Egyedi beépítési szabályok szerint, kiemelt beruházásként fog építkezni a Hauszmann Alapítvány a szentendrei Annavölgyben

Hiába rendelt el változtatási tilalmat a szentendrei önkormányzat azokra az Annavölgyben és a Lajos-forrás közelében lévő ingatlanokra, amelyek tavaly áprilisban a Hauszmann Alapítvány tulajdonába kerültek. Egy december végi kormányrendelet szerint ugyanis kiemelt beruházásként fog sor kerülni építkezésekre az alapítvány tulajdonába került 5,5 hektárnyi, Natura 2000-es besorolású telkeken. Ráadásul a rendelet még egy újabb 90 hektáros, szintén természetvédelmi védettségű ingatlant is „beruházási célterületként” határoz meg. Az „Annavölgyi fejlesztések” pontos terveiről azonban hiába kérdeztük az Alapítványt. Időközben viszont megindult egy, a beruházás helyszínén megépülő szakiskola gyorsított engedélyezési eljárása.

Az Átlátszó decemberben írt összefoglalót azokról a Fidesz-közeli szereplőkhöz köthető, „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokról”, amelyek több ezer milliárd forintnyi állami vagyonhoz jutottak az Orbán-kormány révén. Ezek egyike az a Hauszmann Alapítvány, amely újabb kormánydöntések értelmében kiemelt beruházásként fog építkezni a tulajdonába került szentendrei természetvédelmi területeken.

Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu

2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel. A kétharmados törvénymódosítással a kormányközeli hálózat befolyását a korábbi állami vagyon felett egy jövő évi ellenzéki győzelem esetén is biztosították.

Az Alapítvány létrehozása körül Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bábáskodott: ő nyújtotta be azt az előterjesztést, amelynek nyomán a parlament tavaly áprilisban törvénybe iktatta a Hauszmann Alajos életművének ápolásával megbízott Hauszmann Alapítvány létrejöttét. A törvény szerint az állam tíz szentendrei ingatlant juttat az Alapítványnak, hogy ott egy Emlékház és „a hagyományos szépmíves mesterségek komplex oktatási, kutatási és dokumentációs tudás- és élményközpontja” épülhessen meg. Az alapítvány kuratóriumi elnökévé Madaras Bencét, a Budavári Palotát és környezetét fejlesztő és üzemeltető Várkapitányság ügyvezetőjét nevezték ki, emellett a kuratórium tagja lett Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Seidl Tibor mérnök, Mernyei Ákos Péter ex helyettes-államtitkár, valamint Benes Edvard, a Szentendre Barátai Egyesület elnöke.

Az Alapítvány tulajdonába került, a szentendrei Annavölgyben és a Lajos-forrás közelében található kb. 5,5 hektárnyi területen valamennyi ingatlan Natura 2000-es besorolású, ezen belül mintegy 6500 négyzetméter országos jelentőségű védett természeti terület. Itt található a régóta elhanyagolt állapotban lévő Lajos-forrási turistaház, az Annavölgy egy része pedig műemléki védettség alatt áll.

Szentendre önkormányzata a döntést követően aggodalmának adott hangot, hogy az alapítványnak juttatott terület, a Lajos-forrás és környéke megmarad-e szabadon látogatható kirándulóhelynek. A Hauszmann Alapítvány céljai közt ugyanis nem szerepel, hogy a környék lakosságának, a természetjáróknak kívánják rendbe hozni a területet, s a célok közt a turistaház felújítása sem olvasható. Ugyanakkor

a törvény külön kitér arra, hogy az Alapítvány értékesítheti a rendelkezésére bocsátott ingatlanokat – kizárva az államot az elővásárlási jogból.

A szentendrei városvezetés szerint így előfordulhat, hogy az Alapítvány eladja a terület egy részét a beruházások kedvéért. Ráadásul, legalábbis a „szóbeszéd szerint”, egy soklakásos lakópark építése is felmerült a tervek között. Mindenesetre az önkormányzat az építkezéseket és beépítéseket megakadályozandó változtatási tilalmat rendelt el Szentendre Építési Szabályzatának felülvizsgálatának idejére.

