Több, leleplezőként tálalt videófelvételt közölt a Magyar Nemzet online felülete az elmúlt napokban. Ezekben újságíró, nonprofit szférában dolgozó szakember, politikai elemző szavait idézi a lap olyan módon, mintha a Fidesz összeesküvés-elméleteit támasztanák alá az általuk elmondottak. Szó esik többek között Brüsszel kettős mércéjéről Magyarországgal szemben, külső hatalmak befolyásáról civil szervezetekre, a Magyarországról tudósító újságírók befolyásolásáról, a nemzetközi közvélemény Magyarország ellen hangolásáról. A megszólalók mindegyikét különös körülmények között keresték meg utólag fiktívnek bizonyult személyek álláshirdetéssel, tanulmányírásra vagy online előadásra való felkéréssel. A történet nagyon hasonlít a 2018-as választások előtti Black Cube-akcióra, amikor szintén titkosszolgálati módszerekkel próbáltak lejáratni a Fidesz-kormány által kritizált nem-kormányzati szervezeteket.
A választási kampányra időzített lejárató manőverekről írt előző cikkünkben arról volt szó, hogy a külföldi tudósítók és kormánykritikus civil szervezetek besározását célzó anyagokban közölt videók az Átlátszó forrásai szerint gyanús körülmények között készültek, azokat mégis azonnal átvette a Miniszterelnökség angol nyelvű lapja és Kovács Zoltán kormányszóvivő is osztotta a Twitter-oldalán.
A történet hátterében feltűnik egy állítólagos közel-keleti milliárdos, akiről az Átlátszó szerkesztősége képernyőfotókat kapott. Forrásaink szerint ő volt az, aki másokkal együtt megtévesztő álláshirdetések segítségével került kapcsolatba több magyarországi szakemberrel, hogy tőlük olyan nyilatkozatokat csaljon ki és rögzítsen, amelyek egy kis átdolgozással és megfelelő módon prezentálva jól jöhetnek a Fidesz választási kampányában.
Mutatjuk, kik és hogyan csinálták az újságírókat lejárató interjúkat a Fidesz-kampányhoz | atlatszo.hu
Több ponton is emlékeztetnek a négy évvel ezelőtt történtekre azoknak a videókonferencia-felvételeknek a készítési körülményei, amiken a Magyar Nemzet legújabb, múlt heti leleplező cikkei alapulnak. A két cikkben az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) egyik szervezetének volt menedzserével, Andrej Noskóval, és egy videós újságíróval, Kálmán Mátyással készült interjúk láthatók.
Az előző cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek az Átlátszónál olyanok, akiket szintén megkörnyékezett az először általunk bemutatott csoport, többen a képeket is felismerték.
Egy neve elhallgatását kérő szakembert is megkörnyékeztek, aki azért kerülhetett a csoport célkeresztjébe, mert a munkája során nemzetközi szinten foglalkozik Magyarország helyzetével. Ő a magát egy dúsgazdag filantróp személyzetisének kiadó nő fényképét ismerte fel az előző cikkünkben.
Ezt a sértettet 2021 szeptemberében, az előző cikkünkben bemutatott esetekhez hasonlóan a LinkedIn platformon keresztül keresték meg, és e-mailes megkeresést is kapott ugyanazzal a szöveggel. Azt írák neki, hogy egy külföldi vállalkozó szeretne Közép-Európában befektetni, és ehhez állítanak össze egy szakértői csoportot, amibe különböző szakterületekről hívnak meg szakembereket. Arról kellett volna online előadást tartania, hogy hogyan hat a közép-európai politikai környezet az üzleti életre. A tervek szerint utána a befektető kérdéseket tett volna fel neki.
Szeptemberben megbeszéltek egy Zoom-os egyeztető hívást az őt megkereső hölggyel, és egy, a tervezett online esemény koordinátoraként bemutatott, magára „business consultant”-ként hivatkozó nővel. Az állásinterjúra emlékeztető Zoom-beszélgetés a forrásunk és az esemény koordinátoraként megnevezett nő között zajlott. A kérdező végigment a nyilvánosan elérhető önéletrajzán, a magyarországi politikai helyzetről is tett fel kérdéseket, korábbi és jelenlegi munkahelyei, azok működése, tevékenysége után érdeklődött.
Ezekhez kapcsolódva több irányított kérdést is kapott a forrásunk, olyanokat például, hogy „Úgy látja-e, hogy Magyarország több figyelmet kap, mint más országok?”; „Ki próbálja befolyásolni Brüsszel Magyarország-politikáját?” stb.
A beszélgetés során a sértett rákérdezett a befektető kilétére, de a válasz elől kitért az interjúztató, és visszajelzést ígért. Annyit közölt csak, hogy egy holland, luxusingatlan-befektetésekkel is foglalkozó holding áll a megkeresés mögött, akik a megújuló energiaforrások és a zöldenergia irányában nyitnának V4-es országok felé. A Zoom-beszélgetés után körülbelül egy héttel forrásunk azt a visszajelzést kapta e-mailben az állítólagos koordinátortól, hogy nem adhatja meg a befektető nevét, mert titoktartási nyilatkozatot írtak alá, ami ezt nem teszi lehetővé. Forrásunk erre már nem válaszolt, ezt követően nem volt köztük több üzenetváltás.
Ez a forrásunk elmentette a vele kapcsolatba lépők LinkedIn profilját. A két nő úgy állította össze a LinkedIn-es önéletrajzát, hogy azok passzoljanak a magyarázathoz, amit a „koordinátor” a beszélgetés során adott arról, hogy ők ketten honnan ismerik egymást. Forrásunk szerint az őt interjúztató személy, bár a hajszíne akkor más volt, nagyon hasonlított az első cikkünkben szereplő fotóra, még a szemüvegük is ugyanolyan volt.
Ennek a szakembernek az interjúja még nem bukkant fel a Magyar Nemzet cikksorozatában.
A Magyar Nemzet harmadik, hétfőn megjelent videós cikkében Dalibor Roháčot idézte, aki egy amerikai társadalomkutató intézet, az American Enterprise Institute kutatója. Roháč Twitteren reagált a cikkre. Az Átlátszónak azt mondta, nem egy fiatal, szőke vagy barna hajú nővel, hanem egy középkorú, németes akcentusú férfival beszélt Skype-on.
It appears that the Orbán media machine (hello @MagyarNemzetOn) are presenting a bunch of my quotes from ~2020, taken out of context, as „proofs” of „double standard in Brussels” supposedly targeting Hungary. (thread) /1 https://t.co/HJTqh65K48
— Dalibor Roháč (@DaliborRohac) February 7, 2022
Roháč először nem is emlékezett, hogy adott-e ilyen videóinterjút, aztán az e-mail fiókját átnézve eszébe jutott, hogy 2020. júliusban felkérték egy tanulmány megírására a magyar, román és bolgár jogállamiság helyzetéről. A megkeresés egy legitimnek tűnő, weboldallal is rendelkező tanácsadó cégtől, a Wilson Energy Consultantstól jött. Azóta a cég weboldala nem elérhető, a korábban élő weboldalon akkor megadott brit telefonszámukon pedig – kipróbáltuk – a Sky televíziós csatorna előfizetési központja jelentkezik.
Roháčnak egy „Alexander Werner” nevű férfi küldött e-mailt, aki elmondása szerint „managing partner” volt az amerikai cégnél. A férfival két Skype-interjúra került sor. Erről képernyőfotót vagy egyéb felvételt Roháč nem készített, de annyit elmondott, hogy egy üzletembernek kinéző, képzett, középkorú, kopaszodó, kissé túlsúlyos férfival beszélt, akinek németesnek tűnő akcentusa volt.
