Kipereltük és közzétesszük a felcsúti kisvasút uniós pályázatát

kisvasuttamszerz

 

Tavaly nyáron kikértük az NGM-től a felcsúti kisvasút uniós pályázatát, de a minisztérium nem adta ki a dokumentációt, ezért pert indítottunk. Az első tárgyalás előtt néhány órával azonban az NGM átadta részünkre az iratanyagot. Most közzétesszük a 225 oldalas hatástanulmányt, amivel Mészáros Lőrinc focialapítványa 600 millió forint EU-s támogatást kért és kapott a kormánytól.

 

1xckok

 

2015 márciusában elsőként írtuk meg, hogy a kormány egy célzott pályázattal 600 millió forint EU-s támogatást ad a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (FUNA) a felcsúti kisvasút építésére, amit kiemelt beruházássá nyilvánítottak.

2016. április 30-án elindult a felcsúti kisvasút, amit a magyar kormány ellenkezése dacára 2017. szeptember 19-én megnéztek az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) tagjai is.

Október 4-én pedig – bő egy év jogi hercehurca után – az Átlátszó megkapta a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a beruházás uniós támogatásával kapcsolatos dokumentumokat.

Egy CD-t kaptunk, amin összesen 265 MB adat van a kisvasútépítés mozzanatairól. Az iratok közül természetesen a FUNA pályázata a legfontosabb, mert ebben szerepel, hogy mit ígértek, amikor 600 millió forint EU-s támogatást kértek a beruházásra.

Magyarország leggördülékenyebb uniós projektje

2015. február 19-én jelent meg a kisvasút megvalósítására vonatkozó pályázati kiírás, melyben az állt, hogy a pályázónak február 13-ig (tehát a pályázat nyilvános megjelenése előtt hat nappal) kell benyújtania a támogató nyilatkozat iránti kérelmüket és a kapcsolódó dokumentációt a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, ami február 19-ig (a felhívás megjelenésének napjáig) kiállítja a támogató nyilatkozatot.

Az NGM-től kapott CD-n szerepel a FUNA kérelme, amelyet 2015. február 12-én írt alá az alapítvány képviselője, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester.

 

kisvasuttamker

 

Varga Mihály NGM-miniszter 2015. február 19-én szignózta a kisvasút támogatói nyilatkozatát, ezzel hivatalos lett, hogy a kormány 600 millió forint uniós pénzt ad a beruházásra.

kisvasuttamnyil

 

A FUNA által benyújtott projektjavaslat egy 225 oldalas megvalósíthatósági tanulmány, amely több érdekességet is tartalmaz. Az azonban érthetetlen számunkra, hogy miért nem akarta sokáig kiadni az NGM, ugyanis nem szerepel benne napi többezer utas, mint a FUNA 2012-es NKH-kérelemében, amiről 2015-ben írtunk.

“A projekt eredményeképpen, éves szinten kb. 10.000 fő látogatóval lehet számolni”

A tanulmány évi 10.000 utassal kalkulál, ami a március elejétől október végéig tartó nyolc hónapos üzemeltetési időszakban nagyjából napi 41 utast jelent. A FUNA-tól nyáron megkapott utasforgalmi adatok alapján ezt bőven teljesíti a felcsúti kisvasút, amin tavaly 30.219, idén június végéig pedig 18.314 fő utazott.

Tudták, hogy veszteséges lesz

A tanulmányban hosszasan ecseteli a FUNA, hogy miért is lenne jó, ha elkészülne a kisvasút. Leginkább a környék turisztikai vonzerejének növekedését emelik ki pozitívumként:

“A projekt célja nem pusztán a kisvasútépítés, hanem jóval több annál: egy turisztikai kínálatbővítés.”

Kitér a projektjavaslat arra is, hogy a kisvasút valószínűleg veszteséges lesz, de plusz látogatókat, és ezzel többletbevételt hozhat a felcsúti stadionnak, az alcsúti arborétumnak és szállodának, amelyeket szintén a Mészáros Lőrinc kezében lévő FUNA üzemeltet.

