„Magyarország egy adatvizualizációs nagyhatalom” – Bátorfy Attila a The Data Journalism Podcast-ban

„Az ország méretével összevetve, Magyarország adatvizualizációs nagyhatalomnak számít. Számos konferencián jelen vannak magyarok, neves díjaknál vannak magyar zsűritagok, és az akadémiai világban is számos publikáció születik magyar szakemberek tollából.” Bátorfy Attilával, az Átlátszó adatvizualizációs projektje, az ATLO vezetőjével beszélgetett Alberto Cairo és Simon Rogers a The Data Journalism Podcast című közös műsorukban.

Két évvel ezelőtt indította el Simon Rogers és Alberto Cairo közös podcastjüket, a The Data Journalism Podcast-et, melynek 29. adásában Bátorfy Attilával beszélgettek többek között a magyar adatújságírás és adatábrázolás helyzetéről, Attila első adatalapú munkájáról és az ATLO-ról.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A műsor egyik vezetője Simon Rogers adatújságíró, előadó, tanár, jelenleg adatszerkesztő (data editor) a Google-nél. Műsorvezető-társa Alberto Cairo, a Miami Egyetem professzora, információdizájner, újságíró és több könyv szerzője. Legújabb könyve, a The Art of Insight 2023 novemberében jelent meg, melyben számos adatvizualizációs szakemberrel készített interjút, többek között a podcast vendégével, Bátorfy Attilával is.

A beszélgetés elején Attila karrierjének kezdetéről beszélgettek, pontosabban a legelső adatalapú munkáról, amit készített, és amin keresztül megismerkedett az adatújságírás műfajával. Attila a Kreatívnál 2015-ben írta meg a Hogyan működött Orbán és Simicska médiabirodalma? című cikkét, melyben először használt diagramokat a tények alátámasztására.

Elmondása szerint akkor annyira nem értett az adatelemzéshez, hogy a több száz oldalnyi Excel-táblázatot kinyomtatta és szövegkiemelővel kezdett el mintázatok és érdekességek után kutatni bennük – míg a főnöke meg nem mutatta neki, hogy mindezt Excelben is el lehet végezni. Arról mindkét műsorvezető megnyugtatta, hogy a csináláson keresztüli tanulás a normális, ők is nagyon hasonló kezdeti tapasztalatokkal rendelkeznek.

Bátorfy később az Átlátszó adatújságírója lett, és több adatalapú cikket írt, majd 2018-ban a vezetésével elindult az ATLO, lapunk adatvizualizációs projektje. Az immár ötéves oldal több nagy sikerű adatalapú vizuális tartalmat készített önállóan vagy megrendelésre, Budapest utcaneveit feldolgozó anyagoktól kezdve a famentes lombkorona-sétányon át a díjat is nyerő földrengésatlaszig.

Szó esett a műsorban az ATLO kezdeteiről és az első nagy sikerről is, amit a Koronamonitor jelentett. A koronavírus-járvány során a média megismerkedett a diagramokon keresztüli információközléssel, melyben az ATLO Koronamonitora volt az első Magyarországon. Nem csak a magyar kormány által közölt maréknyi adat volt közérthetően ábrázolva az oldalon, hanem ezekből a napi adatokból további számítások elvégzésével további információk is kinyerhetőek voltak, és azok is a részét képezték a Monitornak. Az oldal nagyon látogatott volt, nagyjából az ATLO teljes nézettségének háromnegyede a Koronamonitorból származik.

Attila emellett beszélt doktori és oktatási tevékenységeiről is. Adatvizualizációs karrierje elején úgy vélte, hogy ahhoz, hogy megértse a diagramok működését, meg kell ismernie azok történetét is; ez végül doktori kutatássá nőtte ki magát, ami a magyar információábrázolás történelmére fókuszál. Így számos ábrázolást is talált, melyeket nyugati alkotók nevéhez fűznek, miközben ugyanaz az ábrázolás már Magyarországon is megjelent több évtizeddel az „első” előtt.

Mint mestertanár, évek óta tart adatvizualizációs kurzusokat az ELTE Média szakon, viszont sajnálja, hogy csupán néhány ember van az országban, aki ezt tudná tanítani, és csupán néhány intézményben lehet ezt tanulni, ahol viszont ugyanazt a néhány embert kérik fel oktatásra.

Ettől függetlenül Magyarországot adatvizualizációs szuperhatalomként jellemezte, hiszen az ország méretéhez képest jelentősen sok az adatújságíró, információ dizájner, adatvizualizációs szakember, akik az elmúlt években egyre inkább megjelennek a nemzetközi neves konferenciákon, díjak zsűrijében vagy a díjazottak listáján, vagy az akadémiai világban publikációk szerzőjeként. Ez egy olyan kvalitása hazánknak, amivel a saját megfigyelése szerint a környező országok nem rendelkeznek.

A beszélgetés itt meghallgatható: