Idén 27. alkalommal készítette el a Transparency International (TI) a Korrupció Érzékelési Indexét, amelyből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult. Magyarország továbbra is a legkorruptabb országok közé tartozik az EU-ban, globális szinten Ghánával és Szenegállal értünk el azonos helyezést. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan változott a rangsor az elmúlt évek során, és hogyan alakultak az egyes országok pontszámai. Ezzel egy időben a TI a Fekete Könyv második kötetét is közzétette, amely az elmúlt négy év legsúlyosabb korrupciós eseteit gyűjti össze.
A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) 180 országot rangsorol évről évre korrupciós kitettség alapján. Az index a közszektor korrupcióját méri, a gazdaság, a társadalom, illetve az állami intézményrendszerek alapján. Az országokat 0-100 közötti ponttal rangsorolják, a magasabb pontszám jobb eredményt jelent, tehát azokban az országokban a legalacsonyabb a korrupció, amelyek a legtöbb pontot kapják. A 2021-es rangsort január 25-én publikálták.
Az élmezőnybe ebben az évben is a skandináv országok kerültek, Dánia, Finnország és Új-Zéland osztozik a dobogón, 88 ponttal. A G7 országok közül Németország foglalja el a legelőkelőbb helyet, 10. helyen áll. A lista legvégén jellemzően diktatúrák vagy anarchiák állnak, mint például Venezuela, Szomália, Dél-Szudán vagy Szomália. Mind a négy ország 15 alatti pontszámot szerzett.
Magyarország idén 43 ponttal a 73. helyen áll, így olyan országokkal van egy szinten, mint Ghána, Kuwait, Szenegál vagy a Salamon-szigetek. Beszédes adat, hogy a 2020-as eredményhez (69. hely és 44 pont) képest négy helyet és egy pontot rontottunk. A TI arra is emlékeztet, hogy hazánk egy évtizeddel ezelőtt, 2012-ben az akkor még 27 tagú EU 19. legkorruptabb tagja volt, vagyis már ekkor az unió alsóházához tartoztunk, a helyzet azonban azóta csak tovább romlott. Az elmúlt tíz évet tekintve a fokozatos romlás tehát jobban kitűnik, 12 pontszámot rontottunk, ami a legnagyobb negatív változás a közép- és kelet-európai EU-s országok között.
CPI 2021: Közép- és Kelet-Európában Magyarország pontszáma esett a legnagyobbat az elmúlt tíz évben
Hazánk világviszonylatban a középmezőnyben helyezkedik el, az uniós országokat nézve azonban már rosszabb a helyzet: idén csak Bulgáriánál értünk el magasabb pontszámot, így ismét a sereghajtók közé tartozunk. Csak azért nem lettünk utolsók (mint a tavalyi évben, Romániával és Bulgáriával holtversenyben), mert Bulgária most többet rontott, mint mi. Romániának azonban sikerült két pontot javítania, így feljebb került a rangsorban.
A magyaroknál csak a bulgárok érzik korruptabbnak az országukat, de az EU-n kívül még rosszabb a helyzet
A 2020-as Korrupció Érzékelési Indexről tavaly január végén számoltunk be az Átlátszón, ekkor a 69. helyen álltunk, amivel szintén Európa sereghajtói közé kerültünk.
Magyarország továbbra is Európa egyik legkorruptabb országa a TI rangsorán | atlatszo.hu
A Transparency International 2020-as Korrupció Érzékelési Indexéből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete az elmúlt évben sem javult. Magyarország továbbra is a legkorruptabb országok közé tartozik az EU-ban, globális szinten pedig Jamaikával, Dél-Afrikával és Tunéziával vagyunk azonos szinten.
A pontszám meglehetősen alacsony a V4 országaihoz képest is, egyre jobban látható a lemaradásunk, idén zsinórban a hatodik alkalommal lettünk a csoport utolsó helyezettje. Szlovákia 9 ponttal, Lengyelország 13 ponttal, Csehország pedig 11 ponttal kapott többet hazánknál. A régiós eredmények sem biztatóak, kilenc év alatt Magyarország rontott a legtöbbet a kelet-közép-európai országok között, összesen 12 ponttal értünk el kevesebbet, mint 2012-ben, ez világviszonylatban is jelentős csökkenésnek számít.
