Az idei tanévkezdés a közoktatásban dolgozó tanárok számára egyúttal azt is jelentette, hogy dönteniük kell, elfogadják-e a státusztörvény néven elhíresült közoktatási törvénnyel járó változásokat, amely a pedagógusok új életpályájának kereteit fektette le. Erre szeptember végéig volt lehetőségük, azonban már jóval korábban elkezdődtek a találgatások, hogy hányan döntenek majd úgy, hogy inkább nem folytatják a tanítást. Térképen ábrázoltuk a tankerületi központoktól kikért adatokat, hogy honnan mennyien távoztak, továbbá mi a helyzet az utánpótlással.
Szeptember végéig kellett nyilatkoznia az állami iskolákban dolgozó tanároknak arról, hogy elfogadják-e az új jogállást, ami a júliusban elfogadott státusztörvénnyel járt, és számos változást hozott a pedagógusok életébe. A határidő közeledtével egyre élesedett a számháború, a kormány rendre azt kommunikálta, hogy nem aggódnak amiatt, hogy tömegével távoznának az új jogállás miatt a tanárok. A szakszervezetek és más érintettek azonban kongatták a vészharangokat, hogy a már így is jelentős méreteket öltő tanárhiányt csak tovább fogja súlyosbítani a helyzet.
Megnéztük, hogy mi az igazság: térképre tettük a tankerületektől kikért számokat, hogy melyik tankerületből hány tanár távozott az elmúlt év során, különös tekintettel a nyári-őszi időszakra. Emellett azt is bemutatjuk, ez pontosan hány százalékát teszi ki a teljes tantestületnek, és sikerült-e pótolni a kiesőket. Az adatok alapján a tanárok öt százaléka mondhatott fel, ugyanakkor kétszer annyi új tanár kezdte meg a tanítást a tankerületek fenntartása alá tartozó iskolákban, mint amennyien távoztak.
A kormány tavasszal tette közzé a státusztörvény néven elhíresült közoktatási törvénytervezetét, ami a pedagógusok új életpályájának kereteit fektette le, kritikusai azonban csak „bosszútörvény” néven emlegetik. A tervezetet július 4-én szavazta meg az országgyűlés, majd rekordsebességgel alá is írta Novák Katalin köztársasági elnök. A főbb rendelkezések július közepén léptek hatályba, a pedagógusoknak azonban szeptember végéig kellett döntést hozniuk arról, hogy elfogadják-e az új státuszt.
Október közepén közérdekű adatigényléssel fordultunk a 60 tankerületi központhoz, hogy megtudjuk, pontosan hány tanár távozott 2023. január és szeptember között a fenntartásuk alá tartozó iskolákból.
Egyszeri határidő-hosszabbítás után, 30 nappal az adatigénylésünket követően meg is kaptuk a kért információkat 59 tankerülettől. Egyedül az Észak-Budapesti Tankerületi Központtól nem kaptunk választ. Másodszori megkeresésünkre ők azt közölték, hogy megtelt a postafiókjuk, így a levelünk nem került kézbesítésre. Tovább azonban már nem tudtunk várni.
Az adatokból kiolvasható, hogy
2023-ban összesen 4314 tanár szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát a tankerületek felügyelete alá tartozó iskolákban.
A legtöbben a közép-pesti (13. és 14. kerületi iskolák) és a belső-pesti (ami az 5.,6.,7, 8. és 9. kerületi intézményeket foglalja magában) tankerületeket hagyták ott: minden 12. tanár erről a két helyről távozott.
A legtöbben júliusban és augusztusban mondtak fel: az összes távozó 66,4%-a ebben az időszakban döntött úgy, hogy közös megegyezéssel vagy lemondással otthagyja az iskolát.
A június elejétől szeptember végéig terjedő négy hónap leforgása alatt legtöbben a közép-budai (ahová az 1., 2., és 12. kerület iskolái tartoznak), a belső-pesti, valamint a közép-pesti tankerületekből távoztak: mindhárom tankerületből több mint 120-an.
A távozók száma önmagában azonban nem sokat árul el, ezt érdemes összevetni azzal, hogy hány pedagógus dolgozik egy-egy tankerület iskoláiban. Az Oktatási Hivatal statisztikái a pedagógusok létszámát is tartalmazzák, a legfrissebb adat a 2022 októberi állapotra vonatkozik. Ebből a teljes állásban, illetve részmunkaidőben foglalkoztatott tanárok számát vettük alapul, hogy megnézzük, arányaiban mennyien távoztak az egyes megyékben a közoktatásból.
Ez alapján elmondható, hogy
az 59 tankerület iskoláiban dolgozó tanárok öt százaléka döntött idén a felmondás mellett.
