelem okozása csak egészen extrém esetekben merülhet fel. Különösen nem minősülhet üzleti titoknak egy tanulmány szerzőjének, címének vagy tárgyának megjelölése, így nem tudom értlemezni levelüknek azt a kitételét, hogy a Társaságuk üzleti titka harmadik személy számára már megismerhetővé váltak.

Szeretném megjegyezni, hogy a közérdekű adat igénylésének teljesítése az Infotv. rendelkezései szerint nincs összefüggésben az esetlegesen az Önök társaságánál folytatott belső vizsgálattal, így kérem, hogy az adatigénylésemet a törvényes határidőben szíveskedjenek teljesíteni, amelynek elmaradása esetén minden szükséges jogorvoslati lépést értelemszerűen meg fogok lépni.”

És ezután jött a nagy meglepetés: a Paks II. Jogi Osztály – talán belátva, hogy az MVM és leányvállalatainak közérdekű adatokért való perlése terén évtizedes rutinnal rendelkezem, és alkotmánybírósági határozatom is van arról hogy ők bizony közpénzt kezelnek, talán előttem ismeretlen más megfontolásból – váratlanul feladta a hosszúnak igérkező jogi küzdelmet, és már csak egy postacímet kértek. Pedig korábban ennél jóval kisebb jelentőségű ügyekben is évekig kellett pereskednem az MVM-csoport tagvállalataival a közérdekű adatokért.

Ráadásul a cím megadása után postafordultával 6 darab DVD-re kiírva megküldték nekem a következő fájlokat, amiket korábban mások mellett az Energiaklub vagy Jávor Benedek is sikertelenül próbált megszerezni tőlük:

Felszíni geofizikai kutatások értékelő jelentése – MÁ/PA2-16-GF/11 v2 (PDF)

Szeizmotektonikai modell: Paleoszeizmológia – Paleo / Speleo-szeizmológiai vizsgálatok a Paksi Atomerőmű telephely tágabb környezetében – GR-P2-010/1 (PDF)

Földtani fúrások laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvei (Google Drive)

Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések Paks tágabb környezetében – MÁ/PA2-16-FT-07 v2 (PDF)

Kutatóárkok dokumentáló és értelmező jelentése – MÁ/PA2-16-FT-15 v1 (PDF)

Pa-21-I kutatóárok szelvény (PDF)

Pa-21-II kutatóárok szelvény (PDF)

Földtani Kutatási Program zárójelentése (1.3.25) – MÁ/PA2-16-FT-14 v1 (PDF)

Földtani Kutatási Program függelékeinek és mellékleteinek jegyzéke (PDF)

Földtani Kutatási Program zárójelentésének függelékei (Google Drive)

Földtani Kutatási Program zárójelentésének mellékletei (Google Drive)

 

A Földtani Kutatási Program eredményét kreatívan interpretálták

Az Átlátszó által közérdekű adatként megkapott kutatási anyagokból, amelyeket mostantól bárki szabadon böngészhet és értékelhet (ennek eleve így kellett volna lennie) az általam megkérdezett földtani szakértők szerint az látszik, hogy bár a vizsgálatokban részt vevő geológus és geofizikus kutatók az egészen nyilvánvaló megrendelői elvárások ellenére sem rejtették véka alá a Paksi Atomerőmű és a tervezett új blokkok telephelyének földrengésbiztonsági kockázataival kapcsolatos megállapításaikat, a tudományos status quo-nak és a politikai akaratnak való megfelelés kényszere azt diktálta számukra, hogy ne is nagyon hangsúlyozzák azokat.

Magyari Árpádnak az Átlátszó által kéziratban megkapott, és az MVM Paks II. Zrt. által nekünk közérdekű adatként kiadott végleges (PDF) tanulmány-verziói között is észrevehető néhány apró finomítás, amelyek a telephely földrengésbiztonsági megfelelőségének törvényi kritériumait érintik. Úgy tudom, hogy a problémára más tudósok is felhívták a figyelmet, de észrevételeiket lesöpörték az asztalról a paksi bővítésben érdekelt illetékesek.

Így aztán a földtani kutatások eredményeit értékelő „Tudományos Támogató Testület” (Dr. Chikán Géza, Dr. Horváth Ferenc, Dr. Katona Tamás János, Mező Gyula, Dr. Nagy László, Dr. Tóth László) végül arra a következtetésre juthatott, hogy:

„Ismétlődő jelleggel szignifikáns szerkezeti mozgásra, deformációra, diszlokációra vagy mindháromra utaló események az elmúlt százezer évben nem történtek;

Az azonosított vetőrendszer nincs szerkezeti kapcsolatban más olyan vetővel, amely kiválthatna felszínre kifutó szignifikáns elmozdulást a telephelyen;

A telephely környezetében meghatározott szeizmogén szerkezetről feltehető, hogy a maximális lehetséges földrengés nem képes felszínre kifugó szignifikáns elmozdulást létrehozni;

A kutatás eredményei alátámasztják, hogy a felszínen az utolsó százezer évben szignifikáns elmozdulás nem volt;

A Földtani Kutatási Program eredményei egyértelműen igazolták, hogy a felszínre kifutó szignifikáns elvetődés lehetősége tudományos evidenciák alapján kizárható.”

Ismétlődő és szignifikáns – az általam megkérdezett szakértők nem tudták megmondani, mitől szignifikáns, vagy mitől nem az egy felszíni elmozdulás egy földrengés során: szómágiának minősítették a jelzőt, amit azért vetett be a nagy tekintélyű tudós testület, hogy a telephelyet annak ellenére alkalmasnak lehessen nyilvánítani, hogy egy tektonikailag aktívnak minősülő törésvonal fut el alatta, és tízezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat találtak a környezetében a felszínen.

