Titkolták, de kiderítettük az EU-s pénzből épült soproni vadaspark adatait

A Soproni Egyetemért Alapítványnak ajándékozott Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. nem akart kiadni közérdekű adatokat arra hivatkozva, hogy szerintük egy közérdekű vagyonkezelő alapítványra nem vonatkozik az Infotörvény. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság azonban szerencsére másképp gondolja.

A Sopron környéki erdőket kezelő Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG) az 1993-as megalapítása óta állami tulajdonban volt, de a Fidesz-kormány 2021. február 15-től nagyvonalúan a Soproni Egyetemért Alapítványnak (SEA) adta több más ingatlannal együtt. A 2021-ben bejegyzett SEA egyike a kormány által alapított közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA), kuratóriumának elnöke Csányi Sándor, és a TAEG mellett ingatlanokat is kapott ingyen.

A Soproni Egyetemet működtető alapítvány birtokába került TAEG összesen 17 420 hektár erdőt kezel, emellett tevékenységének része a csemetetermesztés, a fakitermelés, tűzifaárusítás, fafeldolgozás és vadgazdálkodás is. 2021 augusztus elején pedig megnyitották az Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpontot és Vadasparkot, amely közel két hektáros területen található.

A beruházás a Muckon (522 méter) valósult meg, az egykori határőrség helyén. Méghozzá kissé kacinfántosan: a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) kapott az „Alpokaljai kalandozás a Sopron-Fertő térségében” fantázianevű projektre (egy GINOP-program részeként) a kormánytól 477,6 millió forintot, aminek 85 százaléka európai uniós támogatás, 15%-a pedig magyar közpénz.

Az MTSZ azonban csak a projektgazda volt, a kivitelezés a TAEG és a Magyar Turisztikai Ügynökség együttműködésében készült el. Az ünnepélyes megnyitón pedig Nagy István agrárminiszter is részt vett.

Nem akarták kiadni az adatokat

2021. szeptember 9-én beadtunk a TAEG-nek egy közadatigénylést, amelyben kikértük a projekt műszaki leírását, továbbá megkérdeztük, hogy a látogatóközpont kivitelezése során/miatt milyen és mennyi fát vágtak ki, és mennyit ültettek, illetve hány állat él a vadasparkban, és hogyan kerültek oda (befogás, nevelés, egyéb). Arra is rákérdeztünk emellett, hogy mekkora árbevételre és fenntartási költségre számítanak az Erdő Háza projekt kapcsán, és készült-e előzetes hatástanulmány a projekt megkezdése előtt. Kértük, hogy ha készült hatástanulmány, szíveskedjenek elküldeni részünkre.

Titkolja egy 477 milliós beruházás részleteit a soproni erdőgazdaság | atlatszo.hu

Bő egy hónapig nem történt semmi, ezért október 18-án küldtünk egy emlékeztető üzenetet a TAEG-nek. Ezt követően végre reagált megkeresésünkre az erdőgazdaság: Sándor Gyula vezérigazgató azt közölte, hogy a társaság egyedüli részvényese 2021. február 15-től a Soproni Egyetemért Alapítvány (SOE), és ez a tény – szerinte – mentesíti őket a válaszadási kötelezettség alól.

Idén márciusban megírtuk, hogy a TAEG azt válaszolta, hogy nem adják ki a kért adatokat, mert nekik egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány a tulajdonosuk, ezért szerintük rájuk nem vonatkozik az Infotörvény. Mi nem így gondoltuk, ezért panaszt tettünk a TAEG ellen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) az adatigénylésünk megtagadása miatt.

A NAIH szerint közérdekű adatokat kértünk

Ezután nyilván elindult a NAIH-vizsgálat, mert június 29-én váratlanul levelet kaptunk a TAEG-től. Az erdőgazdaság vezérigazgatója által június 27-én szignált iratban az áll, hogy megküldik az általunk korábban kért adatokat, mert „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által kiadott állásfoglalás szerint az Erdő Háza projekt kapcsán kért adatigény közérdekű és közérdekből nyilvános, közpénz felhasználással megvalósított beruházás”.

A kicsit kusza mondat értelmében tehát velünk együtt a NAIH is úgy gondolja, hogy egy KEKVA és annak cége is az Infotörvény hatálya alá tartozik.

