Rezsiválság az oktatásban: a kollégisták hideg szobákra, az intézmények növekvő költségekre panaszkodnak

Az energiaválság miatt számos helyen korlátozásokat vezettek be az energiafelhasználásban, ez pedig az oktatási intézményeket sem kerülte el. A takarékosság jegyében az iskoláknak minimális hőfokot szabtak, ám a bentlakásos intézményekre eltérő szabályozás vonatkozott.  A tantermek fűtöttségével kapcsolatban sok cikk jelent már meg, de a kollégiumok helyzetéről kevesebb szó esett. Cikkünkben most bemutatjuk, hogy az Átlátszó Oktatás saját felmérésében hogyan vélekednek a diákok, hallgatók a kollégiumok fűtöttségéről, valamint milyen praktikákat alkalmaznak a hideg kollégiumi szobák felmelegítésére.

Szeptemberben indított felmérésünkben arról kérdeztük a kollégistákat, hogy milyen a hőmérséklet a kollégiumokban éjjel és nappal. Emellett lehetőséget adtunk nekik, hogy leírják a nem megfelelő hőmérséklet elleni praktikáikat és egyéb panaszaikat. Kérdőívünket nagyjából egyenlő arányban töltötték ki egyetemisták és középiskolások, összesen több mint kétszázan.

A legtöbb válasz budapesti és Hajdú-Bihar megyei kollégiumokból érkezett. A válaszadók több mint 60 százaléka érezte úgy, hogy nem volt megfelelő a hőmérséklet a kollégiumban nappal, és a megkérdezettek nagyjából fele nem volt megelégedve az éjjeli hőfokkal. Igaz, néhány esetben a túl meleg okozott gondot, de leginkább a hideg miatt panaszkodtak mind a középiskolások, mind az egyetemi hallgatók.

18 fokos minimum a köznevelési intézményekben

Egy 2012-es EMMI rendelet alapján „Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény csoportszobáiban és tantermeiben a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési, oktatási napon nem éri el a húsz Celsius-fokot, az intézményvezető a fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket.”

A 2022 szeptemberében kiadott kormányrendeletben azonban szigorú szabályokat határoztak meg az egyes intézmények fűtöttségével kapcsolatban. Míg számos intézményben maximum 18 Celsius fokot írtak elő, addig a köznevelési intézményekben minimum 18 Celsius fokos hőmérsékletet szabtak meg. Ez alól mindössze az olyan köznevelési intézmények képeznek kivételt,  amelyekben 14. életévüket be nem töltött gyermekek gondozása, nevelése, illetve oktatása zajlik. Ezekben az intézményekben a minimum hőmérséklet 20 fok. A megfelelő hőfokot – a fentieknek megfelelően – a fenntartó vagy a kancellár határozza meg.

Hogy megtudjuk, mi a helyzet a közoktatási kollégiumokban, a fűtésszezon kezdetekor 65 kollégiumi ellátással foglalkozó intézménynek írtunk, amelyekből összesen négy válaszolt megkeresésünkre. Két intézmény jelezte, hogy a diákoknak megfelelő hőmérsékletet fognak biztosítani, kettő pedig továbbküldött a fenntartójához. Végül összesen 46 fenntartónak küldtük el kérdéseinket. Ez alkalommal több választ kaptunk, igaz, ezek mind tankerületektől érkeztek, és egy kivételével szóról szóra az alábbi szöveget tartalmazták:.

„Tájékoztatom, hogy a tankerületi fenntartású középiskolai kollégiumokra más előírások érvényesek, mint a tantermekre, hiszen előbbiekben életvitelszerűen tartózkodnak a tanulók. A fűtési időszakban a Tankerületi Központ minden intézményében a jogszabályokat, az energiahatékonyságot és a tanulók érdekeit figyelembe véve biztosítja a fűtést.”

Egyedül az Észak-Budapesti Tankerületi Központtól érkezett eltérő válasz. Azt közölték, hogy a tankerületükben nincs kollégiumi ellátás, pedig az Oktatási Hivatal weboldalán ennek az ellentéte szerepel. Amikor erről az ellentmondásról érdeklődtünk, azt írták, az egyik intézmény bezárt, a másikra meg nem vonatkoznak a szabályok, mert szociális intézmény. Azonban a „szabály” – amennyiben a szeptemberi kormányrendeletre gondoltak -, egyáltalán nem vonatkozik kollégiumi ellátást biztosító intézményekre. Ezt a többi tankerület válasza is megerősítette.

A közoktatási kollégiumok rosszabb helyzetben vannak, ha fűtésről van szó

Felmérésünk alapján azonban a kollégisták nem a Klebersberg Központ által leírt állapotokat tapasztalták. A beérkezett válaszok alapján a közoktatási kollégium lakói fűtés terén rosszabb helyzetben voltak, mint az egyetemi kollégiumok lakói.

A kérdőívünket kitöltő közoktatási kollégiumok lakóinak 78 százaléka szerint nappali tevékenységekhez, 66 százaléka szerint az éjjeli alváshoz sincs megfelelő hőmérséklet.

