A szakszervezetek, a szülők és a pedagógusok évek óta kongatják a vészharangot, hogy lassan nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. Sok iskolában kényszermegoldásokkal próbálják pótolni a hiányzó tanárokat, a kormány álláspontja szerint viszont minden rendben: elegendő tanárral, fennakadások nélkül indulhatott az idei, 2023/24-es tanév is. Az állami szektor álláshirdetéseit összegyűjtő Közszolgálati Állásportál adataiból azonban egy egészen másfajta kép rajzolódik ki. Infografikákon mutatjuk, mekkora a pedagógushiány az országban a hirdetések alapján.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pár nappal az idei, szeptember elsejei tanévkezdés előtt a Kormányinfón beszélt arról, hogy összességében elegendő tanár van Magyarországon, „ilyen értelemben tanárhiány nincsen.” Azt azért hozzátette, hogy bizonyos szakokon nehéz pedagógust találni.
Bár a kormány következetesen tagadja, hogy a tanárhiány valóban problémát jelentene a magyar közoktatásban, az érintettek többsége egyetért abban, hogy valójában nagyon nagy a baj. Erről árulkodnak az állami szektor állásportáljának hirdetései is, amelyek alapján az látható, hogy közel 600 betöltetlen tanári állással indult a 2023/24-es tanév a magyar közoktatásban.
A Közszolgálati Állásportálon az állami szektor álláshirdetéseit lehet böngészni, így a közoktatásban meghirdetett nyitott pozíciók is ide kerülnek fel. Az oldalon a „tanár”, „tanító” és „pedagógus” kifejezésekre szűrve szeptember 4-én összesen 557 hirdetést találtunk, azaz a tanévkezdéskor ennyi pedagógust kerestek még az intézmények. Ez a szám azonban napról napra változik, augusztus elején még az ezret is meghaladta az álláshirdetések száma.
Tanári állásra országosan összesen 317 betöltetlen pozíciót találtunk a Közszolgálati Állásportálon. Második helyen 128 találattal az óvodapedagógusok következtek. Gyógypedagógusokból ugyanekkor 69 szakembert kerestek, és a tanévkezdés utáni napokban intézményvezetői, intézményvezető helyettesi pozícióra még mindig 13 jelentkezőt vártak. Az adatok alapján látható, hogy nagy igény van fejlesztőpedagógusra és tanító-nevelőre is.
A portálon közzétett tanári hirdetésekben elemeztük az egyes tantárgyak említéseinek számát. Az elemzésünkből kiderült, hogy az idei tanévkezdés során
matematika szakos tanárokra van a legnagyobb szükség, ugyanis összesen 61 alkalommal szerepel ez a tantárgy az álláshirdetésekben.
Emellett sok helyen keresnek ének-zene, angol, testnevelés és informatika szakos tanárokat is, valamint a természettudományos végzettségű tanárokból is sok hiányzik a hirdetések alapján.
Területi elhelyezkedés szerint az látható, hogy a legnagyobb lakosságú Budapesten van a legtöbb nyitott tanári pozíció (83), azonban a probléma nem korlátozódik kizárólag a fővárosra. Az idei évben Budapestet követően Szigetszentmiklós (16), Karcag (8) és Debrecen (7) városában adták fel a legtöbb tanári álláshirdetést, azonban az ország számos más területén is érzékelhető a tanárok hiánya.
Térképen ábrázoltuk a tanárok mellett az óvodapedagógust kereső hirdetéseket is. A hirdetések alapján szintén Budapesten a legnagyobb a hiány (16), ezt követően azonban a megyeszékhelyeken keresik a legtöbb óvodapedagógust ősszel. Kiugrik Győr 4 álláshirdetéssel, valamint Debrecen és Miskolc 3-3 álláshirdetéssel.
A tanárhiány nem új keletű jelenség a magyar közoktatásban. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) becslése szerint a tavalyi tanévkezdéskor tizenhatezer pedagógus hiányzott a rendszerből. Mi 2022. szeptember elsején megírtuk, hogy a Közszolgálati Állásportálon közel 800 pedagógust kerestek országosan, a legtöbb hirdetés matematikatanárra vonatkozott. Az akkori adatok szerint a fővároson kívül Miskolcon, Szegeden és Kecskeméten adták fel a legtöbb tanári álláshirdetést, gyógypedagógusból pedig jellemzően a kisebb településeken volt hiány.
A tavalyi és idei adatok összevetésekor nem sok változás látszik: a 2022/23-as tanév kezdetén szintén komoly problémát jelentett a természettudományos és angol szakos tanárok hiánya a közoktatásban. Azonban érdekesség, hogy idén kevésbé hangsúlyos a magyar szakos tanárok hiánya az állami állásportál hirdetései alapján, mint azt tavaly tapasztalhattuk.
Tavaly októberi cikkünkben és videóriportunkban részletesen foglalkoztunk az egyre kritikusabbá váló helyzettel, hogy az iskolákban egyszerűen nincs elég pedagógus, aki tanítsa a gyerekeket. Emiatt előfordul, hogy történelemtanár tanít kémiát, 80 év feletti nyugdíjast hívnak vissza testnevelésórákat tartani, vagy diploma nélküli egyetemistákat alkalmaznak, máshol a szülők magántanárral vagy otthoni közös készüléssel próbálják segíteni a gyerekeket.
