A pedagógus-utánpótlás kérdése az elmúlt időszakban egyre égetőbbé vált. A kormány rendre azt kommunikálja, hogy a pályának nőtt a vonzereje, a tanárhiánnyal kapcsolatos aggodalmakat pedig nemes egyszerűséggel „baloldali hergelésnek” nevezi. A felvételi adatok alapján megnéztük, hogy mi az igazság: áttekintettük a pedagógusképzésbe tartozó szakokat, elemeztük és többéves intervallumban is megvizsgáltuk az egyes részterületekre felvettek számát, a témáról pedig a Pedagógusok Szakszervezetét is megkérdeztük.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára 2023 augusztusában így nyilatkozott az MTI-nek: „A rekordmagas pedagógusfelvételi adatok is mutatják, hogy a pedagóguspálya egyre vonzóbb a fiatalok számára; az új pedagóguséletpálya-törvény növelte a pedagógushivatás iránti érdeklődést, a pedagóguspályának nőtt a presztízse és a vonzereje. […] Hiába a baloldali hergelés, a pedagóguspálya továbbra is az egyik legnépszerűbb.” Cikkünkben a felvételi adatok alapján megkísérlünk arra válaszolni, hogy jogos-e vészharangokat kongatni vagy sem.
Idén általános felsőoktatási felvételi eljárás keretében 10 514 főt vettek fel a pedagógusképzés nevű képzési területre, ami 63%-os emelkedést jelent a 2022-es számokhoz képest. A korábbi évek adataival összevetve szintén kiugró eredményt kapunk. 2023-ban az általános felvételi eljárás során összesen 18 673 fő jelölte meg valamelyik szakot a pedagógusképzésen belül, közülük 14 321-en az első helyen.
Ha az általános felvételi eljáráshoz a pótfelvételi eljárás során és a keresztfélévben felvetteket is hozzáadjuk, még magasabb számot kapunk: így összesen idén 12 894 fő kezdhette meg tanulmányait a pedagógusképzés valamely szakán, ami az elmúlt öt év adatainál jóval magasabb szám.
Könnyű lenne egyenlőségjelet tenni a pedagógusképzés és a tanárképzés közé, azonban az igazság az, hogy utóbbi csak egy kis része az átfogó képzési területnek. A pedagógusképzésbe ugyanis nemcsak a tanári mesterszakok, az osztatlan tanárképzés és a szakoktatóképzés (ezek termelik ki az általános iskolai és a középiskolai tanárokat), valamint az óvodapedagógus és tanító szakok (amelyek a köznevelés alsóbb szintjeinek szakembereit nevelik ki) tartoznak, hanem a gyógypedagógia és logopédia, emellett a konduktor, a pedagógia, illetve a csecsemő- és kisgyermekgondozó szakok is.
Tehát nem mindenki tanár lesz, aki pedagógusképzésbe kerül, így a tanári utánpótlás mértékét sem a Rétvári Bence által említettek alapján érdemes megítélni.
Idén például több mint 1200 hallgató nyert felvételt csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakra, ami 12%-át ki is teszi az általános eljárás során a pedagógusképzésre összesen felvettek számának. A leendő tanárokat képző szakokra felvettek számát illetően célszerűbb tehát azt vizsgálni, hogy az osztatlan tanárképzésre és a tanári mesterszakokra hány fő került be.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára. Forrás: Facebook/Rétvári Bence
A pedagógusképzés nevű képzési területen belül elsősorban az osztatlan tanárképzésre felvettek számát szükséges vizsgálni, ez mond ugyanis legtöbbet a rendszerben potenciálisan megjelenő új tanárok számáról.
2013 óta a tanárképzés fő formája az osztatlan tanárképzés, amelynek a végén kétszakos tanári mesterdiplomát szerez a hallgató. Aki közvetlenül érettségi után a tanári pálya iránt érdeklődik, erre a képzésre tud jelentkezni. Az osztatlan tanárképzés 2022 óta ötéves. 2023-ban az általános felvételi eljárás során 3 357 fő jelentkezett erre a szakra. A jelentkezők közül 1 550 főt vettek fel, ami csupán 15%-a a pedagógusképzésre felvetteknek, azaz a Rétvári Bence által idézett számoknak. Ez 6%-kal több, mint a tavaly felvettek száma.
Az osztatlan tanárképzés azonban 2018 és 2021 között jóval népszerűbb volt, mint idén.
2018-ban 46%-kal, 2019-ben pedig 30%-kal több ember kezdte meg tanulmányait ebben a képzési formában, mint 2023-ban. Az érdeklődés már 2020-ban és 2021-ben is érezhetően megcsappant, azóta ez a tendencia pedig tovább folytatódott.
Megkérdeztük a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) arról, hogy mi áll a csökkenés hátterében, és milyen következményei lehetnek mindennek. A szakszervezet elnöke, Totyik Tamás elmondta, hogy valójában nem a felvett hallgatók száma a lényeges, hanem a pályakezdők száma, „ugyanis 2010 óta megfigyelhető az a folyamat, hogy a pedagógusképzésre felvett hallgatóknak csupán negyede marad a pályán.”
„Bár az adatok csak becsült számításokat tükröznek, öt év alatt a pedagógus szakma várhatóan 22 000 főt elveszít, ami legrosszabb esetben a jelenlegi az oktatói-nevelői létszám 25%-át is elérheti. A nyugdíjas visszafoglalkoztatottak tartják „lélegeztetőgépen” a közoktatást” – mondta el Totyik Tamás.