És valóban így is történt, a Tudományos Támogató Testület végül megállapította, hogy

„A Zárójelentésben bemutatott információk bázisán a telephely alkalmasságát kizáró tényező nincs, a telephely atomerőmű létesítésére alkalmas.”

Forrásaim szerint az örvendetes eredményeket a tudományos közvéleménnyel ismertető, május 17-én az MTA székház nagytermében tartott konferenciát olyan szorosan felügyelték az erőműpárti szakemberek, hogy Aszódi Attila, a Paks II. projekt kormánybiztosa az egészet előzetesen elpróbáltatta a felszólalókkal, a hivatalos narratívának ellentmondó kifejezésekre vadászva a mondandójukban.

Mindezzel nem azt kívánom sugallni, hogy a Paksi Atomerőművet bármikor lerombolhatná egy földrengés katasztrófát előidézve, erről talán nincsen szó.

Arról viszont igen, hogy a magyar kormány által 2011-ben jogszabályba iktatott, új NAÜ nukleáris biztonsági ajánlások földrengésbiztonsági feltételeinek – a Tudományos Támogató Testület végkövetkeztetésével ellentétben – a Paks-II blokkok tervezett telephelye tudományosan igazolt módon nem felel meg.

Ez a megváltoztathatatlan tudományos helyzet pedig – az esetleg erre irányuló kormányzati, politikai akarat esetén – jogilag akár egy vis maior elállást is megalapozhatna a paksi bővítésről szóló magyar-orosz államközi szerződéstől, amit más szempontokból most nem szeretnék minősíteni.

Bodoky Tamás

Köszönetnyilvánítás: Ez a cikk soha nem készülhetett volna el nevük elhallgatását kérő geofizikusok értékes útmutatása nélkül.

Frissítés (2017. július 12.): A cikk folytatása az MVM Paks II. Zrt. és Aszódi Attila államtitkár reagálásaival itt olvasható:

Aktív törésvonal a Paksi Atomerőmű alatt: Aszódi Attila államtitkár szerint nincs itt semmi látnivaló

Frissítés (2017. július 14.): Egy újabb folytatás az OAH és az MVM közleményeinek ellentmondásairól:

Paksi törésvonal: ellentmondanak egymásnak az MVM és az OAH közleményei

Frissítés (2017. július 24.): Interjút készítettünk Aszódi államtitkárral és a Tudományos Tanácsadó Testület tagjaival

Csontvázaktól tartottak ugyan, de tagadják, hogy bármit eltitkoltak volna a Paksi Atomerőmű földrengésbiztonságáról

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Zsanna Hozsanna

    Óriási! Ennek alapján aztán már meg lehet támadni egy nemzetközi szerződést is. El kell menni az Európai Bíróságig.

  • steve

    Na akkor le kel bontani, megszüntetni, bevetni sóval és kukoricát termelni a helyén. Az átlátszó meg a seggébe dugott gyertyával fog világítani a fényes éjszakában.

    • Péter

      Nyilván, mikor a napenergia már olcsóbb, mint az atomenergia, és tovább csökken az ára, plusz mikor az energiatároló létesítmények 80-90%-os hatásfokkal működnek (lásd Kína, ahol 20 millió ember igényeit raktározzák el egy ilyen tározóban, aztán engedik vissza a hálózatba nap-mint-nap), akkor is CSAK az atom lehet a fő energiaforrásunk.
      (Apró érdekesség: A napenergia ára az elmúlt 40 év alatt a 100-ad részére csökkent. Az atom ára lényegében változatlan, csak éppen jobban kiszolgáltatottá tesszük magunkat a ruszkik felé, mert mástól nem vehetünk atomot.)

      • Aranyi Gábor

        Bárkitől vehetünk atomot, b@szod! Speciel a saját reaktoraikhoz az általuk gyártott fűtőelem a legjobb – hatszögletű. Mások négyzetes kivitelben, és nem az itt szükséges paraméterekkel gyártják – ELVILEG persze át tudnának állni, de MIATTUNK?? Tudod, az mibe kerülne nekik? ÉS nekünk? Akkor menj, és tedd magad hasznossá! Vidd le a kutyát, ganézd ki az ólat, …d meg az asszonyt, mittudomén…

        • Péter

          “Bárkitől vehetünk atomot, b@szod!”
          Hú de értelmes vagy 😀 Dehogy vehetünk akárkitől. Nézz már utána, milyen biztonsági előírások vannak az atom vásárlásával, szállításával, stb. kapcsolatban. CSAK az oroszoktól vehetjük az atomot, amit vonattal szállítanak. Nincs más, akitől vehetnénk. Termeljük ki? Azt ugyan hogyan? Nincs technológiánk, nincsenek munkásaink, nincs, aki őrizze a termelést, feldolgozást, tárolást, szállítást. Szerinted mennyibe kerülne nekünk kitermelni az uránt, megvenni hozzá az eszközöket, külön biztonsági létesítményeket létrehozni, stb.? Segítek, a ruszkik évtizedek óta ezzel foglalkoznak, mindenük megvan hozzá, és amilyen szar helyzetben vannak az emberek, olyan is jelentkezik, aki szívesen megy uránt bányászni. Saját technológiát fejlesztettek ki a bányászatra, a fél ország (tudom, hogy túloztam) a katonaságból él, lenne, aki megvédje a termelést, szállítást, stb. Van infrastruktúrájuk (megnézem azt, ahogy egy MÁV-vonatba be merik pakolni az uránt, hogy aztán átvigyék az ország túlfelére). Nekünk semmi ilyenünk nincs.