A jelentésből kiderül, hogy mind a korrupció, mind pedig az egy főre jutó jövedelem tekintetében lemaradásban vagyunk az EU-ban, a két mérőszám pedig összefügg egymással. Magyarország annak ellenére ragadt az EU alsóházában, vagyis a korrupcióval súlyosan fertőzött, alacsony jövedelemmel rendelkező tagállamok között, hogy a koronavírus-járványt megelőző hét évben jelentős volt a gazdasági növekedés.
Egyetlen összehasonlításból jövünk csak ki jól: ha megnézzük Magyarország újdonsült barátait tömörítő Türk Tanács eredményeit, amelyben hazánk 2018-ban kapott megfigyelő státuszt. A jelentés szerint Magyarország a 73. helyezésével ebben a klubban kifejezetten tisztának mondhatja magát.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a kormány másik nagy barátja, a Budapest-Belgrád vasútvonal, valamint a Fudan Egyetem fejlesztésére ezermilliárdos hitelt nyújtó Kína 2021-re nemcsak a volt szovjet tagállamokat, de Magyarországot is lekörözte a korrupciós rangsorban.
Az összes ország pontszámait tekintve látható, hogy az elmúlt tíz évben az országok legnagyobb arányban 20 és 40 közötti pontszámot kaptak, magasabb pontszám fokozatosan kevesebb országnak jutott. Míg 2012 és 2016 között voltak országok amelyek a legkisebb korrupciót jelentő 90 és 100 pont közötti eredményt értek el, 2017-től ebbe a pontszám-kategóriába nem került senki, még a legkevésbé korruptnak számító Dánia vagy Finnország is rontott pontszámán. Ugyan a spektrum másik végén szerencsére csak egy-két ország foglalt eddig is helyet, az elmúlt két évben már egy ország se kapott 1 és 10 közötti összesített pontszámot.
A Korrupció Érzékelési Indexben 2012 óta rangsorolt országok megoszlása pontszám-kategóriák alapján
A 2021-es adatbázist az alábbi táblázatban lehet böngészni. Az összes eddigi év adatait tartalmazó adatbázis pedig itt érhető el.
Egyes országok 2021-es Korrupció Érzékelési Indexe a Transparency International felmérése alapján
A Korrupció Érzékelési Index mellett a TI Magyarország a Civitas Intézettel együttműködve a Fekete Könyv folytatását is publikálta. A közel 180 oldalas kötet az elmúlt 4 év történéseit elemzi, az 50 legkirívóbb korrupciós botrányának ismertetése mellett a közbeszerzési rendszerben rejlő korrupciós kockázatokat, a közpénzek és az EU-s támogatások elköltésének visszáságait, valamint a média gyarmatosításának folyamatát is feltárja, ideértve a magyar média átalakulását a kormánypárti sajtó fokozatos térnyerésével, valamint a politika befolyásának növekedését a hirdetési piacon.
Forrás: Facebook/Transparency International Magyarország
„A Transparency International 2012 óta hangoztatja, hogy a magyar államot foglyul ejtették, ez azt jelenti, hogy a fékeket és ellensúlyokat kiiktatták, a kontrollintézményeket megszállta a kormány, illetve a végrehajtó hatalom” – mondta el Martin József Péter a Fekete Könyv második kötetének kapcsán.
Vagyis azt mondhatjuk, hogy a kormányzás mára alapvetően hatalmi célokat, a haveri kör gazdagodását szolgálja.
A 2020-21-es évben a koronavírus-járvány alatt sem javult a helyzet, sőt, a korrupcióval foglalkozó civil szervezet szerint a jogállami rombolás felgyorsult, és az elmúlt évtized történései miatt Magyarországon rendszerszintű korrupció alakult ki. Ennek oka egyrészt a közel két éve tartó rendeleti kormányzás, az önkormányzat hatásköreinek folyamatos szűkítése, valamint az alaptörvény módosítása, ami többek között a közpénz fogalmának újradefiniálást vonta maga után.
Megvizsgálták a közbeszerzési rendszert is, és azt találták, hogy a járvány alatt minden eddiginél több építési beruházásra került sor, rengeteg olyan nagy összegű közbeszerzést írtak ki, amelyek egyáltalán nem függtek össze a járványkezeléssel. A TI becslése szerint a közbeszerzések 60-70%-a fertőzött a korrupcióval, és átlagosan 25%-os túlárazás történik.