Utólag az volt furcsa számára ezekben a beszélgetésekben, hogy a legtöbbet Magyarországról kérdezett „Alexander Werner”, aki több rávezető kérdést is feltett, és a „kettős mérce” kifejezést többször emlegette.
Azt is különösnek találta Roháč, hogy többször is hangsúlyosan kérte partnere, hogy maradjon bekapcsolva a kamerája a beszélgetés alatt. A beszélgetés során egyoldalas ajánlat elkészítését kérték, majd egy további telefonhívás is volt később, de aztán e-mailben lemondták a tervezett megbízást a világjárványra hivatkozva.
„Reggel óta agyalok ezen, nem is értem” – mondta az Átlátszónak Jeney Orsolya, aki szintén kapcsolatba került a Magyar Nemzet lejárató cikkeihez és a Fidesz-kampányhoz muníciót biztosító csoporttal. Jeney 2018 augusztusáig az Amnesty International Magyarország igazgatója volt, és nem azonos a vele azonos nevű, a végrehajtói botrányban érintett volt helyettes államtitkárral.
Neki 2020 nyarán küldte át egy ismerőse a LinkedIn-en talált álláshirdetést, ami az elmondása alapján hozzávetőleg ugyanaz volt, mint amilyenre az első cikkünkben nyilatkozó forrásaink is jelentkeztek. A „regionális igazgató” állásra jelentkezett ő is, miután a toborzónál rákérdezett a pozícióra. Itt is egy „Emma Van der Berg” nevű személyzetis nő volt a kapcsolattartó, mint a korábbi cikkünkben ismertetett esetekben többször: tőle tudta meg Jeney, hogy magyarországi igazgatót keresnek, de a donor egyelőre nem akarja elárulni a kilétét.
Az általa megtudott részletek, a személyzetis kommunikációs módja és az egész ügy teljesen legitimnek, a szokásostól el nem térőnek tűnt, még úgy is, hogy „Emma Van der Berg”-ről a LinkedIn profilján kívül semmi nyilvános információt nem lehetett találni.
Jeney szerint professzionális módon zajlott a folyamat, nem keltette fel a gyanúját semmi. Még az „előválogatás” részeként lefolytatott Skype-interjút is teljesen rendben lévőnek találta, mert annyi történt, ami egy állásinterjú során szokott: az önéletrajzára vonatkozó kérdéseket kapott. Ezt követően kapott egy írásbeli feladatot is, amihez konkrét kritériumokat is adtak. Ezzel kapcsolatban több részletre is kíváncsi lett volna, de csak ennyit tudott meg e-mailben:
„A nem-kormányzati szervezet fő célja, hogy a kelet-európai régióra összpontosítson, mivel véleményünk szerint ez a régió a legérzékenyebb arra, hogy a kormányok a COVID 19-et ürügyként használják fel a hatalmuk növelésére. Célunk, hogy felhívjuk a régió közvéleményének figyelmét a kormányok ilyen jellegű intézkedéseire, és lehetőség szerint segítséget nyújtsunk az ilyen intézkedések áldozatainak. Tapasztalataink szerint, amikor egy bizonyos ügyre próbáljuk felhívni a közvélemény figyelmét, önkéntesekre van szükség. Ha azonban úgy gondolja, hogy vannak más eszközök is e cél elérésére, önkéntesek nélkül, nyugodtan fejtse ki ezeket írásban.”
Ezt követően újabb Skype-interjúra került sor, megint csak „Van der Berg”-gel, aki remekül beszélt angolul, szóban és írásban profi hr-menedzser benyomását keltette. Szeptemberre újabb Skype-interjú lett kitűzve, ekkor már – a szintén az első cikkünkből ismert férfival, aki a „Bashar al Hindi” néven mutatkozott be, és a donor képviselőjeként szerepelt.