          Más országokból pedig nem tudnánk beszerezni, mert fél európa a ruszkiktól veszi az uránt. Nem véletlen, hogy mindenki elkezdett leállni vele.

          • Motyó

            Ne vedd komolyan ezt az embert. A stílusából látszik, hogy bérkommentelő, érvek helyett mocskolódik, mert érvei, rendszerezett gondolatai nincsenek. Leütés után kapja a fizetést, és mivel más szókincse nincs, hát káromkodik. Nekem tetszik amit, és ahogyan írsz.

        • János Knáb

          Embör általános iskola alsó tagozat matematika.
          Rajzolj egy hatszöget. Rajzolj bele egy négyszöget.
          Számíts ki a területüket.
          A négyszög fűtőelem nem lesz elég hogy megtekerje /korlátozza/ a reaktort. Rajzolj egy akkora négyzetet amelynek területe azonos a hatszöggel.
          Ha vizuális típus vagy vágd ki.
          Rakd rá a négyszöget a hatszögre.
          Nagyobb nála a négy sarkán.
          Nem megy bé a lukba embör!!!!!
          Nemzetközileg a hatszögletű fűtőelem a szabvány hogy bárkitől lehessen venni.
          Kivéve a ruszkiktól.
          Én benne vagyok a korban tudom milyen injekciókat kaptunk azon a reggelen az 5. magyar hadsereg parancsnokságon.
          Csernobil, sorkatona voltam akkor.
          A lakosság semmit, és ment a hülyítés.
          Most is megy.
          De már előre röhögök mert én éltem a junoszt TV, sokol rádió, VEF rádió, lada-zsiguli-volga ótó, raketa porszívó, minszk hűtő világban.
          Volt ám sírdogálás meg óbégatás.
          Ha ez kell, akkó legyen.

  • porcika2

    Remélem kiderült, hogy ki is volt a megrendelő, hogy ezen adatokat eltitkolják.

    • Dagiiron

      Eltitkolásnak nevezni azt, hogy még tudományos konferenciát is tartottak róla..Hát elég érdekes hozzáállás…

      • porcika2

        Milyen tudományos konferenciát? Amelyiken nem az igazat mondták el? S ezt tarja maga tudományos konferenciának?! “MTA székház nagytermében tartott konferenciát olyan szorosan felügyelték az erőműpárti szakemberek, hogy Aszódi Attila, a Paks II. projekt kormánybiztosa az egészet előzetesen elpróbáltatta a felszólalókkal” Ez olyan, mint a farkas flórián megválasztása, hisz csak azok lettek meghívva, akik rá szavaztak.

        • Dagiiron

          Hol nem mondtak igazat? Még az újságíró se mer ekkorát lódítani, mint te..

          • porcika2

            Sajnálom, hogy ennyire nem tudsz olvasni, de majd akkor gyere vissza, ha már megtanultad az olvasást, s azt tudod értelmezni is azt.

          • Dagiiron

            Ne magadból indulj ki.. Az, hogy egy ismeretlen szakértő szerint az adott terület legismertebb szakértői nem megfelelő következtetéseket vontak le az adatokból, az minden, csak nem érv.. Az egy nagy semmi..

          • porcika2

            Magamból nem indulok ki, hanem végig olvasom a cikket, illetve a cikkben szereplő dokumentációkat, s megnézem a fellelhető adatokat, hogy hol is voltak földrengések.S érdekes módon “A múltban bekövetkezett földrengések során keletkezett egyik vetőzóna, a „Dunaszentgyörgy-Harta törésvonal” gyakorlatilag áthalad a Paksi Atomerőmű telephelye alatt, az ehhez csatlakozó Kapos-vonal pedig tektonikusan ma is aktívnak tekinthető, hiszen annak nyomvonalán a történelmünk során is feljegyeztek földrengéseket.” “A NAÜ 2010-es ajánlásai tiltják, hogy atomerőmű épüljön olyan területen, amelynek a 10 kilométeres körzetében valahol törésvonal húzódik a mélyben, és ahol találtak bizonyítékot az elmúlt százezer évben történt felszíni elmozdulásra. Ehhez képest a jelentés – Magyari Árpád geológus „Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések Paks tágabb környezetében” című tanulmánya – első változatának a megállapítása szerint már a telephely három kilométeres körzetében is jele annak, hogy a területen nem egészen tízezer éve 5-ös magnitúdójú vagy azt meghaladó földrengés.” Miután a teljes dokumentációt nem hozták nyilvánosságra, hanem egy rövidített változatot, amelyből egyértelműen látható, hogy “vezetett” információ, amelyből a szakértők láthatják a próblémát, de egyértelmű dolgot nem tudtak kivenni. Ezért lett megkérve a teljes dokumentáció, amely után láthatóvá vált, hogy a NAÜ 2010 ajánlásnak nem felel meg. “A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztonsági ajánlásait tartalmazó 2011-es magyar kormányrendelet értelmében tilos olyan helyre atomerőművet építeni, ahol 10 km sugarú körben olyan törésszakasz található, amelynél az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt.”