3 fát kivágtak, 35-öt ültettek

Bár a hatóság honlapján nincs fent még az erről szóló, a TAEG által említett állásfoglalás, és levelet sem kaptunk egyelőre a NAIH-tól a vizsgálatról, de az erdőgazdaság levele mellékleteként megküldte a tavaly szeptemberben kért adatokat tartalmazó műszaki leírást, és az előzetes hatásvizsgálati tanulmányt is.

A műszaki leírás pedig megválaszolja valamennyi kérdésünket. A dokumentumból kiderül, hogy „3 db kb. 80 éves lucfenyő került kivágásra, melyek közül 1 db teljesen elszáradt volt, a másik 2 db kivágását leromlott egészségi állapotuk és veszélyességük indokolta. Cserje kivágás nem történt a területen.” A 3 kivágott fa manapság kimondottan kevésnek számít egy építkezésnél, így ez abszolút jó hír. Az meg pláne, hogy 35 új fát (20 lucfenyőt, 10 erdei fenyőt, 5 jegenyefenyőt), valamint 175 cserjét (100 madárbirst, 30 kerti gyöngyvesszőt, 10 babérmeggyet, 10 japán babérsomot, 10-10 illatos és kikeleti bangitát, 5 húsos somot) ültettek el az Erdők Háza környékén.

Teljesen érthetetlen, hogy miért titkolták a papírokat, mert nincs bennük semmi szörnyű.

Szintén a műszaki leírásban szerepel, hogy összesen 92 állatot telepítettek a vadasparkba. Ebből 29 nagyvad (4 muflon, 7 őz, 8 vaddisznó, 5 dámszarvas és 5 gímszarvas), 58 apróvad (3 mezei nyúl, és 55 szárnyas vad) és 5 háziállat (törpe kecskék). A vadállatok másik vadasparkból vagy vadfarmról származnak, vagy mentettek. A kecskék adományként kerültek ide.

30 ezer látogatót várnak

Az árbevételre és fenntartási költségekre vonatkozó kérdésünkre is választ ad a műszaki leírás, ami szerint az 5 éves fenntartási időszak végére a TAEG tervei szerint az Erdő Háza működése nullszaldós lesz, vagyis a bevételek fedezni fogják a kiadásokat. „A bevételek és költségek egyensúlyban lesznek, bevételek halmozott összege 369.060.351 Ft, költségek halmozott összege 369.060.351 Ft” – olvasható a dokumentumban.

Az előzetes hatásvizsgálati tanulmány nagyon alapos munka: látszik, hogy nem a gyakran előforduló, sietősen összecsapott fércmű, hanem tényleg a projekt minden oldalát, összes előnyét és hátrányát alaposan megvizsgálták a készítői. Hátrány pedig tulajdonképpen nincs is, hiszen nem egy érintetlen erdőben, hanem az egykori határőrség területén történt az építkezés. Az nyilván zajjal, porral, és hulladékkal járt, de ezek egyrészt időszakos dolgok, másrészt a dokumentum szigorú előírásokat tartalmaz arra nézve, hogy a munkálatok ne okozzanak természeti kárt.

„Az előzetes tervek alapján a központ éves látogatószáma 30 000 fő.”

A hatásvizsgálat „évi 362 üzemnappal számolva naponta átlagosan 82-83” látogatóval kalkulál, ami persze nem egyenletesen oszlik el, a hétvégéken és nyáron sokkal több is lehet. A személyzetet és a látogatókat egybevéve 2 buszt és 70 autót várnak napi forgalomként, amihez hozzájön még a büfé ellátása és a takarmány szállítása. Ez a mennyiség a hatástanulmány szerint minimális zajterheléssel és légszennyezéssel jár (majd), és megjegyzik benne, hogy „a tervezési területtől mintegy 350 m-re található a Várhely-kilátó és régészeti emlékhely parkolója, ahol jelenleg is meglévő turisztikai jellegű forgalom zajlik”.

Az iratokban nincs tehát semmi borzalmas, nem vágták ki a fél erdőt, nem betonoztak le mindent, és nincs szó semmilyen odanemillő vagy groteszk, turistahordákat csődítő projektről, hanem csak egy szolid vadasparkot építettek korábbi épületek helyén, nagy körültekintéssel. Az rejtély, hogy ezt miért akarta eltitkolni a TAEG, de

a NAIH döntése egyértelmű: egy KEKVA sem bújhat ki az Infotörvény alól,

ki kell adniuk a közérdekű adatokat, hiszen a nevükben is benne van, hogy ezek az állami pénzből létrehozott vagyonkezelő alapítványok közfeladatot látnak el.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Erdő Háza/Facebook