A KSH összesítése szerint 2023 második negyedévére 7620-ra nőtt a betöltetlen álláshelyek száma az oktatásban. Ez közel nyolcszázzal több, mint a három hónappal korábbi számok. Mindezt pedig csak tovább súlyosbíthatja az ellenzői által csak „bosszútörvény” néven emlegetett státusztörvény, amit nyáron szavazott meg az országgyűlés.
A törvény elfogadásának hírére több pedagógus lengette be felmondását. A 444 távozótanár-számlálót indított, ahol eddig 300 pedagógus jelezte a lapnak, hogy otthagyták a közoktatást. Az aHang felmérésében pedig eddig több mint 5 ezer pedagógus nyilatkozott úgy, hogy a törvény hatályba lépésével megszüntetné munkaviszonyát.
Az iskolakezdést több iskolában sem volt zökkenőmentes: voltak intézmények, ahol vészforgatókönyvet készítettek a tanárhiány átvészelésére, a tankerületi központok pedig újabban már nem csak utolsó éves egyetemistákat vesznek fel iskolai munkára, hanem bármilyen pedagógushallatót, így akár elsőéveseket is. A tanárjelöltekre a Nészava cikke szerint jellemzően egyszerűbb feladatokat bíznak, de előfordul olyan is, hogy tanórák megtartására osztják be őket.
A tudnivalókat írja fel a táblára a szülőknek egy tanárnő az első osztályosok egyik tantermében a nyíregyházi Zelk Zoltán Általános Angol-Német Kéttannyelvű Iskolában a tanévnyitó napján, 2016. szeptember 1-jén. (MTI Fotó: Balázs Attila)
Július közepén a PSZ alelnöke az Átlátszónak nagyjából kétezerre becsülte azok számát, akik felmondtak, vagy kezdeményezték nyugdíjba vonulásukat. Pályaelhagyó pedagógusokkal is beszélgettünk, hogy megtudjuk, milyen okok állnak annak hátterében, hogy hivatástudatuk ellenére egyre több tanár határoz úgy, hogy szeptembertől nem tér vissza a tanításhoz. A pontos számok azonban csak később derülnek ki, a pedagógusok ugyanis szeptember végéig dönthetnek arról, elfogadják-e az új szerződésben foglaltakat.
A Közszolgálati Állásportált a Miniszterelnöki Kormányiroda Kormányzati Személyügyi Központja üzemelteti. Hadházy Ákos számolt be arról idén júliusban, hogy az oldalt közel 300 millió forintból készítették. A közbeszerzési értesítő szerint a portált 2019-ben fejlesztették, az ajánlatkérő a Belügyminisztérium volt. A honlap egy 297 millió forint összértékű projekt része volt, ez azonban az állásportál mellett 3 további alrendszer fejlesztését is magában foglalta. Összesen heten pályáztak a feladatra, a tendert a Noispot Innovations Kft. nyerte el.
A Noispot Innovations Kft. 2015-ben már írtunk az Átlátszón. Ekkor arról számoltunk be, hogy több mint 2,2 milliárd forint uniós támogatást nyertek 2011 óta annak a céghálónak a tagjai, amelybe a félmilliárd forint uniós forrással kitömött, ám az érintettek szerint kamu „vakszoftver” gazdája is beletartozik. A Noispot Innovations Kft. a projektgazda szakmai alvállalkozójaként került a képbe.
A szegedi székhelyű cég szekere 2019 után indult be, ekkor egy év alatt megháromszorozta nettó árbevételét, a nyeresége (azaz az adózott eredménye) pedig 5,6 millióról 114,5-re emelkedett 2020-ban, ami hússzoros különbség. Tavaly 1,14 milliárdos nettó árbevétel mellett 31 milliós profitot könyvelhetett el.
A Közszolgálati Állásportál működése azonban nem igazán zökkenőmentes: júliusban például egy héten keresztül elérhetetlen volt, ekkor az RTL Klub beszámolója szerint az üzemeltető cég alkalmazáshibára hivatkozott. Augusztus végén, amikor a hirdetéseket gyűjtöttük, szintén előfordult, hogy nem igazán működött az oldal, csak többszöri frissítésre töltött be, és nem is minden böngészőben.
Pete Luca – Szopkó Zita
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: saját szerkesztés.
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Szakok és egyetemek szerinti bontásban összeszámoltuk, hányan kerültek be 2023-ban az osztatlan tanárképzésre és tanári mesterképzésekre.
Megvizsgáltuk, milyen képzések tartoznak pontosan a pedagógusképzés alá, és mit üzennek az idei felvételi adatok, összehasonlítva a korábbi évek számaival.
Infografikákon ábrázoltuk, hány tanár mondott fel a tankerületekben, hol volt a legtöbb távozó tanár a tavalyi évben, és mi a helyzet az utánpótlással.
