Díszletként használják és tönkreteszik a nemzeti parkot a luxusberuházáshoz

Horgászok, borászok és iskolai csoportok után végül november elején nagy nehezen egy országgyűlési képviselőt is beengedtek a Fertő tavi építkezés területére. Az adófizetői forintokból megvalósuló, magyar és nemzetközi szervezetek szerint is természetromboló beruházáson – mint arról beszámoltunk – a projektet vezető állami cég vezetője kísérte végig Kocsis-Cake Oliviót. A Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője és stábja videófelvételt készített és tett közzé a bejárásról, ami alapján a Greenpeace és a Fertő Tó Barátai Egyesület szakértői azt mondták az Átlátszónak: a cégvezető hozzá nem értéséről árulkodott, hogy mennyi szakmaiatlan, téves és félrevezető dolgot mondott a politikusnak.

Korábban írtunk arról, hogy a beruházást irányító állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (Sopron-Fertő Zrt.) egy országgyűlési képviselőtől és egy önkormányzati képviselőtől is megtagadta a belépést a Fertő tavi építkezés területére. A Párbeszéd politikusa, Kocsis-Cake Olivio végül egy parlamenti felszólalása után bebocsátást kapott a tóparti beruházásra. A látogatáson a cég vezetője kísérte végig.

Az erről készült vágatlan videó alapján az általunk megkérdezett környezetvédelmi szakemberek szerint szakmai tévedésekkel, csúsztatásokkal, mellébeszéléssel teli tájékoztatást kapott a képviselő a Sopron-Fertő Zrt. vezetőjétől.

„Itt soha nem is éltek partifecskék”

– emelte ki az Átlátszó kérdésére Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője a beruházást irányító Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezetője szájából elhangzott, a szakmai tudás hiányáról árulkodó egyik tévedést. Kárpáti Béla ugyanis a videóban úgy fogalmaz, hogy „visszajöttek a partifecskék”, és hogy „partifecske-sávot létesítenek”. Holott a zöldszervezet agrárkampány-felelőse szerint a Fertő tónál nem is ez a fecskefaj, hanem két másik: füstifecskék és molnárfecskék fészkelnek.

„Mindent legyalultak, be van betonozva az egész” – videó a Fertő tavi építkezésről | atlatszo.hu

Bejutott a nemzetközi szervezetek által is kifogásolt Fertő tavi építkezés területére Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője. A több mint egyórás bejáráson a Fertő tavi projektet irányító Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) vezérigazgatója kísérte végig a képviselőt, aki a stábjával videóra rögzítette a látogatást. A felvételt a cég másnap megpróbálta letiltani.

Rodics Katalin szerint nem igaz többek között Kárpáti Béla azon állítása sem, hogy a beruházás során kialakítandó területen ugyanannyi zöldterület lesz, mint amennyi volt. A Greenpeace szakértője szerint ez „úgy hazugság, ahogy van”, mert a betonnal, térkővel nem burkolt részek sem maradnak meg a természetes állapotukban, hiszen a nádast is kiirtották.

A cégvezető arról is beszél, hogy az építkezést folyamatos biomonitoring kíséri. Rodics ezt is kétségbe vonja, hiszen mint fogalmaz,

„senki nem tudja mikor és hol történik ez a monitorozás, hol vannak erről a jegyzőkönyvek, mit monitoroznak pontosan és hol.

Pedig ennek megvannak a szabályai, hogyan kellene történnie. A Greenpeace korábban sikertelenül kérte az agrárminisztertől, hogy megismerhessék ezeket a monitorozási jegyzőkönyveket. Ráadásul felmerül a kérdés, hogy mire is használhatók ezek az esetlegesen valóban létező monitorozási eredmények. Elvettek a tóból egy jelentős darabot. Azon nem lesz élővilág. A feleslegesen túlméretezett létesítményhasználók pedig újabb és újabb terhelést fognak jelenti a tóra, amit most még nem lehet monitorozni” – véli Rodics.

Kárpáti Béla azt is állítja, hogy a nádas valamiféle gátja volt annak, hogy vizet kapjon terület, s a mostani bolygatásnak köszönhetően „fontos madarak is visszajöttek, mint például a gólyatöcs”. Rodics szerint „márpedig ez a terület egy tökéletes, természetes összhangban működő élőhely volt, amelyben minden élőlény, madár »fontos« volt, és ezt most az építkezéssel tönkretettek. Egyáltalán milyen kategória a »fontos« madár?” – teszi fel a kérdést Rodics.

„Teljesen elpusztítják ezt a természetes területet”

A Greenpeace szakértője felhívta a figyelmet arra is, hogy az olyan mondatok, mint „természetvédelmi cél, hogy az iszap kikerüljön a tóból” – önmagában jelzi a cégvezető természetvédelemhez való hozzáállását, felkészületlenségét. A cégvezető azzal érvel, hogy „hidro-kotrás szükséges a strandon 2-3 évente, hogy ne legyen hígiszap, mert ez az osztrák strandon is így van”, s hogy ez a Fertő vízminőségének a fenntartását fogja szolgálni.

