Könnygáz, kirúgások és státusztörvény – így kezelte a kormány tavaly a pedagógusokat

2023 mozgalmasan telt az oktatásban: benyújtották és rekordsebességgel el is fogadták a pedagógusok új jogállására vonatkozó státusztörvényt, ami miatt számos tanár döntött úgy, hogy otthagyja a közoktatást. Ezzel párhuzamosan tavaly is számos demonstrációt szerveztek a pedagógusok mellett, a tanárhiány pedig továbbra is problémát jelent. A felsőoktatásban az alapítványi egyetemeknél felfüggesztett Erasmus jelentett fontos mérföldkövet. 

Több mint 4 ezer, állami iskolákból távozó pedagógus, az alapítványi egyetemek kizárása az EU által finanszírozott oktatási- és kutatási projektekből: évösszefoglaló cikkünkben megmutatjuk, mi minden történt a magyar oktatásban 2023-ban, és melyek voltak a legfontosabb anyagaink a témában.

A kormány tavaly tavasszal tette közzé a státusztörvény néven elhíresült közoktatási törvénytervezetét, ami a pedagógusok új életpályájának kereteit fektette le, és számos változással járt a tanárok életében. A kritikusai által csak „bosszútörvény” néven emlegetett törvényt nyáron szavazta meg az országgyűlés, majd rekordsebességgel alá is írta Novák Katalin köztársasági elnök.

A kormány kommunikációjában bérrendezésről (aminek első lépcsője a friss bejelentés szerint átlagosan 32,2 százalék lesz) és csökkentő terhekről beszélt, az érintettek ugyanakkor nem teljesen így látták a helyzetet. Az általunk megszólaltatott pedagógusok szavaiból az rajzolódott ki, hogy nem csupán a státusztörvény a probléma: az alacsony fizetés, a rengeteg pluszmunka mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy hivatástudata ellenére egyre több tanár döntött úgy, hogy 2023 szeptemberétől nem tér vissza a tanításhoz.

A státusztörvény miatt újult erőre kaptak tavaly tavasszal a tüntetések, amelyek több alkalommal dulakodással, kordonbontással jártak, a rendőrség volt, hogy a könnygázt is bevetett a tüntető diákok ellen, és egy alkalommal a tömeg váratlan oszlatására is sor került. A tüntetések kapcsán több tucat diákot idézett be a rendőrség, többek között garázdaság vagy rongálás miatt.

Az állami iskolákban dolgozó tanároknak szeptember végéig kellett nyilatkozniuk arról, hogy elfogadják-e az új jogállást. Térképen ábrázoltuk a tankerületi központoktól kikért adatokat, hogy honnan mennyien távoztak tavaly az állami iskolákból – különös tekintettel a nyári őszi időszakra, és hogy a távozók pontosan hány százalékát teszik ki a teljes tantestületnek, valamint sikerült-e pótolni a kiesőket.

De nemcsak a felmondás, illetve a közös megegyezéssel távozás növelte a tanárhiányt, több esetben kirúgással függesztette fel a tankerület a tanárok munkaviszonyát. A Kölcsey Ferenc Gimnázium öt kirúgott tanára még 2022 őszén, kirúgásuk után közösen indítottak munkaügyi pert a tankerület ellen, a per több mint egy évvel később sem zárult még le. Tavaly más intézményekből elbocsátott oktatók is a per mellett döntöttek.

A tanárhiány egyre nagyobb probléma, a kormány mégsem aggódik

A tanárhiány nem új keletű jelenség a magyar közoktatásban. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) becslése szerint a 2022-es tanévkezdéskor tizenhatezer pedagógus hiányzott a rendszerből. A 2023/2024-es tanév közel 600 betöltetlen állással indult. Az állami szektor álláshirdetéseit összegyűjtő Közszolgálati Állásportál adatai segítségével tavaly szeptemberben infografikákon mutattuk meg, mekkora a pedagógushiány az országban a hirdetések alapján, és milyen tanárokat kerestek a leginkább.

Mindezek miatt nem ritka, hogy kényszermegoldásokkal próbálják pótolni az iskolák a hiányzó pedagógusokat: előfordul, hogy történelemtanár tanít kémiát, 80 év feletti nyugdíjast hívnak vissza testnevelésórákat tartani, vagy diploma nélküli egyetemistákat alkalmaznak, máshol a szülők magántanárral vagy otthoni közös készüléssel próbálják segíteni a gyerekeket.

A kormány ugyanakkor rendre azt kommunikálja, hogy nincs semmi probléma, a pályának nőtt a vonzereje, a tanárhiánnyal kapcsolatos aggodalmakat pedig nemes egyszerűséggel „baloldali hergelésnek” nevezik. December eleji cikkünkben megírtuk, hogy a felvételi adatok nem támasztják alá ezt az álláspontot. Bár a pedagógusképzésekre felvettek száma 2023-ban valóban magas volt, a pedagógusképzés nem egyenlő a tanárképzéssel, hiszen számos részterülete van, és nem mindenki tanár lesz, aki a képzésbe kerül, így az utánpótlás mértékét sem ez határozza meg.