Legtöbben pulcsikkal, téli ruhákkal, éjjel plusz paplannal, rétegesen öltözve  próbálnak védekezni a hideg ellen.

A beérkezett válaszok alapján ismét megkerestük a Klebelsberg Központot. Többek között megkérdeztük, hogy milyen szabályok alapján állapítják meg a hőfokot a kollégiumokban. Erre a következő választ kaptuk: “A háborús energiaválság miatt kialakult helyzetben Magyarország Kormánya egységesen határozta meg a közintézmények vonatkozásában a 25%-os költségmegtakarítási elvárást…Minden állami köznevelési intézmény vonatkozásában intézkedési tervet kellett elkészíteni a jogszabályban előírt belső hőmérséklet biztosítása érdekében, amelyet a fenntartói feladatot ellátó adott tankerületi központ ellenőriz.”

Arra a kérdésünkre, hogy mennyivel nőttek az energiaárak növekedése miatt a kollégiumokkal kapcsolatos költségek, azt válaszolták, hogy ez helyszín és fűtési mód függvénye. Ezen kívül elmondták, hogy közvetlen panaszlevél nem érkezett hozzájuk a köznevelésben tanulók kollégiumainak fűtésével kapcsolatban, és nincs tudomásuk véglegesen bezárt intézményről, mindössze egy több feladatellátási hellyel működő kollégiumi intézmény egyik kisebb telephelye szünetel jelenleg, a gyermekek elhelyezését a kollégium további telephelyein biztosította.

A kérdőívünkben felsorolt panaszokkal kapcsolatban kerestük az Oktatási Jogok Biztosát is, de levelünkre nem válaszoltak.

A kollégiumi szobák felfűtése az egyetemeknek is többletköltséggel jár

A Világgazdaság még szeptemberben írt arról, hogy mi vár az egyetemi kollégiumok lakóira. Akkor a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (Fekosz) elnöke, Hegedűs Imre arról számolt be, hogy a legtöbb intézmény még tervezési fázisban van az energiahelyzetet illetően, de azt elmondta, hogy a kollégiumok többsége 20-22 Celsius fokot tervez őszre és télre. Novemberben kiderült, hogy a takarékoskodás jegyében több egyetem a kollégiumok teljes, vagy részleges bezárását rendelte el a téli szünet idejére, és számos más intézkedést bevezettek a spórolás érdekében. A témával kapcsolatban kerestük a Fekoszt, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz levelünkre.

Ezzel párhuzamosan öt egyetemet  kérdeztük meg, milyen hőmérsékletet tartanak a kollégiumaikban, és mennyivel nőttek az energiaárakkal kapcsolatos kiadásaik. Érdeklődtünk arról is, hogyan próbálnak spórolni, érkezett-e panasz a kollégisták részéről, valamint találkoztak-e szabálytalan fűtési próbálkozásokkal a hallgatók részéről.

Az egyetemek arról számoltak be, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően 20 fokot tartanak a kollégiumokban, ezzel igencsak megnövelve a kiadásaikat.

Majd a kormány megtéríti

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a budapesti kollégiumai mellett számos szakkollégiummal rendelkezik szerte az országban. Az intézmény nem tartozik a modellváltó egyetemek közé, így fenntartója a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Az Átlátszó Oktatásnak választ adó egyetemek közül ez az egyetlen ilyen felsőoktatási intézmény.

Az ELTE 4-6-szoros többletköltségre számít a korábbi időszakhoz képest. Ők úgy számolnak, hogy ezt a kormány meg fogja nekik téríteni, ugyanis betartották az energiafogyasztás megtakarításával kapcsolatos előírásokat. A megtérítéssel kapcsolatban kerestük a Belügyminisztériumot, de nem válaszoltak kérdéseinkre..

A takarékosság jegyében az ELTE kollégiumaiban 20 Celsius fokban maximalizálták a hőfokot, és megtiltották, hogy a klímaberendezést fűtésre használják, valamint, hogy bármilyen kiegészítő fűtőberendezés csatlakoztassanak az egyetemi villamosenergia-hálózatra. Emellett minden kollégiumi dolgozó és kollégista felszólítást kapott a takarékos energiahasználatra, ideértve a nem vagy feleslegesen használt elektromos berendezések (villany, számítógép) kikapcsolását, a használaton kívüli töltők, csatlakozók eltávolítását a konnektorból. A takarékoskodás irányelveit egy rektori-kancellári együttes utasításban foglalták össze.

Egy hallgató, aki az egyetem pécsi szakkollégiumában lakik, az Átlátszó Oktatásnak arról számolt be, hogy náluk a hőmérséklet eléggé változó. Vannak, akik rövidnadrágban alszanak, míg mások több rétegnyi ruhában fagyoskodnak, és hősugárzót csempésztek be. Elmondása szerint a helyzet most nem olyan szörnyű, főleg a fűtési szezon kezdetéhez képest.

