Próbaidőre felfüggesztett börtönt kért az ügyészség az első és másodrendű vádlottra is, ehhez képest várhatóan mindenféle felelősségrevonás nélkül megúszhatják a választási csalást egy Baranya megyei faluban. Ez az egyik első példája annak, hogyan működik a gyakorlatban az a törvénymódosítás, amelyet tavaly novemberben fogadott el a Fidesz-kormány. A TASZ és a Political Capital már a módosítás elfogadásakor rámutatott, hogy az új szabály az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt.
2019 őszén számoltunk be arról, hogy furcsa dolgok történtek a Baranya megyei Csebényben az önkormányzati választás során. A februári adatokhoz képest ugyanis 74-ről 103-ra ugrott a választópolgárok száma októberre, ebből 92 végül szavazott is. A korábbi polgármester így 43, míg kihívója 49 szavazatot kapott. A választást Borsos Viktor (független) nyerte Biswurm Sándor (független) előtt.
Érdeklődünk a faluban, vajon mi motiválhatta a szabálytalan mozgósítást. A helyiek szerint közrejátszhatott a döntésben, hogy az önkormányzatnak nemcsak szántóföldje, de erdeje is van – könnyen lehet, hogy ezek bérlésében látnak fantáziát. Emellett viszont „ősi rivalizálás” is állhat a háttérben, hiszen a korábbi polgármester hat cikluson át vezette a községet, és eddig senki sem tudta legyőzni. Most az „új lakókkal” sikerült.
A helyiek elmondása alapján a településre a környékből: Somogyapátiból, Ibafáról, Szulimánból, Mozsgóról és Szigetvárról jelentkeztek át emberek, akiket olyan ingatlanba is bejelentettek, amely már lakhatatlan.
A választás eredménye a faluban ennek ellenére jogerőssé vált, mivel a fellebbezést formai okok miatt elutasították. Az átjelentkezések miatt azonban a rendőrség vizsgálódik – mondták akkor lapunknak a helyiek.
Pályázati pénzek és ősi ellentétek állhatnak az átjelentkezéses választási csalások mögött | atlatszo.hu
Több településen is megugrott az átjelentkezők száma a választások idején az országban. Olyan kisebb falvak is érintettek azonban, amelyeknél megmagyarázhatatlannak tűnik a nagyarányú mozgósítás. Egy pár száz fős község polgármestere ugyanis nem kap kiugró fizetést, és nagyobb összegek felett sem diszponál. Valami azonban az ő esetükben is közbeszólhat: a pályázati pénzek vagy épp az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok.
Kiderült, a településen közokirat-hamisítás miatt indult eljárás, amit a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság folytatott le. Érdeklődtünk az ügy kimenetele felől, és azt a választ kaptuk, hogy a rendőrség vádemelési javaslattal lezárta az ügyet, a keletkezett iratokat pedig megküldte a Pécsi Járási Ügyészségnek.
Ezután a Pécsi Járási Ügyészséghez fordultunk, hogy megtudjuk, lezárult-e már az eljárás, és ha igen, milyen eredménnyel. Dr. Kutas Tamás, a Baranya Megyei Főügyészség sajtószóvivője kérdésünkre a következő tájékoztatást adta.
„A Pécsi Járási Ügyészség közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat 15 vádlottal szemben 2021. szeptember 14. napján.
A vádirati tényállás szerint a vádlottak egyikének fia polgármesterjelöltként indult a 2019. október 13. napján megtartott önkormányzati választáson Csebény településen.
Az önkormányzati választást megelőzően két vádlott elhatározta, hogy ismeretségi körükből felkérnek több személyt arra, hogy jelentkezzenek be különböző, a saját illetve rokoni körül tulajdonában álló ingatlanokba Csebény településen a beköltözés szándéka nélkül. Ezt követően a választásokat megelőzően a két vádlott rábírt több magyar állampolgárt arra, hogy valótlan tartalmú lakcímkártyák elkészítésében működjenek közre úgy, hogy fiktív lakcímbejelentő lapokat töltöttek ki és írtak, illetve írattak alá ezen személyekkel.
A Pécsi Járási Ügyészség épülete Pécsett (forrás: Google Maps)
A Pécsi Járási Ügyészség az I.rendű és II.rendű vádlottat 14 illetve 13 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolta, míg a többi vádlottat 1-1 rendbeli a Btk.342.§ (1) bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettével.
Az ügyészség büntetővégzés meghozatalára tett indítványt, melyben az I.rendű és II.rendű vádlott tekintetében indítványozta, hogy próbaidőre felfüggesztett börtönt szabjon ki a bíróság, míg a többi vádlottat bocsássa próbára.”