Oktatás a háború árnyékában

Közel két éve, 2022 február óta tart az orosz-ukrán háború, azóta az Ukrajnából menekülő családok gyermekeinek oktatása fontos megoldandó kérdéssé vált hazánkban is. Tavaly év eleji cikkünkben bemutattuk, hogy eleinte főleg egyéni kezdeményezések indultak az ukrán menekült gyerekek oktatása érdekében, később az állam is lépett, ám az érdemi kormányzati segítség sokak szerint továbbra is hiányzik.

Veszélyben az egyetemisták nemzetközi csereprogramja

2023 elején derült ki az Európai Bizottság leveléből, hogy az alapítványi egyetemeket kizárhatják az EU által finanszírozott oktatási- és kutatási projektekből. A döntés több ezer egyetemi hallgató számára tette kétségessé a jövőben a külföldi tanulás vagy szakmai gyakorlat lehetőségét. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter februárban felszólította a kormányzati tisztviselőket, hogy vagy mondjanak le az egyetemi vagyonkezelő alapítványokban betöltött tisztségeikről, vagy a kormányzati megbízásukból távozzanak. Az egyetemi kuratóriumok új tagjai, bár nem közvetlenül kormányközeli szereplők, a Telex szerint mégis több szállal kötődnek Mészáros Lőrinchez és a miniszterelnök vejéhez.

Az Erasmus-ügy ugyanakkor csak a jéghegy csúcsa. Februári cikkünkben részletesen körbejártuk, hogy milyen gondok vannak a magyar egyetemek nemzetközi mobilitási programjaival, és miért nem oldaná meg a problémát a kormányközeli szereplők kuratóriumi tagságról való lemondása. Áprilisban videóban foglaltuk össze, mi a problémája a Bizottságnak, hogyan alakult a felsőoktatás a Fidesz kormányzása alatt, és hogyan jutottunk el a modellváltásig.

Megállapodás azóta sem született, Magyarország újabban három hónap türelmi időt kért az Erasmus-programból kizárt magyar egyetemek ügyében. Ezzel egy időben kiderült, az Erasmus-programot felügyelő szervezet egy új nemzetközi csereprogramot dolgozott ki, amely idén indul, és kifejezetten az alapítványi egyetemek diákjait és oktatóit célozza. A kormány ugyanakkor azt állítja, mindez nem az Erasmus pótlására szolgál.

A kollégisták sem voltak egyszerű helyzetben

Az energiaválság miatt tavaly év elején számos helyen korlátozásokat vezettek be az energiafelhasználásban, ez pedig az oktatási intézményeket sem kerülte el. A takarékosság jegyében az iskoláknak minimális hőfokot szabtak meg, ám a bentlakásos intézményekre eltérő szabályozás vonatkozott. Az Átlátszó Oktatás saját felmérésbe kezdett, hogy utánajárjon, hogyan érintette mindez a kollégiumokat, hogyan vélekednek a diákok, hallgatók a kollégiumok fűtöttségéről, valamint milyen praktikákat alkalmaznak a hideg kollégiumi szobák felmelegítésére.

Tavaly ráadásul nemcsak a fűtéssel, vagyis annak hiányával volt probléma: a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a felvi.hu adatai alapján közel 127 ezer fő jelentkezett, ami jóval több, mint ahány kollégiumi férőhely érhető el a felsőoktatásban, a túljelentkezés gyakran másfélszeres. Kollégiumi körképünkben bemutattuk, hány férőhellyel és milyen felszereltséggel rendelkeznek a fővárosi és vidéki egyetemek kollégiumai, mekkora a túljelentkezés, milyen költségekkel érdemes számolni, és milyen egyéb lakhatási lehetőségek közül választhatnak a leendő egyetemisták.

A kormánynak is feltűnt a kollégiumi túljelentkezés, ezért 2016-ban bejelentették, hogy Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia indul, és összesen 192,6 milliárd forintot különítettek el erre a célra. A program 2023 végéig tart(ott), ezért ősszel utánajártunk, pontosan milyen célokra költötték ezt az összeget. A program keretében kötött szerződésekből az látszik, hogy a pénz nagy részét korábbi PPP projektek kiváltására használta a kormány, de azért új projektek is indultak.

Szopkó Zita

Címlapkép: A diáktüntetés résztvevői vonulnak a Szent István körúton az Oktogonhoz 2023. május 19-én. A tüntetők ezúttal is a pedagógusok bérének haladéktalan emelését és az őket érintő úgynevezett státusztörvény teljes tervezetének azonnali visszavonását követelték, megerősítve a „7igenes” országos népszavazási kezdeményezésben foglaltakat. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd