Végéhez közeledik az állami kollégiumfejlesztés: 150 milliárdot költöttek korábbi szerződések kiváltására

Balog Zoltán 2016-ban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány által elfogadott Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia 123 kollégiumot érint, és több mint 37 ezer férőhely felújítását és létesítését teszi lehetővé. „Ez egy ambiciózus vállalás, hat évünk van arra, hogy ezt megvalósítsuk” – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori minisztere. A program év végéig tart, ennek apropóján kikértük a szerződéseket a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, hogy megtudjuk, milyen eredmények születtek a stratégia keretein belül.

Budapesten 2015-ben 32 százalékos volt a túljelentkezés a kollégiumokba, ez a szám pedig azóta sem csökkent érdemben: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke júliusban lapunknak elmondta, hogy felméréseik szerint továbbra is 30-35%-kal több volt a jelentkező a kollégiumi férőhelyekre, mint ahány hallgatót végül felvettek. A helyzetet a felsőoktatási intézmények várólistákkal igyekeznek kezelni, ám akadnak olyan hallgatók, akiknek férőhely hiányában albérletbe kell költözniük, vagy egy év lakhatási lehetőség után kell nézniük.

„A felsőoktatási kollégiumok körében egyaránt szükségszerű a kínálat minőségi javítása és mennyiségi bővítése” – olvasható az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia tervezetében. A program keretében kötött szerződésekből az látszik, hogy a pénz nagy részét korábbi projektek kiváltására használta a kormány.

Közel 200 milliárdot szánt a kormány a kollégiumokra

A 2016-ban elfogadott Kollégiumfejlesztési Stratégia mentén a vállalás szerint 8 ezer új férőhelyet hoznak létre és 30 ezer férőhelyet újítanak fel 2023-ig, összesen 192,6 milliárd forintot különítettek el erre a célra. A terv országosan közel 8 százalékos növekedést ígért az állami kezelésben lévő kollégiumi kapacitásban. Az új férőhelyek létesítésével egy időben ezer férőhely megszüntetését látták szükségesnek elavultság vagy egyéb indok alapján, illetve a tervezett felújítások is férőhely csökkenéssel jártak, így összességében a férőhelyek számának emelkedését 44,4 ezerről 48 ezerre becsülték a tervezetben.

Korábbi cikkünkhöz megkerestük a Minisztériumot, hogy mely vállalásokat sikerült teljesíteni a Stratégiában és melyeket nem, ám megkeresésünkre nem érkezett válasz. Éppen ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz, hogy belenézhessünk az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia szerződéseibe.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

A Minisztérium az adatigénylés kapcsán elmondta, hogy a hallgatók kollégiumi elhelyezése érdekében

az elmúlt években a felsőoktatási intézmények 50 PPP (Public-Private Partnership) projektjét váltották ki mindösszesen 150 milliárd forint értékben, valamint 8 ezer férőhelyet újítottak fel.

Mindemellett a Márton Áron szakkollégiumot is bővítették, és a kollégiumok megfelelő felszereltségének biztosítása érdekében 150 millió forinttal támogatták  a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját.

Valószínű, hogy nem a stratégia keretében kötött összes szerződést láttuk, ugyanis mindössze 51 darabot bocsátottak rendelkezésünkre a betekintés során. A többi szerződés vélhetően az egyes felsőoktatási intézményeknél található.

Ugyanakkor mivel a PPP kiváltások egy részét a központi költségvetésből finanszírozták, nehéz nyomon követni a szerződések útját. Hasonló következtetésre jutott egy korábbi cikkében a G7 is. Mint írják: „A felsőoktatási ppp-s projektekről keveset tudni, sosem készült erről átfogó elemzés, ahogy arról sem, miért éri meg kiváltani ezeket a projekteket.” A lap korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI) is kereste az ügyben, de a Minisztérium szerint ők nem adatkezelők.

Az elénk tárt 51 darab szerződésből azonban az derült ki, hogy az EMMI és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is kötött szerződéseket a stratégia keretein belül. A 192 milliárd forintos Stratégiából a legtöbb esetben a korábbi PPP projekteket váltották ki, de azért új projektek is indultak.

Több kollégium is felújításon esett át

A felújított kollégiumok között találhatók az Óbudai Egyetem kollégiumai, amelyeket összesen több mint 30 millió forintért újítottak fel. A Kiss Árpád Kollégiumban például teherliftet újítottak fel 6 millióért, a Bánki Donát Kollégiumban beázás miatt tetőjavítást rendeltek el 5 millió forintért. Befejezték a korábban megkezdett műanyag nyílászárók cseréjét 4,5 millió forint értékben, és új belső udvart alakítottak ki további 1 millióért. A Geo Kollégiumban is szükség volt tetőjavításra, valamint csatornatisztításra is. Ezt 4 millióért készítették el. A Kandó Kálmán Kollégiumban a portát helyezték át, valamint a Covid járvány miatt a kollégium teljes fertőtlenítését is a Kollégiumfejlesztési Stratégia kapcsán megkötött szerződés összegéből finanszírozták. Sor került még udvari dohányzóhely kialakítására és sportpálya helyreállítására is.

