Közel félezer parkolóhelyet alakítanak ki a Pilisben, részben Natura 2000-es területen

Összesen 438 parkolóhelyet (személyautóknak és buszoknak egyaránt) építenének ki a „Parkolj és Túrázz” – parkolópontok kialakítása a Dunakanyarban című pályázati projekt részeként, részben Natura 2000-es területen. A hatásbecslési dokumentációból nem derül ki, vágnak-e ki fákat a beruházás során, kérdéseinkre pedig nem válaszoltak az illetékesek. A védett állatokról azt írják a szerzők, majd hozzászoknak a parkolók üzemeléséhez, és még arra is kitérnek, hogy a borzok húsából kiváló pörkölt készül szüret idején.

A Pilisi Parkerdő Zrt. erdei parkoló pontok (autós pihenők) fejlesztésére írt ki közbeszerzési eljárást május közepén. A projekt keretében népszerű kirándulóhelyek, turisztikai attrakciók környezetében alakítanak ki parkolás lehetőségeket, amelyek eddig is kijelölt parkolópontként funkcionáltak, vagy csupán a „szokásjog” alapján rendszeresen parkoltak ott autók.

A felhívás két részből áll. Egyrészt erdei parkolókat alakítanának ki a Pilisi Parkerdő Zrt. területén 8 helyszínen:

• Hegytető parkoló (Pilisszentlászló) – murvás kialakítás, 23 férőhely (711 m²),
• Lajos-forrási parkoló (Szentendre) – murvás burkolat, 23 állás (636 m²),
• Sztaravodai erdészház (Szentendre) – murvás kialakítás, a burkolt út melletti 0572/3b helyrajzi számon 6 db parkolóállás (98 m²),
• „Mózer” parkoló (Pilismarót) – murvás kialakítás, 59 parkolóhely (1536 m²),
• Kakashegyi parkoló (Pilisszentkereszt)– murvás kialakítás kiegészítő aszfalt burkolattal, 19 férőhely (murva 508 m² + 27 m² aszfalt),
• Apátkúti parkoló (Visegrád) – aszfalt burkolat, 9 db parkolóhely (260 m²),
• Dömörkapui parkoló (Szentendre) – aszfalt burkolat, 42 db állás (1116 m²),
• Kisrigó étterem előtti parkoló (Pilisszentlászló)– murvás burkolat kiegészítő aszfalt burkolattal, 28 db parkoló (aszfalt: 19 m² + murva: 845 m²).

A dokumentum szerint a parkolók erdőterületen, valamint védett, illetve Natura 2000-es területen helyezkednek el.

Favágással csinálnak helyet a parkolónak Dunavarsány természetvédelmi területén | atlatszo.hu

Nálunk a parkosítás mindig fakivágással kezdődik, furcsa módon még akkor is, ha egy 50 tagból álló közösség maga dönt a parkosításról is meg a fakivágásról is. Dunavarsányban, a természetvédelmi terület határán, a Ráckevei Duna-ág partján működik egy 50 ingatlant magába foglaló üdülőszövetkezet. Szerda reggel az itteniek arra ébredtek, hogy vágják a fákat, mert kell a hely a „kulturált parkoló”-nak meg a tervezett parkosításnak. Sokan fölháborodtak az indokolatlannak tűnő pusztításon, meg is keresték a szövetkezet elnökét, aki viszont azt állítja, minden a szövetkezeti közgyűlés határozatának és a dunavarsányi önkormányzat engedélyének megfelelően zajlik. Videóriport.

A kiírás második része a Mogyoróhegyi parkolókra (Visegrád) vonatkozik:

• Mogyoró hegy parkoló 1. helyszín – aszfalt burkolat + térkő, összesen: 81 db férőhely (aszfalt: 2912 m² + térkő: 272 m²),
• Mogyoró hegy parkoló 2. helyszín – aszfalt burkolat + térkő, össszesen 51 db parkolóhely (aszfalt: 1054 m² + térkő 45 m²),
• Mogyoró hegy parkoló 3. helyszín – aszfalt burkolat + térkő, 30 parkolóhely (aszfalt: 1142 m² + térkő: 77 m²),
• Mogyoró hegy étterem parkoló – murvás kialakítás, 22 hely (283 m²),
• Mogyoró hegy buszforduló parkoló – aszfalt burkolat és murva, összesen 42 db hely + a Panoráma út mellett a sípályával szemben 3 db murvás burkolatú autóbusz parkoló (aszfalt: 2260 m² murva: 276 m²).

A beruházás anyagi vonzatairól ugyan nem esik szó, a társaság honlapján találhatóak ezzel kapcsolatos részletek. Mint írják, a Pilisi Parkerdő Zrt. 3 projektre is kapott pénzt az államtól (Kormány 1663/2020. (X. 15.) Korm. határozata egyes aktív turisztikai fejlesztések turisztikai térségekben történő megvalósításáról):

1. „Erdei kerékpáros infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztés a Pilis-Visegrádi-hegység, valamint a Budai-hegység területén”;
2. „Nagyvillám sípálya infrastrukturális és szolgáltatás fejlesztése”;
3. „Parkolj és Túrázz” – parkolópontok kialakítása a Dunakanyarban.