A tervezett beruházásokról ezt követően semmilyen részletes tájékoztatás nem történt, tavaly tavasszal csupán egy Facebook-bejegyzés jelent meg a Nemzeti Hauszmann program Facebook-oldalán. Ez örömmel adja hírül, hogy egy „hosszú évtizedek óta elzárt területet” újítanak meg és adnak vissza az embereknek. Mint a posztban olvasható: „a Lajos-forráshoz közeli turistaházat is megmentjük az enyészettől, felújítása után a természetbarátok kedvelt pihenő- és találkozóhelye lesz”.

December 27-én azonban nem a turistaház felújításáról, hanem az Annavölgyben lévő egykori Honvédelmi Minisztérium üdülőinek felújításáról jelent meg a Magyar Közlönyben egy határozat. Az ennek nyomán módosított kormányrendelet szerint a Hauszmann Emlékház és az „Annavölgyi fejlesztési programmal összefüggő beruházások” kiemelt beruházásként, egyedi beépítési szabályok szerint fognak megvalósulni. Mégpedig az Alapítvány tulajdonába adott tíz ingatlannál jóval nagyobb területen. A rendelet ugyanis már nem tíz, hanem tizennégy ingatlant – köztük egy 90 hektáros, szintén Natura 2000 védettséget élvező területet – jelöl meg beruházási célterületként.

Nem egyeztettek az önkormányzattal

Ahogy kiemelt beruházások esetén már megszokhattuk, a kormányrendelet azt sem árulja el, hogy pontosan mi fog megépülni. A szöveg szerint az érintett ingatlanokon „intézményi, rekreációs, kulturális, művelődési, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató-, kereskedelmi szállásszolgáltató és azokat kiegészítő egyéb rendeltetésű építmények, oktatási, igazgatási és egyéb közösségi szórakoztató funkciójú épület, irodaépület, kutatás-fejlesztés építménye, sportépítmény, valamint parkoló, parkolóház rendeltetésű épületek és építmények, továbbá azok kiszolgáló-építményei helyezhetők el” – vagyis elég sokféle céllal lehet majd építményeket felhúzni a természetvédelmi besorolású telkeken.

A rendelet arra is kitér, hogy a területen lévő műemlék részlegesen lebontható,

„ha az ingatlan közcélú rendeltetéséhez, az ingatlan méltó és fenntartható használatához, valamint hasznosításához szükséges átalakítások érdekében szükséges”, s ha a bontással a műemléki jelleg aránytalanul nem sérül.

Megkerestük a szentendrei önkormányzatot az ügyben. Mint kiderült, velük előzetes egyeztetés nem történt a tervezett kiemelt beruházásokról. A Hauszmann Alapítványnak nincs se honlapja, se e-mail-címe, ahonnan tájékozódni lehetne. Így postai úton küldtünk levelet az Alapítvány címére, a beruházásokról érdeklődve. Majd mivel így nem kaptunk választ, Madaras Bence elnököt a Várkapitányság Zrt.-hez fordulva próbáltuk elérni. 

Az alábbi kérdésekre szerettünk volna választ kapni. 

• Milyen céllal bővült a beruházási célterület a Hauszmann Alapítvány tulajdonába került tíz szentendrei ingatlan mellett további ingatlanokkal?               
• Milyen tervek alapján fognak megvalósulni a tervezett létesítmények, a bontások és az építkezések? Az egyedi beépítési követelményeket milyen előzetes tervek alapján határozták meg?
• Milyen szempontok befolyásolták a tervezett létesítmények funkcióját? Történt-e a beruházásokra vonatkozóan igényfelmérés, közvélemény-kutatás?
• Tervezi-e az Alapítvány valamelyik ingatlan értékesítését? 

Választ azonban nem kaptunk a feltett kérdésekre. 