Ítélet azonban nem született, és várhatóan most már nem is fog. A Szigetvári Járásbíróság ugyanis 2022. január 1. napjáig az ügyben nem hozott büntetővégzést, majd
a 2022. január elsején hatályba lépett jogszabályváltozás következtében az eljárást a vádlottakkal szemben megszüntette 2022. január 12-én.
Az ügyészség tudomása szerint a bíróság végzése még nem jogerős.
A törvénymódosítási javaslatot, amelyre hivatkozva a Szigetvári Járásbíróság megszüntette az eljárást, több más javaslattal együtt 2021. október 12-én nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Eszerint „nem vezethet a lakcímadat érvénytelenségének megállapítására az a körülmény, hogy a polgár nem él életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban”.
„A lakóhely egyfajta kapcsolattartási címmé degradálódik, az ottélés mellett csak egy vélelem szól majd. Márpedig azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik. A módosító saláta ennél is tovább megy:
a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető.
A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni” – mutatott rá a törvénymódosítás elfogadása után a TASZ és a Political Capital.
Részlet a Btk-ból
Tehát mivel a 2021. évi CXIX. törvény módosította a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342.§-át, amelyet kiegészített az (1a) bekezdéssel, a csebényi esetben nem valósult meg az (1) bekezdés c) pont szerinti bűncselekmény a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásba történő lakcímbejelentők vonatkozásában, ha arra a szállásadó hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezéssel került sor.
Vagyis hiába állapították meg a nyomozó hatóságok, hogy a 2019-es önkormányzati választások előtt csak azért jelentkeztek be többen Csebénybe, hogy ott egy adott személyre leszavazhassanak, a Fidesz-kormány által elfogadott törvénymódosítás miatt ez ma már nem számít bűncselekménynek.
A Büntető Törvénykönyv 2. § (2) ugyanis úgy fogalmaz, hogy „ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni”.
Mindez kihathat az áprilisi választásokra is. Innentől kezdve ugyanis bárki létesíthet fiktív lakcímet az országban csak azzal a céllal, hogy egy adott választókerületben egy pártra vagy egyéni jelöltre leadhassa a szavazatát. Csupán egy olyan ingatlant kell találnia, amelynek tulajdonosa ehhez hozzájárul.
Ha egy billegő körzet mindössze pár szavazaton fog múlni, szinte biztosan lesznek olyanok, akik élnek majd ezzel a lehetőséggel, csak hogy előnyhöz juttathassanak jelölteket. A TASZ szerint a törvénymódosítás „lényegében legalizálja a voksturizmust, amivel nyíltan veszélybe sodorja a választások integritását”.
Hogy mindez nem csak feltételezés, arra számos korábbi példa akad. Többek között Tiszasziget fideszes és Újszentiván független polgármesterét, valamint segítőiket is fiktív lakcímbejelentések miatt ítélte el a bíróság. Az ügyet akkor lapunk járta körül. De hasonló történt a Szabolcs megyei Tornyospálcán is, ahol 2012 és 2017 között összesen 340 embert jelentettek be egy lepukkant faluvégi házba.
Voksturizmus: elítélték Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét a fiktív lakcímbejelentések miatt | atlatszo.hu
Négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a Szeged melletti Újszentivánban – írtuk 2014-ben. Most kiderült, nem csoda történt, hanem közokirat-hamisítás: Putnik Lázár polgármester közreműködésével fiktív lakcímhez jutottak honosított magyarok. És nem csak itt, hanem a települészomszéd Tiszaszigeten is.
A Momentum nemrég voksturizmus-figyelő oldalt indított, hogy „folyamatosan követhető legyen az egyéni választókerületek népességének változása. (…) A választókerületek és települések lakosságszámának figyelésével segíthetjük megőrizni a választás tisztaságát, és le tudjuk buktatni azokat, akik fiktív lakcímeket hoznak létre csak azért, hogy olyanok is szavazhassanak, akik soha nem is jártak a környéken” – írja a párt az oldalon.
Más kérdés, hogy vajon – a csebényi esetből kiindulva – a „lebuktatásnak” lesz-e bármi büntetőjogi következménye.
Katus Eszter
Nyitókép: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b) és Orbán Viktor miniszterelnök (j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. április 19-én (forrás: Koszticsák Szilárd/MTI)
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.
A megszólalók mindegyikét különös körülmények között keresték meg utólag fiktívnek bizonyult személyek álláshirdetéssel, tanulmányírásra vagy online előadásra való felkéréssel.
2020-ban a kormányközeli gondolatműhelyként számon tartott Századvég-csoport két tagja, a Századvég Alapítvány és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elnyerte az Innovációs...
Decemberben a Legfőbb Ügyészség hivatali vesztegetéssel gyanúsította meg Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, fideszes parlamenti képviselőt. A politikus ezt...
Bár a nyerteseket hivatalosan még nem jelentették be, az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és...
