Mutatjuk, hogy halad a kormány az energiavészhelyzet elhárításával

A kormány júliusban kihirdette az energia-vészhelyzetet, és ennek elhárítására elfogadott egy hét pontból álló intézkedési tervet. Több mint fél év elteltével megnéztük, mire jutottak a kormányhatározat megvalósításával. Nézzük a hét pontot sorban!

1. A kedvezményes villamosenergia és földgáz egyetemes szolgáltatás fenntartása

Amennyiben itt a rezsicsökkentésre gondolt a kormány, akkor ez rögtön egy olyan pont, amit nem sikerült megvalósítani. Hiszen alig egy héttel az energiaveszélyhelyzeti kormányhatározat elfogadása után a kormány jócskán megemelte a lakossági földgáz és áram árát: az átlagos fogyasztási szint felett az áram esetében közel kétszeres, a földgáz esetében pedig hét és félszeres volt az emelés.

Ráadásul a bejelentett rezsinövelés hatására a tűzifa is megdrágult, a KSH adatai szerint az elmúlt egy évben átlagosan közel 60 százalékkal. Magyarországon több mint 1,1 millióan élnek fával fűtött lakásban.

Ugyanakkor a kedvezményes árszint bizonyos szempontból fennmaradt, ugyanis európai viszonylatban a magyarországi gáz- és áramár még most is alacsonynak számít. Az ábrán pirossal jelöltük a magyarországi átlagárakat: az egyik a rezsicsökkentett ár, a másik az az ár, amit egy átlagfogyasztást 20 százalékkal meghaladó háztartás fizet, a harmadik pedig az átlagfogyasztás dupláját fogyasztó háztartás átlagára.

 

Természetesen nem kérdés, hogy sok magyar háztartásnak nehéz fizetnie a számlákat, de ez azért van, mert sajnos Magyarország az átlagjövedelmek tekintetében is a sor végén kullog.

 

2. A lignit kitermelés növelése, 3. A Mátrai Erőmű mind a négy blokkjának újra termelésbe állítása, a folyamatos termelés biztosítása

Ezt a két pontot egyben kezeljük, mert Magyarországon csak a Mátrai Erőmű éget lignitet. A Mátrai Erőműnek egyébként öt blokkja van, nem négy, de ebből jelenleg mindössze egyetlen blokk üzemel, a többi vagy különféle meghibásodások miatt áll, vagy eleve nincs is már működőképes állapotban. Az erőmű a hatvanas években épült, amortizálódott, elöregedett, magas karbantartási költséggel tartható életben, ezért például elég sokszor lép fel üzemzavar. Ilyenkor le kell állítani a meghibásodott blokkot, ez a helyzet a tavalyi év során is számtalanszor lépett fel. Részben emiatt a Mátrai Erőmű egyre kevesebb áramot termel. Az erőmű termeléséhez igazodik a lignit bányászata is, hiszen lignitet ilyen óriási mennyiségben csak a Mátrai Erőmű használ. Vagyis ha az erőműben csökken a termelés, akkor a lignit iránti szükséglet is csökken. A Mátrai Erőmű felturbózása nélkül tehát a lignit kitermelése se fog növekedni.

 

A Mátrai Erőmű felturbózása előtt viszont áll néhány komolyabb akadály, például a szén-dioxid-kvóták jelentősen növekvő ára. A Mátrai Erőmű az ország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó létesítménye. Az európai szabályok szerint kvótát kell vásárolnia ahhoz, hogy szén-dioxidot bocsáthasson ki, és ez egyre súlyosabb megterhelés az erőműnek. Az éves beszámolók szerint 2021-ben már 59 milliárd forintot fizetett az erőmű a kvótákért. A 2022-es adat még nem elérhető, de a kvótaárak tavalyi alakulását elnézve nem lenne meglepő akár 80-120 milliárd forintos költség sem. Vagyis évről-évre egyre drágábban tud áramot termelni az erőmű, és minél több áramot akarna termelni, annál több szén-dioxid-kvótát kellene vásárolnia.

