1,3 milliós kötbért szabott ki az MVM egy még át sem vett napelemes rendszer után
Az energiaszolgáltató az ellenőrzéskor 12 kWh visszatáplálást mért a hálózatba. A Magyar Napelem Szövetség szerint rengeteg hasonló panasz érkezik hozzájuk.
Világszerte több tucat kormány sürgeti a lakosságot, hogy mindenki tartson otthon legalább három napra elegendő tartós élelmiszert, vizet és alapvető felszerelést. A 72 órás önellátás az Európai Unió közös stratégiájának is része, és a hazai katasztrófavédelem is ajánlja veszélyhelyzeti csomag összekészítését. Az Európai Bizottság reprezentatív felmérése szerint azonban a felkészültségben komoly szakadék húzódik az országok között: míg Ausztriában a háztartások 58 százalékának, Finnországban pedig 51 százalékának van vészhelyzeti élelmiszer-tartaléka, Magyarországon mindössze 22 százaléknak. Ráadásul minden ötödik magyar háztartásnak csak legfeljebb egyetlen napra elegendő étele van otthon.
Egyre több ország kormánya és katasztrófavédelmi hatósága kéri a lakosokat arra, hogy tartsanak otthon tartalékban néhány napra elegendő tartós élelmiszert, ivóvizet és alapvető felszerelést áramszünet, természeti csapás vagy ellátási zavar esetére.
A Newsweek 2026. október 28-i cikke szerint például a franciaországi Normandia regionális hatóságai nyilvános felhívásban („Ne várj a vészhelyzetre: készülj fel most!”) sürgették a felkészülést, az Egyesült Királyságban pedig konzervek és alapkészletek otthoni elraktározását ajánlották. A lap összesítése 33 országot sorol fel, ahol a hatóságok vészhelyzeti készletezést javasolnak a háztartásoknak.
A felhalmozási ajánlások minimum időtartama országonként eltér:
Ausztria (10–14 nap) és Németország (10 nap) ajánlja a leghosszabb otthoni önellátásra való felkészülést.
Svédország, Norvégia, Svájc, Észtország, Tajvan, Új-Zéland és Japán egy hétre (7 nap) elegendő tartalék betárazását javasolja. A nemzetközi alapnormává a 72 órás (3 nap) ajánlás vált Franciaországtól és az Egyesült Királyságtól kezdve Kanadán, Mexikón, Dél-Amerikán át Izraelig és a Fülöp-szigetekig. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a Ready.gov több napra elegendő készletet kér, de nem mond fix óraszámot.
A kormányzati és uniós dokumentumok négy összeadódó kockázattal indokolják a felkészülés szükségességét:
Az uniós védelmi ajánlások azért húzzák meg az első 72 óránál a határt, mert egy nagyobb krízis után ennyi időre lehet szükség a károk felméréséhez, az utak felszabadításához és az ellátás megszervezéséhez. Amíg pedig a mentő- és katasztrófavédelmi egységek a közvetlen életveszélyben lévőkön segítenek, addig a többi háztartásnak önállóan kell átvészelnie ezt az időszakot.
Az Európai Bizottság már 2025 márciusában elfogadta a Preparedness Union stratégiát, amely a 27 EU-tagállam lakosságának legalább 72 órás önellátást ajánl. Magyarországon az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szintén részletes útmutatót készített az egy vagy több éjszakára szóló, legfeljebb 20 kilogrammos veszélyhelyzeti csomagról (nem romlandó élelmiszer, személyenként legalább 1 liter ivóvíz, iratok, készpénz, rendszeresen szedett gyógyszerek stb.), amelyre kitelepítéskor lehet szükség.
A hatósági ajánlások és a gyakorlat között azonban hatalmas szakadék van. Ez pontosan látszik az Európai Bizottság által működtetett Eurobarométer erről szóló felmérésének tagállami adatsoraiban.
A 2024 tavaszi felmérés szerint az EU egészében a válaszadóknak csupán 29 százaléka tart otthon vészhelyzeti élelmiszer- és italkészletet, 20 százaléka rendelkezik főzésre és higiéniára szánt víztartalékkal, és szintén 20 százaléka tart elemes rádiót.