A Kollégiumfejlesztési Stratégia mentén újult meg a Budapesti Corvinus Egyetem Ménesi úti Campusa is. Erre 12 milliárd forint támogatást biztosított az állam. A Corvini Alapítvány pályázatában ingatlanfelújítás, területrendezés, gépek, berendezések beszerzése szerepelt. Ezen felül  közbeszerzési tanácsadásra 118 milliót, tervezési díjra 454 milliót, oktatás és irodatechnikára pedig 1,6 milliárdot költöttek.

A campus felújítását Garancsi István cége végezte, ám a költségek az idő előrehaladtával növekedtek. Az eredetileg 13,9 milliárdért vállalt munka 2022-ben fél milliárd forinttal drágult az azbesztmentesítés miatt, majd 2023-ra a költségek elérték a 15,4 milliárd forintot.

A stratégia mentén kötött szerződést az Innovációs és Technológia Minisztérium a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel (SZFE). Az egyetem Akácfa utcai kollégiumában építették ki a kazánt és a hozzá tartozó gépészeti vezetékeket, valamint korszerűsítették a koedukált zuhanyzókat. Erre az egyetem 3 millió forintot kapott.

Több alkalommal kapott támogatást a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) is, amelynek campusát szintén Garancsi István cégei építették fel. Korábban már írtunk arról, hogy a közbeszerzéseken egyedüli indulóként Garancsi cége, a Market Zrt. nyerte el a Campus projektet, melyhez a kormány több ütemben is plusz forrásokat rendelt. A MOME a Kollégiumfejlesztési Stratégia szerződő partnerei közt is szerepelt, több alkalommal is. 2016 és 2017 között 2,2 milliárdot, 2018 és 2019 között 3,7 milliárdot, 2019 és 2020 között több, mint 3 milliárdot kapott az intézmény. Szerettük volna megtudni, hogy ezek a kifizetések azonosak-e a korábban részükre megítélt 19,4 milliárd forintos támogatással, ám választ innen sem kaptunk.

A Pécsi Tudományegyetem a Modern Városok Program részeként kapott pénzt a Kollégiumfejlesztési Stratégiából, a szerződés szerint összesen 2,5 milliárd forint értékben. Ezt az intézmény többek között a régi elméleti tömb felújítására, parkolóra, költözésre, hálózatfejlesztésre, oktatási-kutatási eszközök beszerzésére fordította 2021 és 2022 között.

A kollégiumfejlesztési stratégia során megkötött és általunk megtekintett többi szerződés mind a korábbi PPP projektek kiváltására irányult, a Minisztérium tájékoztatása szerint 150 milliárd forint értékben.

A HÖOK is kapott közel 150 milliót

Közel 150 millió forint értékben kapott pénzt a központi költségvetésből Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is. A HÖOK négy projektjének megvalósítására kérte az összeget: a legtöbbet (60  milliót) kerékpártárolók beszerzésére, 10 milliót a turisztikai időszak során kedvezményes kollégiumi szálláshelyre, 11,4 milliót a  kollégiumok konyhai felszereltségének növelésére. A projekt negyedik elemeként pedig zöld projektre költöttek, melynek során e-learning tananyag kifejlesztését tűzték ki célul. A HÖOK benyújtott költségterve szerint jutott pénz még marketingre (10 millió) és bérekre is (a projektvezető, a projekt koordinátor és az adminisztrátor együttes bére 18 millió).

A HÖOK sajtófőnökét, Budai Marcellt arról kérdeztük, hogy mely egyetemek részesültek biciklitárolóból és konyhai felszerelésből. A sajtófőnök elmondása szerint a biciklitároló még közbeszerzés alatt van, pályázatokat küldtek ki a felsőoktatási intézményeknek, melyekben felmérték az igényeket: ennek során 12 intézmény jelezte az igényét összesen 78 darab tárolóra. A kollégiumok közül 15 intézmény kért összesen 2000 darab konyhai felszerelést a kollégiumok közösségi konyháiba.

Budai Marcell Kollégiumfejlesztési Stratégia költéseivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a PPP konstrukciók kiváltása a felsőoktatási egyetemek költségvetéséről levette a terhet, sőt korábban maguk a kancellárok szorgalmazták a minisztérium felé a projektek kiváltását. A legnagyobb beruházások 39 milliárd forint értékben történtek, melyek során új kollégiumok létesültek Győrben, Szarvason és Kecskeméten. A Diákvárosról egyelőre új információjuk nincs, legutóbb Palkovics Lászlóval egyeztettek, de úgy tűnik, a projekt ügyében érdemi előrehaladás nem történt.

