Folytatja a Fertő tavi beruházást a kormány, kiírták az új közbeszerzési eljárást

Egyszer a túl sok kérdés, egyszer pedig pénzhiány miatt vonták vissza a Fertő tó partjának beépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. Most azonban újra nekifutottak: az Építési és Közlekedési Minisztérium hirdetménye pénteken jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Ahogy azt Lázár János nyáron egy videóban bejelentette, csökkentett tartalommal, de mindenképp folytatják az építkezést a tónál, ahol egy éve állnak a munkálatok.

Először 2019-ben írtunk arról, hogy legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton. A magyar kormány a környezetvédők, valamint az Európai Unió és az UNESCO tiltakozását semmibe véve 2020-ban el is kezdte a beruházást.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A „turisztikai fejlesztés” azzal indult, hogy a 9 milliárd forintos vitorláskikötő építését Mészáros Lőrinc egyik cége nyerte, amely letarolta a nádast, és lebontatta az ikonikus cölöpházakat. Majd gyakorlatilag az egész fertőrákosi tópartot legyalulták a beruházás miatt.

Ezután a beruházásért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. 2021 novemberében kiírta a létesítményekre vonatkozó tendert, az állatok miatt gyorsított eljárásban. Ebből elég nagy botrány lett, a cég pedig visszavonta a felhívást. De csak azért, ahogy aztán újra kiírhassa. Ez a közbeszerzés azonban 2022 nyarán eredménytelen lett pénzhiány miatt.

Litkay Gergely humorista videója a teljesen legyalult tájról

Ekkor úgy tűnt, hogy a természet és a – beruházás ellen minden eszközzel fellépő – természetvédők is fellélegezhetnek. A munkálatok álltak, a kormány pedig azzal nyugtatta a környezetvédő szervezeteket, hogy „folyamatban van az élővilágot és a világörökségi státuszt nem veszélyeztető újratervezés.” A Greenpeace szerint Lázár János többször is hangsúlyozta, hogy sokkal kisebb léptékű új terveket készítenek.

A projektért felelős állami cég közben eltűnt a képből: egy tavaly őszi kormányrendelet értelmében több más állami vállalattal együtt a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Kft. 2022 végén megszűnt, feladatait idén január elejétől az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) vette át.

A beruházásnak idén nyáron lejárt az építési engedélye, de az ÉKM még korábban, 2022 decemberében, és aztán ismételten 2023 májusában újabb engedélyt kért és kapott egy még nagyobb terület beépítésére, mint ami az eredeti tervekben szerepelt.

A Greenpeace Magyarország ezt az engedélyt is megtámadta a bíróságon, majd meg is nyerte a pert.

A Győri Törvényszék szeptember végén hozott ítélete a vonatkozó kormányhivatali határozatot megsemmisítette. Kimondták, hogy a határozat kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem. A Törvényszék a Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte.

Október elején az UNESCO Világörökség és a Ramsari Egyezmények szakértői testülete is a helyszínen járt

Szálloda egyelőre nem épül

Ennek ellenére Lázár János minisztériuma most újra kiírta a Fertő tavi öko- és szabadidőpark fejlesztésére vonatkozó tendert, ami 2 részből áll:

1. az első részbe tartozik a hajókikötő, csónak- és vitorláskikötő, strand, vitorlásklub, belső út és parkoló, valamint a közművek, illetve a terület- és környezetrendezés, továbbá a tájépítés részeként az ökopark és szabadidőpark tervezési és kivitelezési feladatainak elvégzése.
2. A második rész a fogadóépület és az ökocentrum megvalósítását, tervezését és a kivitelezési feladatok elvégzését tartalmazza.

„A jelen megvalósuló kivitelezési ütemben teljeskörű megvalósítással érintett környezetépítés területe 274 740 m2, kis beavatkozást igénylő környezetépítés területe 115 245 m2, a megvalósuló épületek beépítési területe nettó 4620 m2, szintterülete nettó 6580 m2. (…) A terület Natura 2000 besorolású” – olvasható kiírásban.

Vagyis az érintett terület nagysága nem lett kisebb, az épületek száma viszont csökkent.

A tervekben az építéssel érintett területeket öt zónára osztották:

1-es zóna: kikötő

A területen a kikötő épület helyezkedik el, amelynek területe nettó 200 m2 (bruttó 285 m2). Itt lesz majd többek között a vízirendőrség iroda, egy raktár, találkozási pont, váróterem, vizesblokk, elsősegélyhelyiség, és innen indulnak majd a menetrendszerű és menetrenden kívüli hajókirándulások.