          • Dagiiron

            A tisztánlátás érdekében:

            http://hvg.hu/gazdasag/20170710_paks_foldrenges

          • porcika2

            Ezzel az emberrel jössz tisztánlátás érdekében: https://www.facebook.com/szelbernadett/posts/586517468127866
            Szakértőt nem találtál, mert ez nem szakértő. Egy olyan egyén, aki saját maga is elismeri, hogy egy törésvonal húzódik az építmény alatt, s annak ellenére, hogy annak megépítése egy 2011-s kormányrendelet tiltja, kijelenti, hogy biztonságos, az nem szakértő. Ez nem egy olyan épület, amelyet ha a föld megmozdul véletlenül (nem kívánom), s utána lebontunk, hanem egy atomerőmű. Tisztán látni, csak akkor lehet, ha abban nincs tisztázatlan körülmény.

          • tas125

            A kicsi Jávorfának viszont falod! porcika, porcika!

          • porcika2

            Soha senki oldalán nem álltam, s nem is fogok állni. Viszont egy rendelet valamit előír, az mindenkire vonatkozik, amíg azt nem módosítják. Miután a 2011-s kormányrendelet tiltja, hogy törésvonalra olyan építmény építeni, mint a paksi beruházás, ezért úgy gondolom, hogy kétségeim támadhatnak. Amúgy különösképpen engem nem zavar, mert a kenyerem javát már elfogyasztottam, de az utánam jövő nemzedék, aki még nem tud ez ellen védekezni, a jelenlegi nemzedéknek kell felemelni a szavát, hogy gondoljunk a jövőre, mert a Föld nem a mienk, hanem azt az unokáinktól kaptuk kölcsönbe.

          • Dagiiron
          • tas125

            Nyugger vagyok, én már az átkosban is olvasgattam a sorok között. Az Átlátszó között még a sorok között sem. Aszódi egy komoly ember. Neked meg nincs annyi sütnivalód, hogy zárt körű tájékoztatás azért van mert ez mű tele van üzleti titkokkal és nemzet biztonsági okokkal. Porcika!!!

          • porcika2

            Sejtettem, hogy olyan okos vagy, hogy olvasol a sorok között, de sajnos ezt még csak a mesekönyvben leírtaknál tudta felhasználni. Miután ezt üzleti titok fogalmába beerőszakolni nem lehet, hisz nem szorosan köthető gazdasági tevékenységhez. A másik hivatkozásodra ” nemzet biztonsági okokkal” nem kívánok reagálni, mert még mindig röhögök, hogy ennyire tájékozatlan vagy. Ennek alapján, miután ilyen komolytalan és tájékozatlan egyén szakmai felvilágosítását nem tudom felvállalni, ezért ezzel a hozzászólásommal le is zárom magam részéről a további válasz adást.

          • tas125

            porcika, a CNN-t olvassa, mivel nagyon piszi.

  • Kornel Esti

    Földtudmányokban jártas ismerősöktől hallottam már erről, de én hiába kerestem, nem találtam érdemi adatokat.
    Köszönöm Átlatszo.hu !

    • tas125

      Rossz helyen nézted. A nevedet sem illik ellopni.

  • Zsolt Balogh

    Ha tovább nyomoztok lesz még cunami és tornádóveszély is
    és erre lejmoltok szánalom

    • Skirmitar

      Te olvastad a cikket? Mindattól függetlenül, hogy ki támogatja a paksi bővítést és ki ellenzi, az itt leírtak világosak, van egy előírás aminek meg kell felelni és ezen dokumentumok alapján nem felel meg. Normális országban erre intézkedés születne, pl megvizsgálni más területeket ahova lehetne telepíteni, nem pedig az történne hogy elmismásolják a jelentést.

      • Aranyi Gábor

        Te is atomtudás/geodéta vagy, vagy szimplán közel-keleti vallású/származású? Normális országban már párosával lógnátok a megfelelő helyeken…

        • Skirmitar

          Nem tudom mit szedsz, de állj le vele, rossz hatással van rád. Hogy jön ide a lámpavas vagy vallás/származás? Elolvastad a hozzászólásomat, értelmezni is tudtad ? Ez egy atomerőmű lesz, nem egy vidéki vadászház. Nem hiszem, hogy olyan nagy elvárás, hogy a jogszabályoknak megfelelően járjanak el, biztonsági kérdésekben. Nem írtam sehol hogy nem kell megépíteni csak azt hogy meg kell vizsgálni politikától mentes szemmel és ha nem biztonságos/fér bele a szabályozásba újra kell tervezni. Ebből neked hogy jött ki az amit leírtál nem tudom, de rég nem találkoztam ennyire sötét és korlátolt emberrel.

          • Péter

            Ez az észlény csak az atomot akarja… Nem esik le neki, hogy azért tilos olyan helyre építeni atomerőművet, ahol volt földrengés, mert lehet, hogy megint lesz.

          • tas125

            Sajnos már rég nem leszünk, a klíma sokkal gyorsabb.

          • tas125

            Így már normásibb a hozzá állás. Van rossz és jobb megoldás, ezért a körültekintő hozzáállás. Magam részemről elfogadtam a résztvevők szakmai hozzáállását, mert az erőmű többrészről is kell mint egy falat kenyér!

          • Skirmitar

            Pedig az első hozzászólásomnak is az volt a lényege, hogy “Normális országban erre intézkedés születne, pl megvizsgálni más területeket ahova lehetne telepíteni” Nem tudom Aranyi úrnak honnan jött az a rengeteg indulat irányomban. A cikk pedig pont arra világít rá, hogy volt egy igen komoly vizsgálatsorozat, aminek a költsége 8 milliárd forint volt és ez a vizsgálat aggályokat tárt fel, amire rámondták hogy belefér. Szóval itt egyik szakvélemény áll szemben mások szakvéleményével. Semmi mást nem kértem, csak ennek a kérdéskörnek az újra vizsgálatát egy harmadik, független fél által.