Tankerületenként azonban nagy eltérések voltak a felmondók arányának alakulásában: a ceglédi és belső-pesti tankerület pedagógusai közül majdnem minden tizedik felmondott, míg Baján a tanárok kevesebb mint két százaléka döntött a távozás mellett. A legtöbben azonban nem a fővárosban, hanem Pest megyében hagytak fel a tanítással.
Ha csak a nyári időszakot nézzük – vagyis amikor minden valószínűség szerint többségében azok hagyták abba a tanítást, akik nem akarták elfogadni az új jogállást –, akkor azt kapjuk, hogy a teljes állásban és részmunkaidőben dolgozó pedagógusok több mint négy százaléka távozott.
A távozó tanárok számával kapcsolatban fontos adalék, hogy hogyan sikerül, sikerül-e egyáltalán pótolni a hiányzó pedagógusokat, azaz hány új közalkalmazottat vettek fel a tankerületek idén, és kifejezetten a nyári-őszi időszakban.
Az 59 tankerület adatai alapján az látszik, hogy
közel kétszer annyi tanár kezdte meg a munkát a tankerületek fenntartása alá tartozó intézményekben, mint amennyien távoztak.
Ráadásul minden nyolcadik tanár, aki idén került a tankerületekhez tartozó iskolákhoz, június-szeptember között kezdte meg munkáját.
A legsűrűbb időszak az augusztus-szeptember volt, vagyis a tanévkezdés környéke. Az 59-ből 8 olyan tankerület akadt, ahol a százat is meghaladta az egy hónap alatt felvettek száma – ez sokszorosa a január-június között érkezők számának.
Az aHang felmérésében nyáron több mint 5 ezer pedagógus nyilatkozott úgy, hogy a státusztörvény hatályba lépésével megszüntetné munkaviszonyát. Július közepén a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Tóth Tünde az Átlátszónak nagyjából kétezerre becsülte azok számát, akik felmondtak vagy kezdeményezték nyugdíjba vonulásukat.
Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője tavasszal közérdekű adatigényléssel derítette ki, hogyan változott a tankerületektől távozó pedagógusok száma az elmúlt években. Az adatok alapján két év alatt 9 ezer pedagógus hagyta ott a tankerülete fenntartása alá tartozó iskolákat: 2021-ben összesen 3738, majd 2022-ben 5316 tanár mondott fel – ez egy év alatt több mint 40 százalékos növekedést jelent.
Az idei, 2023-as adatokkal összevetve azt látjuk, hogy a januártól szeptemberig terjedő időszakban, azaz nyolc hónap alatt nem mondtak fel annyian, mint egy évvel korábban. Igaz, a 2021-es számokat már így is jóval meghaladja a távozók száma, és az évből még hátravan négy hónap, ugyanis csak szeptemberig kaptunk adatokat.
Ha megyei bontásban nézzük a pedagógusok számának változását, akkor az látszik, hogy Budapesten döntöttek a legtöbben a munkaviszonyuk megszüntetése mellett. Ezt követi Pest és Komárom-Esztergom megye. Legkevesebben a Tolna és Heves megyei tankerületekben döntöttek úgy, hogy otthagyják a tanítást.
A kormány kommunikációjában rendre visszaköszönt, hogy nem számítanak tömeges távozásra. Gulyás Gergely szeptember végén a Kormányinfón 700 körülre becsülte a státusztörvény miatt távozó tanárok számát, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pedig úgy fogalmazott, hogy tudomásuk szerint a pedagógusok egy százaléka nem fogadta el a részükre felkínált új szerződést.
A 444.hu október elején a Belügyminisztériumnál érdeklődött a pontos számokról, és azt a választ kapta, hogy az állami fenntartású köznevelési intézmények pedagógusainak több mint 98 százaléka elfogadta az új jogviszonyt, így „az oktatás megszervezése sehol nem veszélyeztetett”.
Rétvári Bence már két éve is bizakodó volt a tanárhiánnyal kapcsolatban a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Forrás: Arcanum/Magyar Hírlap, 2021. június, 54. évfolyam, 124-149. szám.
A legfrissebb adattal Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szolgált, aki a Magyar Nemzetnek októberben azt nyilatkozta, hogy elmaradt a felmondási hullám,
„amire a baloldal és a szakszervezetek hónapok óta biztatták a tanárokat. Az előre beharangozott öt-tízezres számnak a töredéke se hagyta el a pályát, összesen 1205 pedagógus, nagyjából egy százalék nyilatkozott úgy, hogy nem lép át az új életpályatörvény hatálya alá.”
A G7 elemzése alapján azonban kiderül: az egy százalékos arány úgy jön ki, ha az összes pedagógus számához viszonyítjuk a távozókat, ez azonban félrevezető. A KSH 2022/2023-as tanévre vonatkozó adatai alapján ugyanis mintegy 140 ezer pedagógus tanít, ez azonban az állami mellett az egyházi és alapítványi szektor tanárait is magában foglalja, míg a távozó tanárokkal száma csak az állami (tankerületi központok által fenntartott) intézményekre vonatkozik.