A PPP projekteket számos kritika érte

A PPP, vagyis a Public-Private Partnership egy, az állam és a magánszféra partnerségére irányuló konstrukció. Ennek során magánvállalkozások valósítanak meg olyan beruházásokat, amelyek alapvetően az állam és egyes szervei feladata lenne. A konstrukció lízingszerződésként is felfogható, amelyben a beruházás ellenértékét nem egy összegben azonnal kell az államnak kifizetnie, hanem 10-20 év alatt törleszti a beruházásért és az üzemeltetésért járó díjat.

A PPP szerződések hazánkban a rendszerváltást követően jelentek meg, olyan nagyobb infrastrukturális beruházások kapcsán, amelyeket az állam egyedüli finanszírozóként nem bírt volna el. A PPP projektek népszerűsége az európai uniós integrációval tovább nőtt, hogy a 2004-ben az EU-hoz csatlakozó országok áthidalják az infrastrukturális szakadékot a már csatlakozott tagországok és saját maguk között.

Hazánkban 2002 és 2010 között közel száz ilyen szerződés született.

A szerződésekkel kapcsolatban azonban számos kritika fogalmazódott meg: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) például egy 2007-es jelentésében pazarlónak és túl drágának találta az általa megvizsgált konstrukciókat, amelyek ráadásul az átláthatatlanság miatt korrupciós kockázatot is hordoztak magukban. De nemcsak hazánkban találni rosszul megvalósuló szerződéseket, a nemzetközi színtéren is előfordult ilyen, ahogy az az Európai Számvevőszék jelentéséből is kiderül. A ppp konstrukciót hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva a DemNet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány is vizsgálta 2019-ben.

A nagyobb városokban lenne szükség kollégiumi kapacitásbővítésre

A Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségét (FEKOSZ) elnöke, Hegedűs Imre az Átlátszónak elmondta, hogy jelenleg 211 felsőoktatási kollégium van, amely egyetemekhez köthető, ugyanakkor kapacitásbővítésre a nagyobb egyetemi városokban lenne szükség (például Pécsen, Budapesten, Szegeden, Debrecenben). A kapacitásbővítést elsősorban az egyetemeknek kell meghatározniuk, ugyanis előfordulhatnak évközi lemorzsolódások és a keresztféléves képzések miatt is üresedhetnek meg szobák év közben, melyeknek fenntartása költséges.

A túljelentkezés mértéke az egyes intézményekben eltérő, van olyan kollégium, ahol egyáltalán nem jellemző, de akad olyan is, ahová kétszer annyian szeretnének beköltözni, mint amennyit az intézmény el tud látni. A nagyobb kereslet az egyágyas szobákat jellemzi.

Hegedűs Imre lapunknak azt is elmondta, hogy a kollégiumok felszereltsége a törvényben meghatározottaknak megfelelő, mindemellett egyre több kollégium újul meg a fővárosban és vidéken is. Arra a kérdésünkre, hogy hogyan vélekedik a korábban megkötött PPP szerződésekről és azok kiváltásáról így nyilatkozott:

„A PPP-s kollégiumok olyan terhet jelentettek az oktatási intézményeknek, amelyre kellett valami megoldást találni. A deviza alapon megkötött szerződések olyan mínuszokat jelentettek, amit már a felsőoktatási intézmények nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak kigazdálkodni. Így azt gondolom, hogy a PPP-s kollégiumok kiváltása jó ötlet volt. Illetve még egy olyan szempont miatt is úgy vélem, hogy jó döntés született, hogy sok PPP-s kollégium esetében az üzemeltető/tulajdonos inkább tekintett hotelként, ifjúsági szállásként a kollégiumra, így háttérbe szorultak közösségi programok, amik a kollégisták szociális fejlődését is biztosítják”.

A PPP konstrukcióban felépülő kollégiumok nyújtotta közösségi programokkal egy 2018-as tanulmány is részletesen foglalkozott.

Kerestük a témában a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is, szerettük volna megtudni, hogy:

1. Hogyan értékeli a minisztérium a Kollégiumfejlesztési stratégia megvalósulását? Mely célokat sikerült megvalósítani, melyeket nem?
2. Hány új kollégiumi férőhelyet teremtettek a stratégia-program ideje alatt?
3. A stratégiának köszönhetően hány százalékkal bővültek a fővárosban és a nagyobb vidéki egyetemek esetében a kollégiumi férőhelyek?
4. Hány kollégiumot újítottak fel a program keretében?
5. Miért a kollégiumfejlesztési stratégiára vonatkozó keretösszegből finanszírozták a korábbi PPP kiváltásokat?
6. Milyen további terveik vannak a kollégiumi férőhelyek kapacitásának bővítésére? Rendelkezésre áll-e erre még anyagi forrás? Ha igen, mekkora összegben és milyen forrásból?
7. Hogy áll most a Diákváros projekt?

Kérdéseinkre azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Szabó-Gödri Rita

A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. Címlapkép: Szoba a Miskolci Egyetem felújított E/1-es kollégiumában az avatás napján, 2022. március 31-én. Forrás: MTI/Vajda János