 

Mindezek miatt az elmúlt években végig az volt a terv, hogy 2025-ig átalakítják az erőművet, hiszen úgyis csak addig van működési engedélye. A terv szerint a régi lignites blokkok helyett épült volna egy 500 MW-os gázüzemű erőmű, egy 31 MW-os vegyes tüzelésű, azaz háztartási vegyes hulladékot és biomasszát égető erőmű és egy 200 MW kapacitású naperőmű a bezárt és rekultivált lignitbányák területén. Ezt áprilisban kiemelt nemzetgazdasági beruházásnak is minősítették, majd júliusban az energiavészhelyzeti kormányhatározat kútba dobta az egészet – hogy ideiglenesen-e vagy véglegesen, az nem egyértelmű.

4. A hazai földgázkitermelés 1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre való emelése

Bár az Energiaügyi Minisztérium napokban kiadott közleménye szerint megindul a kitermelés a békési gázmezőn, a valóságban egyelőre csak kutatófúrásokról és próbatermelésről van szó. Tehát egyrészt nem indult meg a kitermelés, másrészt rengeteg a kérdés a valószínűleg a szokásos engedélyek nélkül, gyorsított ütemben és a szabályozások egyszerűsítése mellett zajló projekttel kapcsolatban. A „nem hagyományos” földgázmező kitermelésének ugyanakkor lehetnek komoly környezeti hatásai, amelyekről a fentiek miatt jelenleg nincs információja a magyar társadalomnak.

A hazánkban kitermelt földgáz mennyisége évről-évre csökken, és 2022-ben is alig haladta meg a 1,5 milliárd köbmétert. Ugyanakkor, még ha sikerülne is elérni a 2 milliárd köbméter hazai termelést, tehát picikét növelni az alsó sávot a diagramon, akkor is maradna még 8-9 milliárd m³ földgáz, amit importálnánk. Tehát aligha ez az a csodafegyver, ami megmentené Magyarországot az energiaválságtól.

 

5. A Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása

Először is, mivel a reaktorok engedélyei majd csak 2032-37 között járnak le, a majdani üzemidő-hosszabbítás nyilván semmilyen választ nem tud adni a jelenlegi válságra.

Másrészt, a Paksi Atomerőmű egyszer már az élettartama végére ért, tehát egyszer már meg lett hosszabbítva a működési ideje 20 évvel. A további hosszabbítás azt jelentené, hogy az eredetileg tervezett 30 év helyett akár 60-70 évig is üzemeltetnék ezeket a reaktorokat. Azaz akár a 2050-es években is üzemelhetnének olyan reaktorok Magyarországon, amelyeket az 1970-es években, szovjet biztonsági sztenderdek alapján terveztek.

Ez különösen annak fényében ijesztő jövőkép, hogy néhány évvel ezelőtt geológiai kutatások feltárták, hogy a paksi telephely alatt olyan törésvonal húzódik, ami miatt erősen megkérdőjelezhető, hogy a helyszín valójában alkalmas-e atomerőművi telephelynek. Az Átlátszó akkor kiderítette, hogy ezt a tényt elhallgatták a hatóságok elől a Paks II engedélyezési eljárásaiban, vagyis úgy kapta meg a szükséges engedélyeket, hogy az MVM Paks II Zrt. nem szerepeltette megfelelően az adatokat a hatósághoz benyújtott papírokban. Most, hogy ez már kiderült, legalább figyelembe kellene venni, mielőtt üzemidő-hosszabbításban gondolkodna a kormány.

Egy szakértő szerint lényegi információk sikkadtak el a Paks2 földtani kutatási programban – közreadjuk az elemzését | atlatszo.hu

Egy szakértő szerint lényegi információk sikkadtak el a Paks2 földtani kutatási programban – közreadjuk az elemzését

6. A következő téli magyar földgázellátás biztosításához szükséges földgázkészlet betárolása a szállítási és betárolási kapacitások mértékéig.

Nehéz értékelni ezt a pontot, mert kihívás már megérteni is, hogy mit akart mondani az író. Nemcsak tárolókból használunk gázt; a gázellátást a folyamatos, gázcsöveken érkező gázszolgáltatás is fedezi. Nem is tudnánk csak a tárolókra hagyatkozni, hiszen azokban csak a magyarországi téli gázigény kb. háromnegyede férne el. Nehéz tehát megfogni, hogy mekkora tárolói készletet tekintene megfelelőnek a kormány.