Megkerestük a két nagy pedagógus szakszervezetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ), illetve a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) is, hogy arról érdeklődjünk: mi a véleményük a pontos számokról, hogyan hat a nyári-őszi felmondási hullám az oktatás minőségére.
A PDSZ-től cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, azonban a szakszervezet korábban két alkalommal is adatgyűjtésbe kezdett, hogy megtudja, hányan távoztak a státusztörvény hatására. Először augusztusban kértek adatokat a tankerületektől, ez alapján megírták, hogy 670 olyan tanár volt, aki megszüntette a jogviszonyát a nyári hónapokban. Újabb adatokat november elején kaptak, ekkor azt derítették ki, hogy több mint 1200 olyan pedagógus volt, aki a jogviszonyváltozás el nem fogadásáról nyilatkozott szeptemberben – vagyis a korábban kapott számokkal együtt a PDSZ szerint közel 2500-an távozhattak az állami intézményekből.
Arra azonban a szakszervezet is felhívta a figyelmet, hogy ebben nincsenek benne az egyházi fenntartású intézmények és a magániskolák, az egyetemek által fenntartott iskolák és az óvodákból távozott kollégák adatai sem, ezek pedig tovább növelik a státusztörvény miatt távozók számát.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás az Átlátszónak a távozó tanárok körül kialakult számháború, illetve a kormány álláspontja kapcsán kijelentette:
„A kormány kommunikációban nagyon ügyes, de az oktatás működtetésében bukásra áll.”
A hozzájuk érkező információk alapján elsősorban a fiatalabbak döntöttek a távozás mellett, emellett a fővárosban és a megyeszékhelyeken élők, hiszen nekik általában jobbak az elhelyezkedés esélyeik, mint a kisebb településen lakóknak. Bár pontos adatuk nincs, a PSZ elnöke szerint az óvodákban is nagyjából ezer körülre tehető a távozók száma az elmúlt tanévben, továbbá az állami iskolákhoz hasonló nagyságrendben távozhattak az egyházi fenntartású intézményekből.
Azok közül, akik maradtak, meglátásuk szerint sokan azért fogadták el az új jogállást, mert „úgy gondolják, a nyugdíjig hátralévő időszakot valahogy kibírják”, ugyanis 12 éven belül a pedagógusok több mint fele nyugdíjba megy. „Van egy jelentősebb réteg, ők még nem értették meg vagy nem szembesültek vele, hogy milyen plusz teherrel jár a jogállásváltás – talán bíznak még abban, hogy normalizálódni fog a közoktatás helyzete, jobb lesz, mint eddig volt” – tette hozzá a PSZ elnöke.
Magyar falu program keretében felújított tanterem a fejlesztések átadásának napján a Gárdonyi Géza Általános Iskolában, Halmajon 2023. október 27-én. Forrás: MTI/Vajda János
A tanárhiány egyáltalán nem új keletű jelenség a magyar közoktatásban. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) becslése szerint a tavalyi tanévkezdéskor tizenhatezer pedagógus hiányzott a rendszerből.
Tavalyi cikkünkben és videóriportunkban részletesen is foglalkoztunk az egyre kritikusabbá váló helyzettel, hogy az iskolákban egyszerűen nincs elég pedagógus, aki tanítsa a gyerekeket. Emiatt előfordul, hogy történelemtanár tanít kémiát, 80 év feletti nyugdíjast hívnak vissza testnevelésórákat tartani, vagy diploma nélküli egyetemistákat alkalmaznak, máshol a szülők magántanárral vagy otthoni közös készüléssel próbálják segíteni a gyerekeket.
Idén szeptemberben pedig az állami szektor álláshirdetéseit összegyűjtő Közszolgálati Állásportál adatai alapján bemutattuk, hogy közel hatszáz betöltetlen pedagógus-állással indult az idei tanév a közoktatásban. Infografikákon ábrázoltuk, hogy mely tantárgyakat tanító pedagógusokat kerestek a leggyakrabban, és az ország mely pontjain volt a legnagyobb a tanárhiány.
Szöveg: Szopkó Zita – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Közreműködött: Kiss Soma
A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. Címlapkép: A Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium egyik tanterme az új épület avatásának napján, 2023. augusztus 29-én. (fotó: MTI/Máthé Zoltán)
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Szakok és egyetemek szerinti bontásban összeszámoltuk, hányan kerültek be 2023-ban az osztatlan tanárképzésre és tanári mesterképzésekre.
Megvizsgáltuk, milyen képzések tartoznak pontosan a pedagógusképzés alá, és mit üzennek az idei felvételi adatok, összehasonlítva a korábbi évek számaival.
Az Oktatási Jogok Biztosának 2022. évi jelentésében szó esik a tanulók fizikai és verbális bántalmazásáról, és a pedagógushiányról is.