Jeney furcsállotta, hogy ennyire keveset árulnak el a szponzori háttérről, de még az al Hindivel folytatott interjú sem tűnt gyanúsnak neki, és azt se tartotta szokatlannak, hogy egy Londonban élő, tehetős muszlim ember szeretne nonprofit szervezetet alapítani.
Ezután 2020 novemberéig nem jelentkezett senki Jeneynél az ügyben, amikor pedig ő érdeklődött Van der Berg-nél, hogy mi lett az állással, azt a választ kapta, hogy az országban kialakult politikai helyzet miatt csúszik a kiválasztás folyamata. Ezt követően Jeney nem hallott a csoportról többet, és az interjúja – egyelőre – nem került be a Magyar Nemzet „leleplező” cikksorozatába.
„Emma van der Berg” e-mailje Jeney Orsolyának
Panyi Szabolcs, a Direkt36 a Pegasus-kémszoftverrel lehallgatott újságírója tegnap azt írta ki a Facebookra, hogy
„Egy évvel azután, hogy véget ért a megpegasusozásom, 2020 őszén nálam is bepróbálkoztak azzal a Black Cube-ra hajazó csapdaállítással, amiből aztán nemrég a Magyar Nemzet készített lejárató anyagokat. A megkeresés rendkívül béna volt, nem is válaszoltam rá, aztán az egészet teljesen el is felejtettem – egészen a múlt hétig, amikor a kampányra betárazott anyagokat elkezdték lehozni a propagandamédiában.”
Panyi a „Bashar al Hindi”-től kapott emaileket is mellékelte posztjához.
Megkérdeztünk egy jogi szakértőt, hogy ez a módszer nem minősülhet-e a választási kampányba történő külföldi beavatkozásnak, amennyiben esetleg egy idegen ország titkosszolgálata vagy magán-hírszerző cége áll mögötte.
A neve elhallgatását kérő szakember szerint az állam finoman szólva nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy átlátható legyen a politika finanszírozása és a választók befolyásolása Magyarországon. A magyar jogszabályok csak a pártok kampánytevékenységét és adománygyűjtését szabályozzák (pártnak csak magyar magánszemélyek adhatnak támogatást, a pártköltéseket a választási kampányban a törvény összegszerűen korlátozza és nyilvánossá teszi), azonban a választók befolyásolására törekvő többi szereplő annyit és olyan forrásból költ erre, és ahhoz olyan közreműködőket vesz igénybe, amit nem szégyell.
„A politikaformálás átláthatatlansága valóban felvet belső és külső szuverenitási kérdéseket, de ez hagyományosan nem zavarja annyira a tízmilliárdos kormányzati, megafonos/CÖF-ös/KESMÁ-s és ki tudja még milyen segítséggel kampányoló Fideszt annyira, hogy szabályozni akarta volna ezt a kérdést. Ennek a problémának valóban fontos része az, hogy külföldi szereplők hogyan befolyásolják a magyar választásokat, de amíg bárki szabadon és a forrásainak felfedése nélkül folytathat politikai kampányokat, gyárthat ezekhez jogellenesen és nyilvánvalóan fizetett munkaként politikai muníciót, addig nyilvánvalóan az ezen belüli külföldi beavatkozásokat sem lehet ellenőrizhetővé tenni.”
Továbbra is várjuk azok jelentkezését, akik felismerik „Emma van der Berg” vagy „Bashar al Hindi” fotóját, vagy más módon kerültek velük kapcsolatba, esetleg hasonló módon próbálták őket átverni más személyek.
Horn Gabriella
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.
2020-ban a kormányközeli gondolatműhelyként számon tartott Századvég-csoport két tagja, a Századvég Alapítvány és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elnyerte az Innovációs...
Decemberben a Legfőbb Ügyészség hivatali vesztegetéssel gyanúsította meg Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, fideszes parlamenti képviselőt. A politikus ezt...
Bár a nyerteseket hivatalosan még nem jelentették be, az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és...
Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű...