2-es zóna: strand

Itt egy teret alakítanak ki, ami kisebb rendezvények, szabadtéri kiállítások színtere lesz. De épül catering-vendéglátó-büfépont terasszal, vízisport-raktár, öltözőház mosdókkal, játszótér, sportpályák, strand gyerekmedencével, valamint egy – a tómederben kotrással kialakított – élővizes medence. A felhívás szövege szerint „a strand (54002,79 m2) területén fásítás szükséges. A faállomány beállta után (15-20 év) a terület zöldfelületein 50%-os lombkoronaborítottságot kell elérni. (…) A tervezendő stégek természetes fa borításúak kell legyenek, megfelelő, időtállóságot biztosító kezeléssel.”

3-as zóna: vitorlásklub

A klub épületét nettó 960 négyzetméteresre tervezik. Itt a kivitelező feladata lesz a megkezdett kivitelezés során kialakult tómeder szabályozása, partvonal-szádfalazás, valamint a déli kikötő komplex partvonal kialakítása. A vitorlásklub a déli kikötő háttérépülete. Funkciói: kikötői felügyelet és adminisztráció (kikötőmester, elsősegély, irodák), a vízisportolás, vitorlázásoktató- és edző-tevékenységhez szükséges öltözők, edzőterem, oktató és táboroztató szállás. A beépítés legmagasabb épületrésze egy tetőterasszal csatlakozik majd az emeleti szobákhoz. „Az épület egyedi formálását indokolja a csaknem 12 méteres magasságú hangár, ugyanakkor anyaghasználata, textúra- és részletképzése rokon a beépítés többi épületével.”

Lázár János miniszter nézi a félbehagyott beruházást 2022. szeptember végén (fotó: Facebook)

4-es zóna: „megérkezés”

Itt kap helyet az üzemeltetési épület (nettó 600 m2), egy 320 férőhelyes látogatói parkoló (lesz még 55 személyzeti parkoló a hajókikötőnél és 55 parkoló a vitorlásklubnál a vitorlázóknak is), buszforduló két megállóhellyel és 7 várakozó ponttal, taxi drop-off pont kialakítása, egy új gyalogos- és autós híd a Rákos patak felett, és egy turisztikai információs pont. „A terület tervezett lombkorona borítottság értéke minimum 30%. A parkoló területek mentén összefüggő rekreációs parkok készülnek, játszótéri elemekkel, és egy futókör” – olvasható a kiírásban

5-ös zóna: ökopark

Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint az ökoparkot illetően a korábbi kiviteli tervek rendelkezésre állnak. Mint írják, „az ökopark 103 265 m2 területe extenzív fenntartású zöldfelületekből áll, a meglévő, már beállt növényállomány megtartásával. Az ökoparkban tervezett gyalogos terhelésű burkolatok vízáteresztő rétegrenddel,
stabilizált szórt felülettel készüljenek. Az ökopark területén belül elhelyezendő kis szabadtéri épületek funkciója madárles és kilátó.”

A nyertes kivitelezőnek a szerződés hatályba lépésétől számított 2,5 éve lesz a munkák elvégzésére.

A megbízásra csak olyan cégek jelentkezhetnek, amelyek legalább egy fő természetvédelmi szakemberrel is rendelkeznek, továbbá befizették a kétszer 30 millió forint ajánlati biztosítékot. Továbbá a gazdasági minimumkövetelmények szerint csak azok jelentkezhetnek, akik az első rész (kikötő, strand, közművek stb.) tekintetében az előző három évből rendelkeznek legalább nettó 12 milliárd forint, a második rész (fogadóépület és ökocentrum) esetében pedig minimum 8 milliárd forint árbevétellel hasonló munkákból.

A korábbi látványtervek

A dokumentumból kiderül még, hogy a kivitelezéssel érintett helyrajzi számok tíz esetben megegyeznek a korábbi terveken szereplőkkel, de vannak kimaradó és újonnan bekerülő területek is.

„Torzó nem maradhat!”

Szintén a felhívás szövegében olvasható, hogy „a beruházás korábbi kivitelezési ütemének befejeztével, a félbemaradt kiépítés torzójának mentése érdekében az a döntés született, hogy egy élhető, a természeti élőhelyek közelségét szem előtt tartó, egyes projektelemekhez tartozó épületek volumenének jelentős csökkentése szükséges. Azaz, az egyes épületek funkciója és területen való elhelyezkedése nem változik, csak a méretében és anyagfelhasználásban szükséges változtatni a környezetre való hatás minimalizálása érdekében.”

A minisztérium szerint a munkálatok mielőbbi folytatása elengedhetetlen „a természetkárosodás elkerülése érdekében”.

Hozzáteszik, hogy „a terület speciális környezetvédelmi és természetvédelmi érintettségére tekintettel a környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályoknak való maradéktalan megfelelés végett a kivitelezés során figyelembe kell venni a helyi élővilág vegetációs és költési időszakát, és csak a vegetációs, illetve költési időszak bizonyos részében lehetséges a területen előkészítő, illetve kivitelezési munka.”