Legutóbb négy éve, 2018-ban publikálták a Fekete Könyvet, ekkor tíz év korrupciós ügyeit mutatták be, így több mint 100 ügyről írtak részletesen, melyek között volt a vizes vb, a TAO-támogatások, a Híd a munka világába-projekt, a trafikmutyi, Paks 2, Kishantos, illetve a Liget-projekt is.
106 ügy fért a Fekete Könyvbe – tanulmánykötet az elmúlt nyolc év korrupciós folyamatairól | atlatszo.hu
A Civitas Intézet megbízásából a Transparency International Magyarország elkészítette a magyarországi korrupció 2010 és 2018 közötti történetét feldolgozó Fekete könyvet. A kötetben külön fejezetekben foglalkoznak Magyarország antikorrupciós teljesítményével, a hazai korrupció minősített eseteivel, valamint az európai uniós források felhasználása és a közbeszerzések területén meglévő korrupciós kockázatokkal. A Fekete könyv ezen kívül 106 korrupciós ügy leírását is tartalmazza, közel 150 oldalon kísérli meg a két szervezet bemutatni a 2010 óta eltelt időszak korrupciós jelenségeit.
A Fekete Könyv második kiadásában szó volt az ellenzéki vezetésű városok kifosztásáról, a zavaros hátterű kínai vakcinabeszerzésről, a lélegeztetőgép-bizniszről, a kampányfinanszírozási szabályozásról, amelynek révén milliárdokat
nyúlhatnak le a kamupártok, de az alapítványokba átjátszott közvagyon is hangsúlyos szerephez jutott.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu
A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami nagyságrendileg csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek.
A második fejezet a politikaközeli szereplők kétes ügyeit mutatja be, így megjelent benne Boldog István, L. Simon László, Simonka György, Bige László, illetve Rogán Antal földvásárlási terve, Orbán hatvanpusztai birtoka, valamint Szijjártó luxusjachtos utazása is, amelyről az Átlátszó számolt be elsőként 2020 nyarán. A Fertő tavi gigaberuházás, a 35 évre koncesszióba adott autópályák , a hulladékgazdálkodás kiszervezése is szóba került az elmúlt 4 év legfontosabb ügyei között.
A kiadvány összesen több mint 30 alkalommal hivatkozott az Átlátszó cikkeire.
A Fekete Könyv II. arra is rámutat, hogy a rendszerszintű korrupció, a visszaéléseket eltűrő vagy éppen támogató kormányzati magatartás és a gyenge gazdasági teljesítmény szorosan összefügg. „Az, hogy a 2013 és 2019 közötti konjunktúra dacára Magyarország – gazdasági teljesítményét és versenyképeségét tekintve – nem tudott kitörni Európa alsóházából, jelentős részben az autokratikus hatalomgyakorlás és az intézményi rombolás következménye” – mutatott rá a CPI-jelentés közzétételekor és a Fekete Könyv II. bemutatóján Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.
A jelentés bemutatása és az azt követő panelbeszélgetés, amelyen Bod Péter Ákos, Ésik Sándor, Szabó Andrea, illetve Teplán István beszélgetett a TI Magyarország jogi igazgatójával, a TI Facebook-oldalán nézhető vissza.
Szabó Krisztián—Szopkó Zita
Madárles, tó, sétány, interaktív kiállítás – még 2017-ben indult el a Dunakanyar Látogatóközpont kivitelezése Dömösön nevű beruházás, amely azonban sohasem készült...
Óbuda korábbi kormánypárti polgármesterét, aki 2019 óta csak önkormányzati képviselő a kerületben, Kásler Miklós miniszter 2021. január 1-től a Nemzeti...
Találtunk egy táblázatot, ami a tavaly megrendezett vadászati kiállítás vidéki költségeit tartalmazza. A dokumentumból kiderül, hogy mire költöttek el 5,2...
Januárban bejárta a magyar sajtót, hogy Hajdúnánáson „komoly riadalmat” okozott, amikor a közelben dolgozó indiai vendégmunkások érkeztek a városban levő...