        • Shayiskhun

          Kit érdekel hányas? Olvasd el a jogszabályt, és értelmezd, aztán meg gyere vissza. És addig gondolkozz el azon, hogy mégis mi köze van a vallásnak vagy a származásnak ahhoz, hogy valaki elvárná, hog egy kormány betartsa a saját szabályozását.

        • tas125

          Tegyük hozzá, a németeknek már sikoltottak a villamos hálózatok gázos és tömeges számú kis, nap, föld, hullám stb. vill. egyedi törpe művek is, pedig csak most kezdték. Majd, ha németek megoldották, ráérünk.

    • Balazs Kun Gazda

      Elég alapos cikket írt a szerző, nem gondolod? Nem baj, te
      egy lekezelő mondattal elintézed ezt az egészet, mert te mindenkinél okosabb vagy!

    • Ezvannemmás

      Az a szánalom te kretén, amit a kedves rittyós ormány viktorod csinál! Örökös adósságba taszítja az országot! Nem önmagát! Az országot! Te fasz.

  • Tamer Link

    Háborús veszélyre is lehetne hivatkozni, hiszen az elmúlt száz évben volt errefelé több is!

    • FP

      Lehet itt relativizálni, de a lényeg szerintem az, hogy Mo.-on a hatályos jogszabályok a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásai alapján előírják, hogy “atomerőmű telephelye, beleértve annak legalább 10 km sugarú körzetét, nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt.” A megszerzett kutatási anyagok alapján Paks II telephelye ezen a feltételen elbukik. Ennyi.
      Az előírások meg talán szigorúnak tűnnek, de a helyzet az, hogy még hiányosak az ismereteink, nem igazán tudjuk megjósolni, hogy hol és mikor lesz földrengés. Ez alapján egy atomerű esetében nyilván érdemes a “jobb félni, mint megijedni” elvet követni.

      • Tamer Link

        Azt kijelenteni egy újsághír alapján, hogy elbukik! Ehhez bátorság kell! Mellékesen én is tudok olvasni és nem kell idemásolni a cikk egyes részeit! Ez a beruházás már annyiszor elbukott, hogy kész csoda, hogy még emlékezünk a nevére. Csak Jávor EP képviselő vagy fél tucatszor jelentette be! Nyugtával dicsérd a napot, mert a vágyak nem mindig elegendőek a beteljesüléshez!

        • Motyó

          A kolontáriak is nyugtával dicsérték a napot, miután átszakadt a rossz geológiai helyre telepített tározó gátja. Erre azért még lehet emlékezni, nem volt olyan rég.

          • Tamer Link

            Valamint Fukusimában is történt egy cunami! Amennyiben belegondolunk, minden rossz helyre épült! Egész Magyarország egy hajdanvolt tenger homokjára!

          • Motyó

            A pontosság kedvéért. Az ottani atomerőművet nem a földrengés pusztította el, azt túlélte,hanem az azt követő cunami árasztotta el a hűtővizet keringető motorokat, és azok leálltak. Itt most az a kérdés, hogy a fidi megint szembeköpi-e magát, az általa hozott törvények előírások ellenére megépíti ott az erőművet ahol nem lehetne, hogy jó sokat tudjanak lopni, amit majd mi fizetünk vissza évtizedeken keresztül, míg ők a tengerparton buliznak.

          • Dagiiron

            Azért azt az apró közbevetést tenném, hogy ebben az esetben az illetékes tudományos terület legjobbjainak szakmai véleménye, mely szerint építhető oda atomerőmű, áll szemben az újságíró és a névtelen, így szakmailag minősíthetetlen szakértők véleményével… Ugye tudod a választ, hogy melyik a megalapozottabb egy tudományos vitában?

          • Motyó

            Tudom, hogy egy ilyen vitában az érvényes előírások a döntőek. Márpedig komoly szakemberek mondják azt is, hogy vannak 10 000 évesnél fiatalabb vetődés nyomok a felszínen. Biztos van az a pénz, amiért a szakértőknek megéri másokat kockáztatni.

          • Dagiiron

            Persze, a nagytekintéjű professzorok már csak ilyenek.. Az ő véleményük nem számít, csak a névtelen jó nevű szakemberek véleménye..

          • Motyó

            A szakmai tudás meg az emberi gyarlóság az két dolog. Nézd meg hányan adják el magukat a fidinek egy tál lencséért.

          • tas125

            Mivel szakmailag természetszerűleg nem tudhatom, nyugger emberi tapasztalatom alapján, neked is neked adok igazat. Hozzá tenném, műszakiként D.városban foglalkoztam a partfalak szakadása idején. Továbbá, az idős D. Jóska bácsi mesélte személyesen, hogy jelen volt a dzsipbe mi koron a láncos kutya Tito idején Mohácstól hazafelé Gerő a hídverő mondotta: Mohács egy köpre van Titohoz, Pentelén szólt itt lesz Sztalinváros, és lett minden hiba ellenére partfal, füst i tak dalse. Hozzá tenném maholnap többség villamos üzemű gépkocsik járnak, meglévő vill. alap hálóztunk megvan. Saját szakmai ismeretem miatt, a nap és földhő vill. építést csak lépéstől-lélpésre lehet telepíteni mai árakon drága, és nagy mennyiséget tömegesen csak fokozatosan lehet beépíteni az alaphálózatra, természetesen mai ismeretek alapján, az országos hálózat szükségességét cca, 40%ig érhető majd el. Az igazság megismerem neked van igazad. A többi csak duma, biznisz vagy bulvár politika.