A projektek projektfejlesztési szakaszához, valamint eszközbeszerzéséhez nyújtott támogatás összege: 290 366 411 forint. A szakmai megvalósítás időtartama és a támogatás felhasználásának határideje: 2020. október 15 – 2022. április 30.

Azt is írják, hogy a

Pilisi Parkerdő által kezelt erdőkben évente több mint 30 millió látogató fordul meg,

ezért az erdészet az elmúlt időszakban számos beruházást valósított meg a turisztikai infrastruktúra-fejlesztés terén. A rekonstrukciós munkák a következő évben sem állnak meg, így az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) közreműködésének és támogatásának köszönhetően további turisztikai szolgáltatással, illetve infrastruktúra-fejlesztéssel bővül a Pilis és a Visegrádi-hegység aktív turisztikai kínálata. A teljes költségvetés a 3 milliárd forintot is meghaladja.

„Az állatvilág idővel megszokja”

A parkolóhelyek kialakítása előtt természeti állapotfelmérést végeztek, három helyszínhez csatoltak Natura 2000 hatásbecslési dokumentációkat. A Szentendréhez tartozó Dömör-kapui parkolóhoz, a visegrádi Mogyoró-hegyi buszparkolóhoz és a mellette lévő Mogyoró-hegyi sípálya parkolóhoz.

A parkolók különleges madárvédelmi, valamint Natura 2000 területeknek is részét képezik. A hatásbecslés szerint az állatfajok közül a védett és NATURA 2000 jelölő fajok esetében a kivitelezési munkák zavaró hatással járhatnak, ezért különösen fontos lenne felhívni a kivitelező figyelmét például a hüllő- és kétéltűmentés fontosságára. Továbbá arra is kitér, hogy a tervezési területen és a szállításhoz szükséges egyéb területeken az építési zaj és a helyfoglalás miatt a „növény- és állatfajok esetleges elvándorlása”, a biológiai felületek megszűnése, zavarása várható.

„A parkoló üzemelési fázisában, a környéken lévő, ritka, védett és NATURA 2000 jelölő
madarak és emlősök vonatkozásában zavaró hatások léphetnek fel. Az állatvilág azonban idővel megszokja a létesítményt üzemelés közben” – írják a szerzők.

Nem tudni, vágnak-e ki fákat

A dokumentumból azt megtudjuk, hogy „a Natura 2000 jelölő madárfajok közül néhány faj előfordulhat a parkolók közvetlen közelében (pl. Piciformes, Passeriformes)”. A latin nevek a harkályalakúak és verébalakúak rendjét takarják.

A hatásbecslésnek azonban elég komoly hiányosságai vannak: például a Dömör-kapui parkoló esetében a 21. oldalon azt írják, hogy „a tereprendezési munkák a fakivágások után lesznek”. A 34. oldalon ezzel szemben viszont az olvasható, hogy „fakivágásra nem kerül sor, így az odúlakó fajok esetében káros hatás nem várható.”

Mivel a három hatásbecslési dokumentáció feltűnően hasonlít egymáshoz, nem meglepő az sem, hogy ez a hiba a másik két dokumentumban is megismétlődik.

A szövegben egy harmadik helyen pedig azt írják, hogy „a parkolók jelenlegi formában megmaradnak, bővítésük nem várható. A burkolt felületek kiterjedése érdemben nem növekszik. A parkoló területén lévő rossz állapotú aszfaltburkolat cseréjén túlmenően a területre hulló csapadékvíz elvezetése is megoldódik szabályozott körülmények között.”

Csatolnak képeket is, amiből viszont nehéz kiolvasni, hogy hol oldják meg a fák árnyékában a parkolást, és hol vágnak ki esetleg fákat miatta. Megkérdeztük ezért a Pilis Parkerdő Zrt.-t és a terv készítőjét is a pontos részletekről, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.

Az erdőben élő borzból „kiváló pörkölt” készül

Nem ritka, hogy a beruházók által finanszírozott hatásbecslések, hatástanulmányok összeszedetlenek, komolytalanok vagy épp részlehajlóak. Ha valaki leírja, hogy egy beruházás nem oké, öt perc alatt találnak valakit, aki azt mondja, hogy mehet.

A zöld utat a szerzőktől ez a beruházás is könnyedén megkapta: „Az biztosan kijelenthető, hogy a beruházás megvalósítását követően nem várhatóak negatív jelentős változások a természeti állapotban.”

Azonban azt nem lehet mondani, hogy a szerzők spóroltak volna a környezetfestés eszközeivel. A Visegrádi hegységről szóló hosszú leírásban még a borzpörköltre is apró részletességgel kitérnek: „amikor megfosztják gereznájától, kiváló pörkölt készül húsából szüret idején” – olvasható a szövegben.

Katus Eszter—Zsilák Szilvia

Nyitókép: Pilisi Parkerdő – a Ziribár és a Pilis-csúcs a Kis-Kevélyről. Fotó: Pilisi Parkerdő – Parkerdő az emberért Facebook-oldal