A hallgatói létszám csökkenésének okait abban látja a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, hogy az elsőéves hallgatók száma 2013-ban, az akkori béremelés hatására megugrott, ám 2017-ben megtorpant a növekedés, ugyanis ekkor már látszódott, hogy a pedagógusok fizetése veszít az értékéből, ez egyébként azóta sincs másként.
Az osztatlan tanárképzés mellett tanári mesterképzéseken is tanulhatók az egyes tanári szakok. Erre 2023-ban 3 069 fő jelentkezett, közülük 2 759-en első helyen jelölték meg ezt a képzést. Az összes jelentkező több mint 61%-át fel is vették, ami 18%-a a pedagógusképzésekre bekerülőknek. Az idén felvettek száma többéves viszonylatban is magasnak számít, tavalyhoz képest például 56%-os az emelkedés.
A tanári mesterképzéseknek ötféle típusa van. Az egyik az egyéves mesterszak, amelyre egy adott tudományterületen megszerzett mesterszakos diploma birtokában lehet felvételizni, például vegyész mesterdiplomával kémiatanári mesterszakra. A 2023. évi pótfelvételi eljárástól fogva bizonyos szakok esetében enyhítettek a bemeneti követelményeken: néhány egyéves tanári mesterszakra azóta már alapszakos diszciplináris diplomával is felvételt lehet nyerni.
A többi tanári mesterszaktípus nem új tanárokat képez, a már végzett pedagógusok szakképzettségeinek bővítését szolgálja.
Ezen mesterszakok elvégzése tehát a tanárhiányt sem enyhíti, csak átalakítja.
Például, ha egy tanítóként dolgozó pedagógus általános iskolai magyartanári képesítést szerez a megfelelő mesterképzésen, és új szakmájában helyezkedik el, akkor a tanító pozíciót valakinek pótolnia kell.
A kép illusztráció. Forrás: pexels.com
Az ország legnagyobb tanárképző kara az ELTE Tanárképző Központja. 2023-ban az általános felvételi eljárás keretei között 526 főt vettek fel ide, ami a 2018-as adathoz képest 40%-os, a 2019-eshez viszonyítva pedig 33%-os csökkenést jelent.
Az ELTE Tanárképző Központjában 2020 óta nem változott sokat, azaz az elmúlt években nem csökkent érdemben a felvettek száma.
Annak ellenére, hogy bizonyos pedagógusképzések iránt kisebb volt az érdeklődés idén, néhány alapszak kifejezetten népszerű volt:
kiugróan magasnak számít az idén felvett hallgatók száma a gyógypedagógia, az óvodapedagógia és a tanító alapképzéseken.
Gyógypedagógia alapképzésre idén 2 201 fő került be, ami 48%-os növekedés a tavalyi évhez képest. Ez a különféle pedagógusképzésekre felvettek számának több mint az egyötöde. Óvodapedagógus alapképzésre 2023-ban általános eljárással 2 095 fő nyert felvételt: ez több mint a duplája a tavaly felvettek számának, és szintén ötödét teszik ki a pedagógusképzésekre felvételt nyert hallgatóknak. Tanító alapképzésre szintén majdnem duplaannyi hallgatót vettek fel 2023-ban általános felvételi eljárással, mint tavaly.
Kérdés ugyanakkor, hogy az idén tapasztalt hirtelen növekedés folytatódni fog-e a jövőben is. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint a felvettek viszonylag magas számát az egyre alacsonyabb ponthatárok is magyarázzák.
„Ha megfigyeljük az átlagpontszámokat a tanárképző intézményekben, akkor a két évvel ezelőtti pontszámok 80%-ával is felvételt lehetett nyerni.”
Hozzátette, hogy tapasztalataik szerint sok szülő jelentkezett idén gyógypedagógusnak, valószínűleg azért, mert nem tarja kielégítőnek az állam szolgáltatásait a fogyatékossággal élő gyermekek részére, és saját kezébe szeretné venni gyermeke fejlesztését.
A tanárhiány szempontjából szintén problémát jelenthet, hogy a pedagóguskorfa elöregedő pedagógustársadalmat mutat. A Pedagógusok Szakszervezete már tavaly is körülbelül 16 ezer főre becsülte a hiányzó pedagógusok számát. Egy korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy az idei tanév közel 600 betöltetlen pedagógusállással indult a Közszolgálati Állásportálon található álláshirdetések alapján, és a státusztörvény hatályba lépésével még több ezren helyezték kilátásba felmondásukat, az idei tanévben több mint 4 ezer tanár távozott az állami iskolákból. Ezért is nagy szükség lenne arra, hogy a különféle pedagógusszakokat elkezdő hallgatók végül valóban munkába is álljanak képzésük után.
Varga Virág
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: A diáktüntetés résztvevői vonulnak a Parlamenttől az Oktogonhoz 2023. május 19-én. A tüntetők ezúttal is a pedagógusok bérének haladéktalan emelését és az őket érintő úgynevezett státusztörvény teljes tervezetének azonnali visszavonását követelték, megerősítve a „7igenes” országos népszavazási kezdeményezésben foglaltakat. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd.
Munkásságának kezdeteiről, a koronavírus-járvány feldolgozásáról és a kedvenc könyveiről is kérdezték Bátorfy Attilát a beszélgetés során.
A naperőművekhez kapcsolódó magasfeszültségű távvezeték építésének helyi gazdálkodók a vesztesei, a nyertesek között viszont kínai cég is felbukkan.
Az önkormányzat most nekiállt építeni egy másikat, ami viszont már 300 millióba fog kerülni.
Szánjatok rá pár percet, és töltsétek ki anonim kérdőívünket, hogy jobban megismerhessünk titeket!
