A Tisza-kormány megmondta, mennyibe kerül a támogatott lakáshitel az adófizetőknek

Átlagosan 35 millió forint államilag támogatott hitelt vettek fel a lakásvásárlók, a szerződések összértéke több mint 1000 milliárd forint. A Fidesz kormány egyik utolsó osztogatásával leginkább azok jutottak lakáshoz, akiknek egyébként is van pénzük. A kamattámogatás, amit az adófizetők adnak össze nekik, az idei év végére 140 milliárd forintra nőhet.

„Amíg ez a kormány van hatalmon, az Otthon Start Program marad – jelentette ki Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára 2025 decemberében. A Fidesz-kormány azóta megbukott, Panyi is már csak egy sima parlamenti képviselő, de az Otthon Start maradt. A Fidesz választási vereségét követően viszont megváltozott, miképpen kommunikál a kormány a programról. A Fidesz-kormányt ugyanis hiába kérdeztük, megtagadták az adatigénylés megválaszolását. A tiszás Pénzügyminisztérium azonban kiadta a számokat.

A kamattámogatott hitel arról szól, hogy az állam támogatást ad a lakásvásárlóknak (a bankokon keresztül), hogy a piaci feltételeknél olcsóbban jussanak hitelhez. Ennek árát pedig a közösből állja, vagyis az adófizetők pénzéből, ezáltal a többiek dobják össze a lakásvásárlók olcsóbb hitelét.

Erről lesz szó a cikkben:

• Mire elég egy 35 milliós hitel Budapesten és vidéken?
• Összejöhet-e az önerő egy fiatalnak?
• Mennyi fizetés kellene egy lakáshoz?
• Tényleg ez Európa legjobb konstrukciója?
• Hogyan nőtt az ingatlanok ára a bérekhez képest az elmúlt években?
• Mibe kerül az adófizetőknek ez a támogatott hitel?

Jogos a kérdés, hogy egy ilyen program mégis mennyibe kerül a költségvetésnek (tehát az adófizetőknek), de erre a Fidesz-kormány nem akart válaszolni.

„Tájékoztatjuk, hogy a közérdekű adatigénylését az Infotv. 30. § (3) bekezdése alapján elutasítjuk.  Tekintettel arra, hogy a kormány által bejelentett 3 százalékos lakáshitel kapcsán felmerült kamatterhekkel kapcsolatos adatok olyan adatnak minősülnek, melyek további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják, így az Infotv. 27. § (6) bekezdése értelmében az adatokat nem áll módunkban megküldeni az Ön részére” – tavaly augusztusban még így reagált az akkor Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium arra a közérdekű adatigénylésünkre, hogy mégis milyen kamatterhekkel, kiadásokkal számolt az NGM a kormány által bejelentett 3 százalékos lakáshitel kapcsán a következő évekre.

35 milliós átlaghitel, 1158 milliárd forintos támogatott hitelállomány

Mivel a Fidesz nincs már kormányon, nemrégiben újra rákérdeztük a számokra. A Tisza-kormány által immár Pénzügyminisztériumnak keresztelt intézmény pedig érdemben válaszolt is a közadatigénylésünkre.

„A rendelkezésünkre álló, a hitelintézetek által lejelentett adatok alapján 2025 szeptembere és 2026 márciusa között mintegy 33 ezer hitelszerződés került megkötésre, összesen 1 158,0 milliárd Ft összegben. A ténylegesen folyósított hitelállományról jelenleg nincs információnk.

Az első, bevezetési időszaknak tekinthető hónapot figyelmen kívül hagyva

havonta átlagosan mintegy 5 ezer hitelszerződés megkötésére került sor körülbelül 35 millió Ft átlagos hitelösszeg mellett.

Ezek az adatok összhangban állnak az előzetes várakozásokkal, vagyis megfelelnek a tervezés során a jogosulti kör és a támogatási cél alapján a várható támogatási igény vonatkozásában kialakított feltételezéseknek. Az aktuális ÁKK-hozamok alapján, a rendeletben meghatározott módszertan szerint számított kamattámogatási igény – 2026 márciusig bezárólag – megközelítőleg 16 milliárd Ft-ra becsülhető, a tényleges hitelkihelyezés mértétől függően” – írta adatigénylésünkre válaszul a Pénügyminisztérium.

Mire elég a 35 milliós hitel?

A fenti hitelösszegből a KSH adatai alapján „próbáltunk” lakást vásárolni az ország különböző településein. Íme egy táblázat, hogy ekkora összeg hol, mire elég. (Fontos, hogy ez egy átlagszámítás, nem konkrét ingatlanok, tehát ettől az összegtől lefelé és felfelé is el lehet térni.)

A 35 milliós átlaghitel Budapesten csak egy kb. 30–32 m² körüli átlagos használt lakásra elég minimális önerővel. Debrecenben, Győrben, Veszprémben és Szegeden 40–44 m² körül van a határ. Egy átlagos 50 m²-es lakás ezekben a városokban már több millió, Budapesten pedig kb. 25 millió Ft saját pénzt igényelne a 35 milliós hitel mellé.

Ahol viszont a KSH-átlagár 700–720 ezer Ft/m² alatt van, ott egy 35 milliós hitelkeretből, 10% önerővel már 50 m² feletti átlagos használt lakás is kijöhet: ilyen például Kecskemét, Szombathely, Eger, Tatabánya, Nyíregyháza, Miskolc, Szolnok, Békéscsaba vagy Salgótarján.

Hogy lesz önerő a lakáshoz?

Az is jogos kérdés, mennyi a hitel törlesztőrészlete és hogyan gyűjthető össze az önerő. A 35 milliós hitel 25 évre körülbelül havi 166 ezer forintos kiadást jelent. Ekkora törlesztőhöz – a jövedelemszabályokat figyelembe véve – legalább havi bruttó 500 ezer forintos (nettó 332 ezer Ft) kereset kell.

De ha önerő is szükséges, akkor az alábbi táblázat mutatja, mennyi idő alatt lehet azt összegyűjteni. A valóság persze más, hiszen gyűjtés közben is drágulnak a lakások, vagyis egyre több pénzt kell összegyűjteni – és van, hogy megtakarítással nem is lehet tartani a lépést az ingatlanok árának drágulásával.

Egyre többet kell dolgozni egy lakásért

2018-ban ezekben a városokban egy 50 m²-es új lakás ára nagyjából 7,1–9,6 évnyi megyei nettó átlagkeresetnek felelt meg, viszont 2025-ben, négyzetméterenként 1,3 millió forinttal számolva már 10,7–13,6 évnyi keresetnek.

A lakáshitel mellett pedig élni is kell, így a fentebb említett bruttó félmilliós bér (nettó 332 ezer Ft) még kevés is, hiszen havi 166 ezer forintból – a fizetés másik felét ugye példánkban elviszi a hiteltörlesztés – muszáj bérletet venni/tankolni, enni, lakásbiztosítást, rezsit fizetni, ruhákat és tisztálkodószereket venni.

És ha az ember nem rabszolga üzemmódban létezik, akkor egyéb költései is lennének, pl. egy mozi, egy könyv, egy színház vagy nyaralás. Vagyis nem véletlen, hogy a számítások szerint nem csak a lakásvásárlás és utána a hiteltörlesztés a kihívás, hanem már az önerő összegyűjtése is nagyon nehéz dolog.

Így lesz százmilliárdos kiadás a kamattámogatásból

Az, hogy kiket támogat az Otthon Start Program, nagyjából látható a számok alapján. Budapesten azokat, akiknek egyébként is van 25 milliós önerejük, a vidéki nagyvárosokban pedig azokat, akik 3-10 milliót össze tudnak szedni, és a jövedelmük bruttó 6-700 ezer forint (nettó 400-465 ezer Ft), mert a hitel és a többi kiadás ennyi bért kíván.

Az adófizetőknek az otthon startosok kamattámogatása pénzbe kerül, nem is kevésbe. Az alábbi ábrán azt mutatjuk, hogy mennyit kell majd erre költeni az állami költségvetésből, ha folytatódik az eddigi trend.