„Talán a fecskék voltak a leglátványosabbak, de az egész élőhely érték volt, az iszappal együtt, ami tele volt élőlényekkel, és egy teljes tápláléklánc alapjául szolgál.

Azért is hívják Fertőnek, mert mocsaras terület, nem csak nyílt víz, és mert iszapos.”

Rodics szerint az olyan elszólások, mint hogy „kis, tiszta vizű tavacskákat alakítanak ki a gyerekeknek, stb.” bizonyítják, hogy a beruházással teljesen elpusztítják ezt a természetes területet. A cégvezető azon mondatára, hogy „kotrás hiányában itt nem alakult ki olyan élővilág, ami jó lett volna”, Rodics Katalin újabb kérdéssel reagált: „Kinek lett volna jó? Az élővilág számára eddig is jó volt, márpedig egy nemzeti parkban, azé az elsőbbség és nem Kárpáti Béláé.”

Kárpáti szerint a Fertő tavi fejlesztésre társadalmi igény volt. A Greenpeace szakértője ezzel szemben emlékeztet: a helyiek tiltakozása kísérte az egész beruházást a kezdetek óta. A tönkretett fecskefészkekről annyit mond a vezérigazgató, hogy  az általuk épített „fecskehotel remek”, és hogy a madarak „visszajárnak táplálkozni”. Az viszont tény, és kérdésre ezt az igazgató is elismerte, hogy egyetlen fecske sem fészkelt az általuk kihelyezett hotelekben.

„Hogyan is fészkelhetett volna?” – kérdezi Rodics Katalin, ha a beruházással a füsti fecskéket üldözték el, a hoteleket pedig molnárfecske fészkekből alakították ki, újabb bizonyítékaként a teljes hozzá nem értésüknek. Ráadásul, ezeket az állandó teherautó-forgalmat bonyolító poros, zajos út mellé helyezték.

Felújítás kellett volna, nem nagyberuházás

Rodics szerint nem állják meg a helyüket Kárpáti kijelentései a sétahajókról és a kikötőről sem (ti. hogy a kikötő átlagos méretű), és az az állítása is sántít, miszerint „a beruházás a nemzeti park turisztikai célra kijelölt területén van”.

„Igen, a korábbi strand tényleg ezen a területen volt, ezt kellett volna megfelelően felújítani, mint azt eredetileg tervezték is, de végül egy jóval nagyobb területet még hozzácsaptak és tönkretettek. Milyen érv az, amit a vezérigazgató felhozott 100 szobás 4 csillagos hotel és az apartmanházak közvetlenül a vízpartra építésének indoklására? A vezérigazgató szerint a vízpartra építés terve bizonyult a legjobbnak, mert itt fért el a szálloda úgy, hogy az ökocentrumnak is legyen helye.”

A Greenpeace szakértője szerin a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak már eddig is voltak alkalmas épületei és a helyi természeti értékeke bemutatására, nem volt szükség erre a nagyberuházásra ilyen okból sem. Ráadásul ezt az eddigi információk szerint nem is a Nemzeti Park Igazgatóság fogja üzemeltetni, ami a fentiek tükrében előrevetíti a várható szakmai színvonalat is.

Vannak már a környéken sokcsillagos szállodák is bőven, a régió eddig is jól kiszolgálta a  turisztikai igényeket. A strandra valóban ráfért volna – a helyiek szerint is – a felújítás, de nem ekkora terület elpusztításával és hatalmas épületkomplexum létrehozásával. Rodics emlékeztet: már a cégvezető által adott magyarázatból látszik, hogy kétséges az az állítás is, hogy „a vízpart nem lesz elzárva az emberektől, mert besétáló mólók lesznek, és a szálloda terasz része is szabadon látogatható lesz, meg a kikötő mólója is. És a többi?”

Téves a hivatkozás az osztrák részen korábban történt káros építkezésekre is: a Greenpeace szakértője szerint azokra még a terület nemzeti parkká nyilvánítása előtt került sor. Ráadásul a természetes élőhelyek különbözősége is fontos: a sodródás, széljárás miatt a magyar oldalon alakult ki az a különleges élővilág, aminek védelme kiemelten fontos, az iszapos, mocsaras, nádasos rész. Rodics Katalin szerint a tó tervezett vízpótlása (a Mosoni-Dunából) a Fertő tó vizének speciális összetétele miatt sem jó ötlet. Ráadásul a szárazabbá váló, melegedő klíma miatt a Dunában is egyre kevesebb a nyári időszakban a víz.