“A projektgazda – aki a tervek szerint a projekt megvalósítását követően a kisvasút üzemeltetője lesz – üzemelteti a térség jelentős turisztikai desztinációit is, mint például a Alcsútdobozi Arborétumot, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát és ezen belül a Pancho Arénát, valamint a Puskás Akadémia Sport Hotelt is. Ennek következtében a turisztikai attrakciók gazdasági bevételei egy kézben összpontosulnak, a vasútüzem veszteségeit kiegyenlítheti a vasút turisztikai vonzerejéből adódó látogatószám növekedés, mely a többi, projektgazda által üzemeltett szolgáltatás látogatószámát is emeli, ezzel közvetve bevételt keletkeztet.“

A tanulmányban az szerepel, hogy a FUNA számításai szerint a kisvasút üzemeltetése és karbantartása átlagosan évi 7 millió forintba fog kerülni, és évi 5-6 millió forint bevételt fog hozni. Vagyis a FUNA azzal számolt, hogy a projekt évi 1,5-2 millió forint veszteséget termel majd. Azt azonban kiemeli a tanulmány, hogy az uniós támogatású projekteknél kötelezően előírt fenntartási időszakban nem lesz gond ebből, mert a FUNA (ami 2011 óta 14 milliárd forint TAO-támogatást kapott) fizetni tudja majd a költségeket.

“A projekt eredményeinek fenntartása biztosított, mert a referencia időszak alatt keletkező költségeket a pályázó saját költségvetése terhére finanszírozni tudja.“

Viszont a FUNA-tól augusztusban kapott adatok szerint 2016-os indulása óta már 4,1 millió forint veszteséget termelt a felcsúti kisvasút, tehát a hiány nagyobb a tervezettnél.

Interaktív mozgó tanösvényt is ígértek

A FUNA kezében lévő turistalátványosságok (stadion, arborétum, sporthotel) mellett a tanulmány egyéb látogatóvonzó létesítményeket is felsorol: például a környékbeli horgásztavakat, és a Csányi-család tulajdonában lévő alcsúti golfklubot. A “közeljövő megvalósuló beruházásaként” említik a felcsúti állomásépülettel szemben tervezett csónakázótavat, amiről már 2015 áprilisában beszámoltunk.

A tanulmány szerint a kisvasút egy “mozgó tanösvény” lesz, “amely a kisvasúton kialakított interaktív eszközök segítségével mutatja be a térség természeti és kulturális értékeit, előkészítve az egyes állomásokhoz kapcsolódó tudnivalókat, érdekességeket”. Jelenlegi ismereteink szerint ebből egyelőre nem lett semmi, az utasok nem kapnak ismereteket a vonaton utazás közben.

Szintén nem valósult meg a tanulmányba beírt QR-kód, mobil applikáció, és Facebook-oldal sem, “amely folyamatosan frissülő hírekkel, beágyazott videókkal, fotókkal, programötletekkel ellátott oldalként fog működni a legnépszerűbb social network oldalon belül”.

Az is kiderül a dokumentumból, hogy a projekt honlapjának neve eredetileg nemes egyszerűséggel www.felcsutkisvasut.hu lett volna, ebből lett végül a ma is működő, némileg kifinomultabb www.valvolgyikisvasut.hu. Viszont a weboldalnak akadálymentesített, gyengén látók számára készített verziója nincs, pedig a hatástanulmányban arra is ígéretet tett a FUNA, ahogy a vasútvonal mentén elhelyezett információs táblák akadálymentesítésére is.

“Valamennyi információs tábla a fontosabb információk vonatkozásában brei [sic! helyesen Braille – a szerk.] írással is el lesz látva.“

A projekt kommunikációjának megtervezése nem volt túl fantáziadús, egy teljesen sablonos nevet és szlogent találtak ki az ötletgazdák.

“Az életre hívott projektre leginkább jellemző, rövid, hangzatos, kézzelfogható tartalommal is rendelkező brand névre és kapcsolódó szlogenre van szüksége. Ilyen lehet: Felcsúti Kisvasút, szlogennel: Felcsúti Kisvasút – ami összeköt MINKET, ezzel is utalva, hogy a (Bicskei) kistérség turisztikailag jelentős pontjait (Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia – Alcsúti Arborétum) köti össze.”

Közvéleménykutatást is végeztek annak felmérésére, hogy van-e igény a kisvasútra. 500 fővel töltettek ki egy kérdőívet, ebből 104 alcsúti vagy felcsúti, 179 bicskei kistérségi, és 114 Fejér megyei lakos volt. Az 500 emberből 296-ot nagyon érdekelt a tervezett kisvasút, 468-an jó kezdeményezésnek tartották, 55 fő pedig egyenesen “javasolta a kisvasút vonalának hosszabbítását, egészen Bicske városig”.

 

 

784 millió forintért építette a Swietelsky

Miután Varga Mihály NGM-miniszter kiállította a szükséges támogatói nyilatkozatot, a FUNA és az uniós pénzeket koordináló Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 2015. május 19-én megkötötte a felcsúti kisvasút EU-s támogatásáról szóló szerződést.