A minisztériumi válaszban szereplő 16 milliárd forintos, 2026 márciusig becsült kamattámogatási igényből és a 33 ezer szerződésből az jön ki, hogy egy átlagos, 35 millió forintos Otthon Start-hitel után az állam nagyjából havi 146 ezer, éves szinten 1,75 millió forint kamattámogatást fizethet.

Ez a hitelösszeg mintegy 5 százalékának felel meg évente, vagyis a fix 3 százalékos ügyfélkamat mögött nagyjából 8 százalékos teljes ügyleti kamat állhat. Ha a szerződésszám továbbra is havi 5 ezerrel nő, a program első 12 hónapjának támogatási igénye közel 50 milliárd forint lehet, 2026 egészében pedig 80 milliárd forint fölé emelkedhet. A teljes összeg 2025 szeptembertől az idei év végére pedig 130 milliárd fölött is lehet.

Nem egyedülálló a 3% az EU-ban

„Sehol Európában nincs olyan, mint a fix 3 százalékos lakáshitel” – hirdette bevezetése előtt az Otthon Startról a Fidesz-kormány, majd ezt hangsúlyozta a kommunikációjában. Ez azonban egész egyszerűen nem igaz, mert az EU-átlag most is körülbelül ennyi.

De hazánkban sem kirívó: volt már itthon korábban is olcsó lakáshitel – méghozzá állami támogatás nélkül, piaci alapon. A magyar lakáshitelek költsége 2017–2021 között nagyjából 4,5–5 százalék körül mozgott, miközben az euróövezetben az átlagos lakáshitelkamat 1–2 százalék között volt. Összehasonlításképp: 2018-2021 között a piaci hitel alig volt drágább, mint most az otthon startos. Egy 35 milliós kölcsön 2021-ben a 4,5 %-os THM-mel havi 195 ezer forintos kiadást jelent, míg most a 3 százalékos – a többiek adóforintjaiból finanszírozott – konstrukcióban 166 ezer forintos havi törlesztőt jelent.

A kamatemelési ciklus után itthon és az EU-ban is drágultak a hitelek, de a különbség tartósan megmaradt: 2023-ban Magyarországon 9 százalék körül, az euróövezetben 4 százalék alatt volt az átlagos lakáshitelköltség. 2025 végén az euróövezeti kompozit lakáshitel-kamat 3,32 százalék volt, miközben az MNB magyar lakáscélú hitelköltség-mutatója 8,08 százalékot mutatott.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2026. májusi Lakáspiaci jelentése szerint „2025 negyedik negyedévében a megkötött lakáshitel-szerződések volumene éves összevetésben 130 százalékkal emelkedett. A jelentős bővülés az Otthon Start Program hatására történt, melynek köszönhetően a támogatott hitelek aránya a lakáshiteleken belül 23 százalékról 81 százalékra emelkedett 2026 első negyedévére. Az Otthon Start jelentős igénybevétele miatt a hitel segítségével vásárolt lakások aránya historikusan magas szintre, 60 százalék fölé emelkedett 2026 első negyedévében a program bevezetése előtti időszakot jellemző 36 százalékról.”

A jelentés arról is ír, hogy – vélhetően a program miatt is – drasztikusan emelkedtek az ingatlanárak hazánkban. „2025-ben a lakásárak éves nominális növekedési üteme országosan 23,5 százalékot ért el, ezzel reálértelemben 19,0 százalékkal emelkedtek a lakásárak, ami az elmúlt 25 év legmagasabb reál lakásár-drágulása. A dinamikus áremelkedés miatt 2025 negyedik negyedévében országosan 22,5 százalékkal haladták meg a lakásárak a fundamentumok által indokolt szintet, ami az előző év azonos időszaki értékhez képest 8,8 százalékpontos emelkedést jelent. (…) A fővárosi újlakás-kínálatban egyre csökken az Otthon Start Programra jogosult lakások aránya az újlakások folytatódó drágulása miatt, mely március végére elérte az 1,85 millió forintos négyzetméterárat.”

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián, címlapkép: Átlátszó-montázs