Szegeden 230 százalékkal nőtt az energiaköltség, Debrecenben is jelentős az emelkedés

Az alapítványi fenntartású Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatóinak is több kollégium áll rendelkezésére. Az egyetem saját kollégiumai mellett több más, nem az egyetemhez tartozó külső kollégium – köztük az ELTE Márton Áron Szakkollégium – is lakhatási lehetőséget ad a diákoknak.

Az egyetem energiaköltsége 2021-ben 2,5 milliárd forint volt, ez 2022-re 230 százalékos emelkedéssel 8 milliárd lett. Az idei, 2023-as évre így 18 milliárd forint várható költséggel számolnak. 

„Az energiaköltségek emelkedésére tekintettel szükségessé vált energiatakarékossági intézkedéseket bevezetni a Szegedi Tudományegyetemen. Az intézkedések célja, akadémiai területen 25%-os megtakarítás elérése minden negyedévben a földgázfogyasztás tekintetében, és a villamos-energia felhasználás szinten tartása a bázisévhez (2021) viszonyítottan. A tudatosság-növelés, és a racionális energiafelhasználás lehetővé tette, hogy a kitűzött célokat az SZTE a 2022. negyedik negyedévében elérje.”

Az SZTE kollégiumai emellett az igazgatási szünetben és a téli bezárás idejére zárva tartottak (2022. december 19. és 2023. január 8. között), de különleges esetben (pl.ha a hallgatóknak ha nem volt lehetőségük hazautazni) négy intézménybe kérhették ideiglenes elhelyezésüket.

A Debreceni Egyetem válaszában arról írt, hogy a korábbi villamosenergia-költségeik 3-5-szörösével kalkulálnak, a gázért pedig október óta négyszeres árat fizetnek. A távhő ára 2022 végéig tizennyolcszorosára nőtt. Emellett a vízköltségeik is jelentősen megnövekedtek.

A költségek csökkentése érdekében 20-21 Celsius fokra maximalizálták a kollégiumok hőmérsékletét, illetve a hallgatók figyelmét is felhívták a takarékoskodásra, a villamosenergia ésszerű felhasználására. Emellett az ünnepek alatt három hét igazgatási szünetet rendeltek el, erre az időre az egyetemhez tartozó 15 kollégiumból tizenkettőt bezártak.

Egy debreceni kollégistától megtudtuk, hogy náluk nemhogy nincs hideg, olyan meleg van, hogy rövidnadrágban, takaró nélkül alszanak. A szabályok szerint a fűtőtest hármas fölé nem mehet, de erre nincs is szükség. Emellett listát kaptak a tiltott, fűtésre is használható tárgyakról, mint a melegszendvics sütő, kávéfőző, hajszárító. Ezt összesen egyszer ellenőrizték novemberben. Azt is hozzátette, hogy a kollégium díja nem változott.

Az egyetemekhez panasz nem érkezett a kollégiumok fűtöttségével kapcsolatban, és sehol nem tapasztaltak kihágást a fűtési módszerek tekintetében. A fenti három egyetem mellett kerestük a Budapesti Műszaki Egyetemet (BME), és a Miskolci Egyetemet is, de levelünkre nem válaszoltak.

Hősugárzóval, hajszárítóval, pálinkával a hideg ellen

A kérdőívünket kitöltő kollégisták válaszai alapján az egyetemi hallgatóknál a helyzet valamivel jobb, mint a közoktatási kollégiumok lakóinál. A visszajelzések alapján az egyetemi kollégistáknak mindössze 46 százaléka érezte úgy, hogy nem megfelelő a hőmérséklet napközben, és csak 42 százaléka nem volt megelégedve az éjszakai hőmérséklettel.

Bár a BME nem válaszolt megkeresésünkre, egy kollégista, aki az egyetem Martos Kollégiumában lakik, elmondta az Átlátszó Oktatásnak, hogy ő az őszi félévet egy olyan szobában töltötte, ahol a hőmérséklet folyamatosan 16-18 Celsius fok között alakult. Elmondása szerint így tanulni sem tudtak, a hajmosások pedig igazi kihívásokká váltak. A fűtési szezon kezdete óta többször jelezték a kollégium felé a problémát, de egészen februárig várniuk kellett arra, hogy egy plusz radiátort kapjanak.

Kerestük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), hogy hozzájuk érkezett-e bármilyen panasz a kollégisták részéről, de nem kaptunk választ.

A kérdőívünket kitöltő kollégisták ugyanakkor számos kreatív hőmérséklet-javító módszerről számoltak be, amelyeket hideg esetén alkalmazni tudnak, annak ellenére, hogy ezeket gyakran a házirendben is megtiltották számukra. Sokan hősugárzót csempésznek a szobákba, mások bekapcsolva hagyják a melegszendvics sütőt, vagy a hajszárítóval fűtenek. Egyesek takaróval próbálják leszigetelni az ablakokat, és vannak, akik inkább a pálinkára esküsznek. Meleg italokkal és hosszabb fürdésekkel is próbálnak javítani a helyzeten, de utóbbit sok helyen ellehetetleníti, hogy a fürdőhasználat korlátozva van, és ahogy arról a RTL is beszámolt januárban, nem mindenhol van elég meleg víz.

Radinszky Zsófia

Címlapkép: unsplash.com