Január 1-jén azonban a Pest Megyei Kormányhivatal hirdetményt tett közzé az Annavölgyben építendő Szakiskola környezetvédelmi eljárásának megindításáról. Az eljáráshoz készült Előzetes Vizsgálati Dokumentáció (EVD) pedig részben magyarázatot ad a kiemelt beruházásról szóló rendelet néhány pontjára.

Bontanak, építenek 

A tervek szerint a Hauszmann Alapítvány a szentendrei Annavölgyben, 47 hektáros területen a régi, már nem üzemelő honvédségi üdülő szakiskolává átalakítását tervezi. A lakóövezettől öt kilométerre megépülő intézményben felnőttképzés keretében népi kézműves, képző- és iparművészeti munkatárs, ötvös, építőszobrász és műköves, valamint üvegműves szakmákat fognak oktatni fog, 192 fő tanuló és 15 tanító részvételével. A szakiskola kiegészül egy apartman jellegű kollégiummal – amelyet nyaranta szállodaként kívánnak működtetni – és egy étteremmel, amely a hozzáépített terasszal együtt rányílik majd a területen lévő Bükkös-patakra.

Emellett helyreállítják a Hauszmann Alajos egykori és lebontott villáját, ahol irodák és könyvtár fog működni, vendégszobáiban pedig külső látogatókat is tudnak majd fogadni.

A villát külsőleg az archív fotók alapján tervezik megépíteni, belül azonban „korszerű komplexumot” kívánnak létrehozni.

Hogy milyen műemlékeket kívánnak részlegesen lebontani, az nem derül ki egyértelműen a dokumentumból. A Hauszmann Alajos egykori nyaralójának parkjában elhelyezett műromot, illetve a park műromjába beépített, részben a budai várból származó köveket ugyanis a dokumentáció részét képező régészeti leírás egyértelműen megtartandónak ítéli.

Az új épületeket elvileg a meglévő, bontásra ítélt épületek helyén, vagy azok átépítésével valósítják meg, így a beépítési arány a tervezet szerint szerint nem fog növekedni. Valójában Szentendre Építési Szabályzatának (SZÉSZ) övezeti besorolása szerint az ingatlanok „különleges besorolású honvédelmi területek”, melyekre az Építési Szabályzat csupán 4 százalékos beépíthetőséget enged. Csakhogy a Honvédségi Üdülő egykori épületei eleve nagyobb arányban foglalták el a területet, a mostani tervezet pedig ezt a beépítési arányt tekinti mérvadónak.

A kiemelő kormányrendelet ráadásul meg is emeli a beépíthetőséget 10 százalékra: mégpedig nemcsak a felszín felett, hanem a felszín alatt is.

Az építési tervekhez Natura 2000-es hatásbecslés is készült. Eszerint a beruházás nem fog jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolni az itt lévő védett állatokra és növényekre. A ritka kézművesszakmák oktatását a hatásbecslés is fontosnak tartja, de meglepő módon azt is megállapítja, hogy „a tervezett tevékenység nem tekinthető közérdeknek”.

90 hektárnyi meglepetés 

Arra pedig nem leltünk magyarázatot az előzetes tervekben, hogy miért jelöltek ki további 90 hektárt „beruházási célterületként” az építkezés 47 hektáros helyszíne mellé. Jóhiszeműen arra is gondolhatunk, hogy mivel a Szakiskolához víz-és szennyvízvezetékek is kellenek  – eddig ugyanis csak egy kút biztosította a vízellátást –, valamint utat is kell építeni, esetleg e célból kívánják igénybe venni ezt a területet. 

De az is elképzelhető, hogy –  más kiemelt beruházásokhoz hasonlóan – egy újabb kormányhatározattal módosítani fogják az eddigi terveket. És mivel lényegében az egész folyamat a nyilvánosság és az érintett önkormányzat kizárásával zajlik, fogalmunk sem lehet arról, hogy végül milyen további épületeket húznak fel a szentendrei Annavölgyben.  

Bodnár Zsuzsa

Címlapkép: Annavölgyi Szakiskola, Szentendre (forrás: Előzetes vizsgálati dokumentáció)