Ebben a projekt összköltségét a FUNA által benyújtott hatástanulmánynak megfelelően bruttó 1,15 milliárd (nettó 911,7 millió) forintban állapították meg. Ebből az összegből elszámolható költségként bruttó 857 millió forintot tüntettek fel, és ennek 70 százaléka a kormány által megítélt 600 millió forint uniós támogatás.

Mivel a közbeszerzési törvény értelmében 75 százalékos támogatási arány alatt nem kell közbeszerzést kiírnia a kedvezményezettnek, a FUNA-nak sem kellett közbeszerzést hirdetnie a felcsúti kisvasút építésére.

Az NGM-től kapott iratanyag szerint a FUNA három ajánlatot kért és kapott:

  • Swietelsky Vasúttechnika Kft. nettó 783,9 millió Ft
  • Ker-Közép Kft. nettó 798,6 millió Ft
  • Vasútépítők Kft. nettó 813,7 millió Ft

A nyertes a legolcsóbb ajánlatot adó Swietelsky Vasúttechnika Kft. lett, ahogy azt már 2015 augusztusában megírta a 24.hu. Az osztrák tulajdonú cég nevében Káldi Zoltán és Homlok Zsolt ügyvezető igazgató írta alá a kivitelezési szerződést a FUNA-val. Az aláírók személye azért érdekes, mert Homlok Zsoltot 2016 őszén menesztette a Swietelsky, 2017 nyarán pedig feleségül vette Mészáros Lőrinc kisebbik lányát, Mészáros Ágnest.

Az NGM-től kapott iratokból kiderül, hogy a Swietelsky Vasúttechnika öt alvállalkozót is foglalkoztatott a kisvasútépítésen. Az egyik a felcsúti polgármester cége, a Mészáros és Mészáros Kft. volt, a másik négy a C és R Kft., a Deli Ko-Sza Kft., a Déli-Vasút Kft., és a Verro Holding Kft. Sajnos az nem derül ki a részünkre átadott dokumentumokból, hogy melyik alvállalkozó mennyi pénzt kapott a Swietelskytől.

Az építési munkálatok mellett az alábbi költségei voltak még a felcsúti kisvasútnak:

  • megvalósíthatósági tanulmány nettó 3,9 millió Ft (Aditus Zrt.)
  • tervezés nettó 10,3 millió Ft (Sín-Tervező Bt. és Vaspálya ‘97 Bt.)
  • műszaki ellenőrzés nettó 5,4 millió Ft (Magyar Mérnök Céh Kft.)
  • projektmenedzsment nettó 11,9 millió Ft (Aditus Zrt. és Provital Zrt.)
  • turisztikai szolgáltatásfejlesztés nettó 7,8 millió Ft (Collatinus Kft.)
  • marketingstratégia elkészítése nettó 7,6 millió Ft (Topbalaton Kft.)
  • nyilvánosság biztosítása nettó 3,1 millió Ft (Nabago Kft.)

Nehezen adta ki az iratokat az NGM

2015 márciusában az Átlátszó elsőként írta meg, hogy a kormány egy célzott pályázattal 600 millió forint EU-s támogatást ad a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (FUNA) a felcsúti kisvasút építésére, amit kiemelt beruházássá nyilvánítottak.

Akkor beszámoltunk arról is, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz 2012-ben beadott engedélyezési kérelmében a FUNA napi 2.560 – 7.080 utassal számolt.

2016 júniusában a brit Telegraph nyomán bejárta a magyar sajtót a hír, hogy az EU vizsgálatot indít a felcsúti kisvasút miatt, mert sokkal kevesebben utaznak rajta, mint amekkora utasszámot a magyar kormány vállalt az EU-s támogatás igénylésekor. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára ezt követően a 444-nek azt nyilatkozta, hogy az Átlátszó félreértelmezte 2015-ben a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól kapott dokumentumokat, és a kormány sosem ígért napi több ezer utast a vonalra.

Ezután közadatigénylésben kértük ki a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a kisvasút uniós támogatásával kapcsolatos dokumentumokat, az NGM azonban 30 nap elteltével mindössze az uniós projekteket nyilvántartó kormányzati honlap linkjét küldte el válaszként. Ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, ami bejelentésünk nyomán vizsgálatot indított, majd felszólította a minisztériumot az általunk kért iratok kiadására.

Az NGM viszont ezután sem küldte meg részünkre a kisvasút EU-s pályázatát, ezért pert indítottunk. A bíróság október 4-re tűzte ki az első tárgyalást, de a minisztérium néhány órával előtte átadta részünkre a kért dokumentációt CD-n.

Az NGM-től végül közérdekű adatként kiadott teljes, 235 MB iratanyag elérhető ezen a linken (Dropbox).

Erdélyi Katalin

 

tetszett_a_cikk3