          • tas125

            Motyókám! A szocik, ha övék lett volna a biznisz, nekik minden jó volt. Sőt az akkori “fidi” ellenzék ellenére is megszavazta.

          • Motyó

            Nem kellene a fidinek tanulnia a mások hibájából? Szóval amit írsz, nem érv, csak olyan brummogás.Az igazsághoz tartozik, hogy a szocik egyetlen atomerőművet sem építettek, azt a kádárék csapata tette, de már hol vannak ők! A fidiben?

          • Shayiskhun

            Arra még emlékszel, hogy idióta kommenttel nyitottad itt ezt a szekciót? A törvényt nem mond semmit hajdanvolt tengerről, meg cunamikról sem. Ellenben erről igen.

          • Tamer Link

            Akkor vissza az alapokra! Te el tudod képzelni, hogy egy ekkora költségű és ilyen veszélyes üzemet ezen ismeretek tudatában oda telepítenének? Csak azért, hogy Téged bosszantsanak? Már napok teltek el ezen hír óta és sehol a magyar geológusok petíciója és tiltakozása, mert életveszélyes helyre települ az erőmű! Gondolod, hogy nem tudták volna “pár” kilométerrel arrébb építeni? Ez a tanulmány egy vélemény, amit vitattak és nem állt ki mellette a szakma! De tudod mit? A mostani ellenzéknek akkor sem lenne elfogadható, ha a Holdon építenék meg, mert nem a szakmai kifogásaik a döntőek, hanem, hogy aggassák a lábukat és szerepeljenek valamivel a hírekben!

        • FP

          “A megszerzett kutatási anyagok alapján Paks II telephelye ezen a feltételen elbukik.” Ez nem úgy értem, hogy maga a projekt bukott el, hanem hogy ezt a feltételt nem teljesíti. Bocsánat, ha nem fogalmaztam egyértelműen.
          Maga a projekt ezen nyilván nem bukik, legfeljebb hoznak egy új rendeletet, hogy mégis jó az úgy.

      • Oroszlán Berber

        Szerintem nem lehet megállapítani, hogy egy törésszakaszon (az utolsó százezer évben) volt-e felszíni elmozdulás.

  • Istvan Koves

    Paks miatt reszketnek a németek

    MTI, 2016. december 30., péntek 11:40, frissítve: péntek 11:57

    Aggályosnak nevezte a magyar Országos Atomenergia Hivatal (OAH) jogkörét érintő törvényi változtatást Barbara Hendricks német szövetségi környezet- és természetvédelmi, építésügyi és nukleáris biztonsági miniszter a Süddeutsche Zeitung című liberális német lap pénteki számában.

    A politikus azt mondta, hogy „a legnagyobb mértékben aggályos” az OAH jogkörének megnyirbálása.

    A Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa a Süddeutsche Zeitung címoldalán Orbán atomtervei nyugtalanítják Berlint címmel közölt összeállításban hangsúlyozta: a nukleáris biztonsághoz elengedhetetlen, hogy az atomerőművek üzemeltetését ne politikai szempontok alapján ítéljék meg, hanem egy „független, cselekvőképes hatóság felügyelje”.

    A lap felidézte: a magyar kormány az atomenergiáról szóló törvény december 6-ai módosításával felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben szabályozza „a hatósági engedélyektől való eltérés lehetséges módjait és feltételeit a létesítés alatt álló nukleáris létesítményben”. Az újság egyebek között hozzátette, hogy szakértők szerint ez ellentétes a nemzetközi joggal. A nukleáris biztonságról szóló nemzetközi egyezmény ugyanis megkövetel egy hatóságot, amely a kormánytól függetlenül adja ki az engedélyeket, és ellenőrzi betartásukat.

    „Ha az állam figyelmen kívül hagyja a hatóság rendelkezéseit, akkor az engedélynek nincs értéke” – mondta a lapnak Gerrit Niehaus, a Baden-Württemberg tartományi nukleáris felügyeleti hatóság vezetője.

    A Süddeutsche Zeitung szerint Barbara Hendricks is hasonlóan ítéli meg az ügyet. A miniszter a lapnak elmondta, szerinte tartani lehet attól, hogy Magyarország figyelmen kívül hagyja a nemzetközi és európai jogot.

    Korábban az ellenzéki Zöldek egyik szövetségi parlamenti képviselője, Sylvia Kotting-Uhl levélben fordult a szakminiszterhez és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszterhez, azt kérve, hogy a kormány tegyen lépéseket azért, hogy az Európa Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A politikus levelében kiemelte: nem szabad megengedni, hogy „egy uniós tagállam a nukleáris biztonság törvénysértő csökkentésén munkálkodjék”.

    • Aranyi Gábor

      Miért nem a többmilliós migránstömeg miatt? Az közelebb van, az ui. ott rombol nap mint nap, az ott ül a nyakukon…

      • Shayiskhun

        Azért nem, mert ők nem ilyen segghülyék, és szemük is van.

  • János Knáb

    Azé ha elpukkan egy ilyen Paks méretű izé akkor lenne óbégatás.
    És már volt ré példa, nem is egy.
    Azon kell minden döntésnél elgondolkodni, hogy milyen világot akarunk itt hagyni a gyerekeinknek, unkáinknak.
    Ha a lóvés földgolyómegsemmisítő világot akkóóó jó van minden így ahogy van.