Elvezetik a Mosoni-Dunát az osztrák határig, a Fertő tó vizét is innen akarják pótolni | atlatszo.hu

A kormány tervei szerint a Lébény-Hanyi főcsatornát meghosszabbítják Ausztriáig, hogy a Duna vizével öntözzék a Jánossomorja környékén lévő és a szomszédos osztrák földeket. Környezetvédők szerint ez már önmagában rossz ötlet, de szó van arról is, hogy a Jánossomorjánál épülő új csatornából, Duna-vízzel pótolják a Fertő tó vizét, ami végzetes lehet a teljesen más kémiai összetételű víz ökoszisztémájára – legalábbis a zöldek szerint.

A természetvédő így foglalta össze a véleményét a bejáráson elhangzottakról: „a nemzeti park nem turisztikai központ, célja az ott található élővilág háborítatlan védelme”. Rodics szerint különösen  felháborító, hogy az egyre súlyosbodó klíma- és ökológiai válság idején egyáltalán felmerül valakiben a tavak feltöltögetése, több száz fős szálloda és vitorláskikötő építése a partra, ami ha el is készül, óriási terhelést jelent majd, és súlyosan még tovább károsítja az ott lévő élővilágot (forgalom, szennyvíz, tömeges látogatások, stb.). „El kellene fogadni végre, hogy a természet önmagában  érték, a mi életünknek is az alapja, ne akarjunk ebből még további hasznot húzni.”

Megkérdőjelezhető valóságtartalmú tájékoztatás

„A Sopron-Fertő Zrt. vezetője megkérdőjelezhető valóságtartalmú állításaival félrevezette, félretájékoztatta a beruházást végigjáró országgyűlési képviselőt és ezzel akadályozza őt a tisztességes munkavégzésében” – mondta a látogatásról készült videó alapján Kun Zoltán természetvédelmi szakértő, a Fertő Tó Barátai Egyesület egyik alapítója.

A szakember szerint nem igaz Kárpáti Béla állítása, hogy a beruházás a nemzeti park turisztikai hasznosítására kijelölt részén történik, hiszen a nemzeti parknak még nincs elfogadott övezeti besorolása.

Szerinte az sem igaz, hogy az osztrák és a magyar vízügy is hozzájárult a beruházáshoz, mivel – hangsúlyozza Kun – az osztrák vízügy a vízjogi engedély megújítását a hozzáférhető adatok alapján nem támogatta, de ezt a magyar vízügyi hatóság figyelmen kívül hagyta.

Kun azt állítja, hogy a szálloda és az apartmanház-sor vízpartra építésével figyelmen kívül hagyták a felszíni vizek parti sávjának a védelmét előíró, 83/2014-es kormányrendeletet. A szakértő az Átlátszónak úgy fogalmazott: téved vagy mellébeszél a Sopron-Fertő Zrt. vezetője, amikor azt mondja a beruházást megtekintő országgyűlési képviselőnek, hogy a csatorna vízellátásával nem lesz gond, mert közvetlen kapcsolatban van a tó nyílt vízfelszínével.

Ehelyett Kun szerint az igazság az, hogy a legutóbbi világörökségi találkozón – október 10-én – a magyar és az osztrák fél is elismerte, hogy a Fertő tó vízszintjével gondok vannak.

A beruházás befejezése után ráadásul a vízszintet a turisztikai igényhez fogják igazítani, ami nem biztos, hogy megfelel az EU-s Víz Keretirányelv alapján előírt ökológiai elvárásoknak.

Kun Zoltán így fogalmazott: „a természeti értékek megőrzése és azok bemutatása helyett a nemzeti parkot pusztán díszletként használják egy oda nem illő, teniszpályás, sportcentrumos, szállodás nagyberuházáshoz. A Fertő-Sopron vezetője elismer több, a környezetvédők által korábban sejtett részletet: például azt, hogy a beruházás elriasztotta a madarakat a nemzeti parki területről, s hogy a fecskehoteleket nem használták a fecskék.”

A nádas kiirtása kapcsán a szakértő kiemelte, hogy Kárpátinak igaza van abban, hogy a nád nem fokozottan védett vagy Natura 2000-es terület (bár a beruházás Natura 2000-es, nemzeti parki és ramsari védettségű területen folyik), ugyanakkor hozzátette: „persze, egy nádas is lehet fokozottan védett, ha olyan értéket képvisel egy területen, amit fontos megvédeni (pl. a benne fészkelő madarak vagy ott lakó és szaporodó hüllők és kétéltűek miatt). Vagyis Kárpáti Béla úr csúsztat és mellébeszél, mert szerintem míg igaza van abban, hogy a nádas mint élőhely nem szerepel az Élőhelyvédelmi Direktívában, attól egy nádas még lehet természetes élőhely az Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) szerint. Az, hogy az adott élőhelytípus nem szerepel a direktíva mellékletében, még nem jelenti azt, hogy nem Natura 2000-es terület, és az, hogy nem fokozottan védett, még nem jelenti azt, hogy lehet ott szállodát építeni” – mutatott rá Kun Zoltán.

Horn Gabriella

Nyitókép: A beruházások tervei (forrás: Párbeszéd Magyarországért/Youtube)