Nyáron még nem voltak ismertek a részletek

Ha a projekt tovább csúszna, az az elkészült szerkezetek további állagromlásával járna, és egyes vízépítési, valamint mélyépítési munkálatokat újból el kellene végezni. Ez pedig tovább drágítaná a beruházást – érvel a kiírásban a minisztérium.

A közbeszerzési felhívás egyébként nem meglepő annak fényében, hogy június közepén az Építési Minisztériumot vezető Lázár János egy Facebook-videóban jelentette be a beruházás folytatását. A miniszter Farkas Ciprián soproni polgármesterrel (Fertőrákos közigazgatásilag Sopronhoz tartozik – a szerk.) a Fertő tónál állva jelentette be, hogy a part északi részén a legjobban kiépített kikötőt ideiglenesen megnyitják a horgászok és vitorlások számára, a déli részen pedig kialakítják a strandot, továbbá megvalósítják az ökoparkot és a hajókikötőt.

Lázár János és Farkas Ciprián polgármester a Fertő tónál idén nyáron

Lázár kissé mesterkélten beszúrta, hogy „és ha ezt megcsináljuk, akkor a soproniak elégedettek lesznek, azt mondod”, ám Farkas erre csak annyit válaszolt, hogy „akkor a soproniak sok év után újra birtokba tudják venni a Fertő-partot”. A két kínosan feszengő politikus azzal zárta a bejelentkezést, hogy majd valamikor az eredeti nagy terveket is szeretnék megvalósítani.

Bezzeg az osztrákok

Erre a szándékra engednek következtetni azok a parlamenti válaszok is, amelyeket az ÉKM egyik államtitkára adott a Fertő tavi fejlesztésekkel kapcsolatos kérdésekre az elmúlt napokban.

Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő ugyanis – a Győri Törvényszék ítéletére utalva – október elején megkérdezte a minisztériumtól, hogy miként lehetséges, hogy a kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le az ügyben. Ugyanezt firtatta ugyanekkor Vadai Ágnes DK-s képviselő is, aki azt is szerette volna megtudni, hogy ki a felelős ezért.

Vadai Ágnes írásbeli kérdést tett fel a Fertő tavi beruházással kapcsolatban. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Mindkettőjüknek Ágh Péter ÉKM-államtitkár válaszolt október 20-án, méghozzá majdnem szó szerint ugyanazt. A Vadainak és a Keresztesnek írt levél is azzal kezdődik, hogy Ágh leszögezi: „közös célunk, hogy újra használatba vehessék az emberek a Fertő tavat”, amelynek első lépéseként, Lázár János miniszter és a soproni polgármester megbeszélésének eredményeképpen

„2024 tavaszán az északi kikötő megnyitásra fog kerülni”.

Ezután röviden reagál a bírósági ítéletre: „Az írásba foglalt ítélet közlését követően az abban foglaltaknak megfelelően a Kormányhivatal haladéktalanul ismételten lefolytatja a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást az érintett szakhatóság bevonásával”.

Csupán azért nem egyezik meg betűről-betűre Ágh két levele, mert Vadainak a fentieken túl írt egy plusz bekezdést is a kormányhivatali eljárásról, amit a bíróság látszatnak minősített. Az államtitkár erről azt írta, hogy a kormányhivatal úgy értelmezte a jogszabályokat, hogy a műszaki dokumentáció változatlansága miatt nem kell új szakhatósági állásfoglalás, ezért a régit használták fel.

Részlet Ágh Péter Vadai Ágnesnek írt leveléből (forrás: parlament.hu)

A két ellenzéki képviselőnek írt válaszleveleit pedig egységesen azzal zárta Ágh Péter, hogy kiemelte: „a Fertő tó közös nemzeti kincsünk, amelynek fejlesztésénél mind a környezeti, mind a természetvédelmi, mind a turisztikai szempontokat is szem előtt tartjuk”. Hozzátette, hogy a fejlesztés minden lépése a környékbeli polgárok és a turizmus érdekét szolgálja, mert „nem csak az osztrákok érdemlik meg, hogy megfelelő szintű és minőségű szolgáltatást vegyenek igénybe a tó partján, hanem a magyarok is”.

A tó nagyobb felét birtokló Ausztria emlegetése persze nem meglepő: tavaly nyáron Lázár János ÉKM-miniszter konkrétan azt mondta, hogy szerinte osztrák üzleti körök próbálják megfúrni a magyar kormány Fertő tavi projektjét.

Katus Eszter – Erdélyi Katalin

Nyitókép: Farkas Ciprián polgármester és Lázár János miniszter a Fertő tó partján júniusban. Fotó: Facebook