Az élmezőny és a lista vége között ötszörös a különbség: A legtöbben Ausztriában (58%), Máltán (52%), Finnországban (51%) és Németországban (48%) tartalékolnak. A legkevesebben pedig Lengyelországban (11%), Dániában (14%), Portugáliában (14%) és Bulgáriában (15%).
Magyarország 22 százalékkal a mezőny alsó harmadában (20–21. helyen) szerepel az élelmiszer-tartalékolásban,
tartalék ivóvíz terén pedig a 11 százalékos magyar adat a harmadik legalacsonyabb az egész Európai Unióban (csak Dánia 8%-a és Lengyelország 10%-a van mögöttünk).
Beszédesek azok a válaszok is, amelyek arra vonatkoznak, hány napig tudnák a háztartások élelmezni magukat az élelmiszer-ellátás leállása esetén: Magyarországon a megkérdezettek 18 százaléka mondta azt, hogy legfeljebb 1 napig vagy még addig sem bírná. Ez Romániával holtversenyben a legmagasabb arány az egész EU-ban (az uniós átlag 11%, míg Finnországban, Svédországban és Máltán csupán 2%).
További 23 százalék 2–3 napig tudna gazdálkodni, vagyis
a magyar háztartások 41 százaléka nem bírná ki 72 óráig saját élelmiszerrel.
Ugyanakkor 33 százalék egy hétnél tovább is kihúzná, ami óriási különbséget mutat a nagyobb tartalékkal rendelkező és a napról napra élő magyar háztartások között.
A magyar válaszadók tisztában vannak a kockázatokkal: 48 százalékuk érzi magát személyesen kitettnek a szélsőséges időjárásnak (Szlovéniával együtt ez a legmagasabb arány az EU-ban), 36 százalékuk pedig a kritikus infrastruktúra (például az áram- és vízellátás) leállásától tart (szemben a 21 százalékos uniós átlaggal).
A felkészülés fő akadálya azonban az anyagi és időbeli mozgástér:
arra az állításra, hogy „nincs időm vagy anyagi forrásom felkészülni a katasztrófákra”, a magyarok 55 százaléka válaszolt igennel.
Ez az uniós mezőny második legmagasabb aránya Lengyelország (57%) után, miközben az EU-átlag 39 százalék, Finnországban és Hollandiában pedig mindössze 15 százalék.
Ehhez társul az információhiány is: a magyar válaszadók 62 százaléka szerint nincs jól felkészülve, és 70 százalékuk igényelne több gyakorlati tájékoztatást a hatóságoktól.
A tagállami adatok alapján a 72 órás uniós ajánlás és a tényleges otthoni készletek közötti különbség különösen azokban az országokban jelentős, ahol a válaszadók többsége idő- vagy pénzhiányt jelez, és több gyakorlati tájékoztatást vár a hatóságoktól.
A nem EU-tag, de a földrajzi Európában fekvő, Ukrajnával és Romániával határos Moldova egyébként épp most, 2026. november 19–21. között tartja az első országos lakossági felkészülési kampányát. Ennek keretében a válságkezelési központ családi útmutatót és vészhelyzeti hátizsákot mutat be, valamint egy mobilalkalmazás új riasztási funkcióját is ismerteti.
Szabó Krisztián
A címlapképet mesterséges intelligencia segítségével készítettük.
Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel az Átlátszónet Alapítványnak küldött rendszeres PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Az energiaszolgáltató az ellenőrzéskor 12 kWh visszatáplálást mért a hálózatba. A Magyar Napelem Szövetség szerint rengeteg hasonló panasz érkezik hozzájuk.
Korábban, a Miniszterelnöki Kabinetiroda reklámköltéseit vizsgálva az Átlátszó is ezt tárta fel.
Ficsor Karolina rendőr alezredes azt állítja, hogy felettese, a vármegyei főkapitány előbb közeledett hozzá, majd miután ő elhárította, megalázta, elszigetelte, és végül leváltotta.
A rendőrség vasúti közlekedés veszélyeztetése miatt nyomoz, de a közlekedési minisztérium szerint a MÁV az előírások alapján dolgozik.