Magyarországon összesen 6,5 milliárd m³ földgázt lehet tárolókban tárolni. Idén januárban közel 4 milliárd köbméter volt a tárolókban, de például 2020 januárját 6,3 milliárd köbméterrel kezdtük, 2019. januárban viszont csak 3,2 milliárd köbméteres volt a töltöttség. A fogyasztás ugyanakkor mindhárom említett év januárjában hasonló volt: 1,6-1,7 milliárd m³. Vagyis teljesen eltérő tárolói kapacitás mellett lehetett biztosítani a földgáz-igényeket.

Bármit is akart mondani a kormány, mivel nincsenek ellátási zavarok Magyarországon, vegyük úgy, hogy ez a pont végül is ezidáig teljesíttetett.

7. Energiahordozókra vonatkozó exportkorlátozás bevezetése

„Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból” című közleményben jelentette be Nagy István agrárminiszter augusztusban, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.”

Az elfogadott kormányrendelet azonban valójában nem tiltotta meg a tűzifa kivitelét Magyarországról, csak bejelentési kötelezettséget írt elő. Vagyis egyáltalán nem tilos a kivitel, csak be kell jelenteni, és az Agrárminisztérium bizonyos – egyelőre általunk sajnos nem ismert – feltételek esetén korlátozhatja azt. Csakhogy a „kiviteli tilalom” kihirdetése óta nem korlátozta: az Agrárminisztérium részünkre küldött tájékoztatása szerint adatigénylésünk időpontjáig (ami november végén volt) „nem volt olyan bejelentés, amely tekintetében az Agrárminisztérium megállapította volna, hogy a tűzifa külföldre történő értékesítése, illetve kivitele kockázatot jelentene az energiaellátás-biztonságra.” A NÉBIH-től kapott adatok szerint kb. közel 90 ezer tonna fa kivitelét jelezték a hivatalnak augusztustól december végéig, amit a jelek szerint engedélyezett a minisztérium.

Tűzifa-kiviteli tilalom magyar módra – úgy tilos, hogy továbbra is szabad, és ki is viszik | atlatszo.hu

A NÉBIH a bejelentést továbbítja az Agrárminisztérium részére, amely megvizsgálja, hogy veszélyezteti-e a közellátást vagy jelent-e kockázatot az energiaellátás biztonságára nézve a fa külföldre történő kivitele. Ha a minisztérium úgy ítéli meg, hogy igen, akkor az államnak elővásárlási joga van az adott faanyagra valamelyik állami erdészeten keresztül.

A tűzifa mellett a széntermékek esetében hoztak hasonló kormányrendeletet szeptemberben. Ugyanakkor a kiviteli korlátozást lehetővé tévő rendelet elfogadása utáni hónapokban is közel 950 tonna barnaszén és lignit, valamint 33 ezer tonna koksz kivitele történt meg. Vagyis tilalomról a széntermékek esetében sincs szó. A teljes év és a korábbi évek adatait mutatja a diagram:

 

Ami az energiavészhelyzeti tervből kimaradt:

A cikk végére érve talán az Olvasónak is világossá vált, hogy ez a hét pont elsősorban kommunikációs célokat szolgált, és vajmi kevés érdemi választ nyújt a jelenlegi energiahelyzetre, az ellátásbiztonságra vagy a korunk legjelentősebb civilizációs kihívására, a klímaválságra. Az érdemi lépések között olyanok lennének, mint például

• a magyar otthonok energetikai felújításainak jelentős támogatása, amivel Magyarország közel 3 milliárd köbméterrel tudná csökkenteni a gázfogyasztást,
• a magyar villamosenergia-rendszer fejlesztése, a több évtizedes elmaradások pótlása annak érdekében, hogy tovább lehessen növelni a napelemek, naperőművek arányát a rendszerben,
• a szélerőművek betiltásának feloldása, hiszen sorban állnak magánbefektetők, akik szélerőművet építenének, nulla közpénzből.

Mindhárom lépés tényleg érdemben tudná csökkenteni az importált földgáztól és Oroszországtól való függőségünket, ha tényleg ez lenne a cél.

Fülöp Orsolya

Infografikák: Szabó Krisztián. Videó: Sebő Ferenc.