    • Melegítős Senki

      Egy biztos, mi magyarok nem nagyon foguk akkor már óbégatni.

  • belas

    Most akkor vagy az van, hogy a „Tudományos Támogató Testület” tagjai, és most emeljük ki őket egyenként:
    – Dr. Chikán Géza
    – Dr. Horváth Ferenc
    – Dr. Katona Tamás János
    – Mező Gyula
    – Dr. Nagy László
    – Dr. Tóth László

    a rájuk bizott hatalmas felelősséget a téma súlyához képest teljesen _inszignifikáns_ egyéni előnyért-jutalomért elárulták, vagy az, hogy ők is tisztában vannak a testület bohócparádé szinvonalával, de az nem akadályozza meg őket, hogy névvel-reputációval résztvegyenek a szinjátékban, majd esetleg a kasszához fáradjanak.

  • Aranyi Gábor

    Most akkor az van, hogy nem a Qurcsótány-furmányzat (DK-LMP???) lophatja szét az országot, beleértve a Paksi Metró Akárhányat IS. A két fő törésvonalon SEMMI nem történt, hogy onnan 10-50 km-re mi, nem lényeges. A Föld már csak ilyen… Baxxátok meg, nem a Szt. András-törésvonalról van szó! Ez így túl ÁTLÁTSZÓ, nem?

    El lehet menni Bernikével, ahová közös megegyezéssel el tudtok, hogy Kínában mennyi az annyi… A mi domborzati viszonyaink mellett NEM oldható meg gazdaságosan a naperőmű áramának tárolása. A németek is a szomszédban lévő szivattyús tárolókat használják, nem a sajátjukat. Azért is kerül annyiba…
    A tender-gender/avatár-proletár/büfé-ruhatár szakos MESTEREKÉPZŐ CEU mellett a Magas Magyarországi izra… izracionizellált Tudományos Akadémia elnöke érvelt, tudjátok, ahol TG, a volt román kommunista/magyar szakadt áldemokrata HÁLÓZAT-os MIKULÁS vezeti a marxizmus intézetet… Mivel bolond likbú’ bolond szél fú’, ez a cikk pont annyit ér, mint TGM bármelyik cikke, és az övéi által “újraválasztott” cionhelytartó bármelyik véleménye. Kalap szrt.

    • Péter

      Jó mélyen ragadt a nyelved orbáncz seggében?

    • Übermensch

      Nos, én geológus vagyok, te viszont már második alkalommal a geodétákat, vagyis a földmérőket emlegeted. Emiatt szerintem te csupán egy jelentéktelen niemand troll vagy, akinek valamilyen okból nem jutott elég hely az Első Szolga ánuszrózsája közelében, és ezt a frusztrációját a kommentelési stílusával kívánja helyrebillenteni.

    • Miklós Dévai

      Ezzel a stílussal beajánllak a szomszéd bodri kutyájához egy kiadós szopásra.

    • Shayiskhun

      Annak melyik részét nem érted egyébként, hogy a saját maguk által hozott kormányrendeletnek nem felel meg a dolog? És hogy ezt 8 milliárdba került felmérni, és aztán elsikálni.
      Egyébként meg ha már csúnya szavakat akarsz használni, akkor vagy írd ki, vagy ne, mert ez így roppant nyálas.

  • Dárday Vilmos

    Felhívom a figyelmet a 427. ábrára, amely a közelmúltban a tágabb környezetben bekövetkezett földrengések főbb adatait tartalmazza. A legalsó adat a rengés erőssége, MAGNITUDÓja. Az egész térképen előforduló legnagyobb érték M2,7, de sokkal gyakoribbak a 0-val és 1-el kezdődő értékek. Ezek olyanok, amelyek az emberi érzékelés határán vannak (csillár megmozdulása). Szó sincs tehát veszélyhelyzetről. A Földön M4,0 és M4,9 közötti erősségű földrengésekből átlag 6.200 fordul elő, és ezek sem okoznak jelentős károkat. További részletek:
    http://www.foldrenges.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=15:magnitudo&catid=19&Itemid=23

  • Attilla Ráksztedi

    Ebben a tudományos bizottságban elképesztően nagy fejek ültek, de a cikknek enélkül is van néhány… sajátossága:

    1. először elmondja, hogy az erőmű alatti (inaktív) törésvonal belefut az aktívnak tekinthető Kapos-vonalba, majd amikor a végén összefoglal, ez már úgy hangzik, hogy az erőmű alatti törésvonal aktív amit a hétköznapi laikus olvasó simán úgy értékel, hogy aktív, holott oda van írva: INAKTÍV!!!

    2. az “Atomerőművek földrengés biztonsági előírásai” c. dokumentumot anno Fügedi Ubul geokémikus fordította magyarra — nos, az előírások szovjet rendszere nem volt “laza”, amit szépen mutat, hogy szovjet erőművet soha, semmilyen földrengés okozta kár még nem ért az elmúlt 100 évben.

    3. nem hogy Magyarországnak, de az egész földfelszínnek nincs olyan pontja, ami az elmúlt 100 ezer évben ne mozgott volna, ezekről az ún, neotektonikus mozgásokról kiváló térképek vannak egyébként…

    Nem fizikai hanem jogászprobléma miatt nem megállapítható, hogy mennyire felel meg a környék a jelenlegi jogszabályoknak, de az teljesen biztos, hogy a jelen szabályozás ostoba és betarthatatlan. Roppant jellemző, hogy a cikk végén Bodoky is teljesen biztos abban, hogy az erőművet földrengés érdemben károsítani nem fogja, mindössze azt szögezi le, hogy lenne alapunk vis majorra hivatkozva elállni a szerződéstől. Ebben alighanem igaza is van, Magyarország azonban nem akar elállni a szerződéstől. Épp ellenkezőleg: kormányunk ezt meg akarja építeni.

    Magánvéleményem az, hogy Paks-II. és az Allegro Projekt egyaránt környezetvédelmileg egyértelműen hasznos, de egy üzletileg egy rendkívül kockázatos vállalkozás, nem függetlenül attól, hogy kirívóan kedvezőtlen pénzügyi feltételekkel ugrottunk bele. Attól tartok, hogy a Kormány közelében néhányan nagyon jól járnak, és mi ezért rengeteget fizetünk majd pluszban “korrupciós díj” láthatatlan és korlátozhatatlan jogcímen.

    • perspektivikusanmegfontoljuk

      Bocs, az 1-es pontodra reagálva: az erőmű alatt futó DH vető is aktív, csak a szöveg kicsit kusza, és nehéz kihámozni belőle. A szerző egy helyen idézi a Földtani Kutatási Program rövidített zárójelentését, ami szerint “az árkolások alapján egyértelmű, hogy a DH vetőt aktív szerkezetnek kell tekinteni.” Ettől még simán lehet, hogy nem földrengésveszélyes a terület, nem értek hozzá.

      Egyébként én is azt tartom legvalószínűbbnek, hogy rossz a vonatkozó kormányrendelet. Ezt viszont nem a kutatási eredmények kreatív prezentációjával kellett volna megoldaniuk (amit egy ilyen súlyú ügyben elfogadhatatlannak tartok), hanem a kormányrendelet módosításával.

    • perspektivikusanmegfontoljuk

      Amúgy a Magyari által feltárt tízezer évnél fiatalabb, >=5-ös magnitúdójú rengésről mi a véleményed? Miért lett elhallgatva (pontosabban, nem szignifikánsnak minősítve) a telephely biztonsági jelentésében? Engem ez a kérdés izgat a legjobban, és úgy látom, hogy értesz hozzá.

    • Miklós Dévai

      100 éves időszakot geológiai történések esetében érvként használni, nagyon finoman fogalmazva is elmebaj.

  • Magyar törésvonalra magyar atomot! Elöre a cserno-Bili úton!
    Éljen népünk tévedhetetlen, örökfényü géniusza, a magyar messi-Ás!
    Népünk hön szeretett vezérével elöre, elöre, elöre!!!

  • Medgar
  • ConTrolLib

    Jó összefoglaló, gratula! Kár, hogy a cikk a “Paks-II Földtani Kutatási Program 8 milliárd forintért” témakört csak a felszínén kapargatja – ez (mármint a szolgáltatás ára) is bőven megérne egy alapos cikket. Látva a programban résztvevők névsorát, azonban a “vájtfülűek” egyből tudják, melyik résztvevő miatt is került ez a program annyiba, amennyibe. Ennyi pénzért Magyarországon korábban SOHA nem készítettek ilyen jelentést – ennyiért szerény becslésem szerint min. az egész Dunántúlt fel lehetett volna tárni kb. ugyanilyen alapossággal.
    Szomorú látni, hogy egyébként talpig becsületes, szakmájuk csúcsán lévő szakemberek is kénytelen-kelletlen részt kell vegyenek a féktelen mértékben tobzódó korrupcióban. Ha esetleg valakinek csak egy kis kételye támadt volna: ez még csak a történet ELEJE – el lehet képzelni mennyi csilliárd fog eltűnni az építés során…

  • Chemotoxos Légy

    Kapjátok be mind!

  • János Dunai

    a tojashéjseggüeken kivül mindenki ismeri akkori hetilapbol ujsagból a témát es a felelös döntést is.ez nem amerika.törödjenek a szent andrassal vagy mi a faszommal a “dakotaknál “-nyugati part-az usaban.

  • Angelos Siomos

    A cikk jó, és valóban nem a legjobb ötlet egy nem 100%-osan biztonságos helyre atomerőművet építeni de könyörgöm! Nem tudom, hogy az elmúlt 1000 évben bárkinek is haja szála görbült volna egy magyarországi földrengéstől, de legyünk pesszimisták,és ha most jönne egy eléggé erős, mondjuk legyen akkor egy M5-ös,akkor sem változtatná Magyarországot nukleáris sivataggá. Már nem 86-ban élünk, nem a 60-as évek technológiáját használjuk, ha rendesen megépítenek egy atomerőművet,és rendesen üzemeltetik is, nem fog senki több sugárdózist kapni mintha megenne +1 banánt. Szóval itt vannak azok a blokkok amik jönnek majd hozánk: https://www.youtube.com/watch?v=A92w27Me7Lc
    Mire ezek a blokkok kifújnak, már nagy valószínűséggel a megújuló energiaforrások, és a magfúziós erőművek fedezni fogják az emberiség áramszükségletének 90%-át, ne e miatt féltsük utódaink jövőjét.
    Amiatt féltsük, hogy ilyen tudású emberek tudományos véleményét söprik félre saját érdek miatt, és azért féljünk, hogy nekünk mennyibe fog ez fájni…

  • János Dunai

    javaslom az osszes ruhes zsidonak hogy elsö a biztonsag ezert költözzön az usaba.izraeli kerülövel.de kurva gyorsan.nekunk egy kis mozgas nem árt.föleg ha az ugyeskedök máár nincsennek itt.huzzatok